megaláztatás szinonimái

főnév
  • megszégyenítés, Canossa-járás, pofon

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

terminológia

főnév
  • (szaknyelvi): szakszókincs, szakterminológia, nómenklatúra (szaknyelvi)

spicc1

főnév
  • cipőorr
  • lábujjhegy
  • (tájnyelvi): szipka, szopóka
  • (szaknyelvi): faszén
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megaláztatás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

magyar

melléknév
  • magyarországi, hazai, honi, hazámfia, magyari (régies)
  • magyaros

lábadozik

ige
  • javul, gyógyul, épül, türemedik (régies), fölépül, édeledik (tájnyelvi), gallog (tájnyelvi), pöndül (tájnyelvi)

kretén

főnév
  • (szaknyelvi): gyengeelméjű, fogyatékos, idióta, imbecillis (szaknyelvi), debilis (szaknyelvi), degenerált
  • (szleng): hülye, félkegyelmű, buta, tökfej, tökkelütött, ütődött (bizalmas), agyalágyult, féleszű, együgyű, kelekótya, félnótás, félcédulás, gügye, gyagya, hibbant, stupid

kivándorol

ige
  • kiköltözik, elmegy, emigrál, áttelepül

maskara

főnév
  • álarc, maszk, álöltözet, álruha, jelmez, álalak (régies), maskarádé (régies), álca
  • álarcosbál, jelmezbál, maszkabál (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): madárijesztő

megnyit

ige
  • kinyit, kitár, kireteszel
  • hozzáférhetővé tesz, szabaddá tesz
  • megbont, kibont, felbont, kidugaszol
  • (szaknyelvi): felvág, feltár, szétnyit
  • megindít, fölavat, fölszentel, átad
  • megkezd, elindít, kibontakoztat

verő I.

melléknév
  • dobogó, lüktető, pulzáló

kese

melléknév
  • (tájnyelvi): fakó, sárgás, kesely (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): szőke, szöszke, világosszőke, hirtelenszőke, keseszőke

kényszerhelyzet

főnév
  • kényszerűség, kénytelenség, szükség, szükséghelyzet, muszáj, szorultság, szűkölködés, kutyaszorító, slamasztika, nehézség

gyártmány

főnév
  • termék, cikk, áru, portéka, készítmény, produktum, csinálmány

kicsomagol

ige
  • kipakol, kirak, kiürít
  • kibont, kinyit, kigöngyöl, szétbont, megold, kiold

megsemmisülés

főnév
  • halál, elmúlás, vég, nemlét, enyészet, kipusztulás, kihalás, elpusztulás, pusztulás, megszűnés, feloszlás, felbomlás
  • összeomlás, bukás, tönkremenés, vereség, kudarc, csőd, anyagi romlás

méteráru

főnév
  • rövidáru, rőfösáru, kelme

borotvaszappan

főnév
  • borotvahab, borotvakrém

pántlika

főnév
  • szalag, szalagcsokor, masni (bizalmas), galand (régies), laplika (régies)

nyomaszt

ige
  • aggaszt, ránehezedik, terhel, nyom, elnehezít, szorongat, megszorít, korlátoz
  • lehangol, elcsüggeszt, elszomorít, elkedvetlenít, deprimál, kedvét szegi (valakinek), lesújt Sz: a lelkére nehezedik (valakinek)

megállapodott

melléknév
  • konszolidált, rendezett, állandó, szilárd
  • józan, komoly, kialakult, megkomolyodott, kiforrott, érett, megfontolt, higgadt, kiegyensúlyozott, nyugodt, lehiggadt, megnyugodott

magány

főnév
  • egyedüllét, magányosság, társtalanság, magárahagyatottság, árvaság, egyedülvalóság (régies), egyedülség (régies), elhagyatottság
  • elvonultság, visszavonultság, emberkerülés, remeteség, remeteélet, elzárkózás

megihlet

ige
  • ihlet, késztet, ösztönöz, lelkesít, serkent, sarkall, megmozgat, hat, hatással van (valakire), megérint, megindít, befolyásol, befolyást gyakorol (valakire), felkavar, megtermékenyít

nyaraló

főnév
  • vendég, üdülő, beutalt, vakációzó
  • fürdővendég (régies), üdülővendég
  • üdülő, víkendház, nyári lak, kulipintyó (pejoratív), pavilon (régies), villa, dácsa (szleng), hobbi (tájnyelvi)
  • (szleng): börtön

megdől

ige
  • oldalra dől, elferdül, elmozdul
  • meghajlik, lefekszik, félredől
  • meginog, megbillen, félrebillen, megroggyan, megtántorodik, megrendül (választékos)
  • megbukik, hatalmát veszti
  • érvénytelenné válik
  • tévesnek bizonyul
  • (szleng): elfárad, kikészül, kimerül

landol

ige
  • leszáll, földet ér, leereszkedik

megközelítőleg

határozószó
  • hozzávetőleg, körülbelül, kb., megközelítően, közel, nagyjából, majdnem, idestova, csaknem, cirka (bizalmas), félig-meddig, többé-kevésbé, hevenyészve, durván, approximatíve (idegen), tél-túl (tájnyelvi)

nyirkos

melléknév
  • nedves, párás, vizes, nyálkás, nyúlós
  • izzadt, verítékes
  • dohos, áporodott
  • (időjárás): ködös, párás, nedves