másrészről szinonimái

határozószó
  • másrészt, másfelől, egyébként

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csavarog

ige
  • csatangol, barangol, kószál, kóborol, tekereg, bolyong, kódorog, kóricál, flangál (bizalmas), flangíroz (régies), lófrál (bizalmas), strabancol, bitangol (tájnyelvi), kórász (tájnyelvi), kujtorog, csalinkázik, bódorog (tájnyelvi), csamangol (tájnyelvi), lafancol (tájnyelvi), bumlizik (bizalmas), lötyög (bizalmas), lézeng, lóg (bizalmas), őgyeleg, ődöng, cselleng, ténfereg, csámborog, járkál, császkál, mászkál, jár-kel, kalandozik, csövezik (szleng) Sz: az utcakert sövényét fonja

túlméretezett

melléknév
  • hatalmas, nagy
  • felnagyított, túlzott, felfújt
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a másrészről szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

lusta

melléknév
  • tunya, rest, henye, lomha, naplopó, renyhe, tohonya, lajhár, tespedt, semmittevő, semmirekellő, tétlen, dologtalan, munkátlan, dologkerülő, munkakerülő, császárlustája (tájnyelvi), langallóleső (tájnyelvi), lazsa (tájnyelvi), szuszma (tájnyelvi) Sz: a dolognak a könnyebb végét keresi; addig alszik, míg a hasára nem süt a nap; a föld terhe; annak jó volna, hogy Bécsbe a vásárra tetűt hajtson; aratás idején megfagy a munkában; billeg-ballag, meg-megáll; büdös neki a munka; egész nap a háti bőrön; elmenne a munka temetésére; este virrad neki; fázik, mikor búzát arat; friss, mint az ólommadár az iszapban; fürge, mint a döglött sajtkukac; hasára süt a nap; jó lenne tetűpásztornak; kutyavér van benne, mint a palócban; lusta, mint a dög; lusta, mint a lajhár; magával hordozza a széket; megkergette a varasbéka; nem öli meg az ördögöt; nem tér a dolog a nyakába; nem töri össze a hámfát; nyámmog, mint az ökör a sásos szénán; olyan friss, mint a pépbe esett légy; serény, mint a malom legalsó köve; sír a kezében a munka; tavaszi idejét az ágyban elhenyélte, őszit ispotályban örömest töltötte; tegnapi sár a csizmáján; többet dolgozna két nap, mint egy nap; vasszöget vár, mint a bivaly
  • hétalvó, álmos, álomszuszék, álomtáska (tájnyelvi), aluszékony, álomkóros, Mátyás lustája
  • (lépés): lomha, nehézkes, kényelmes, komótos (bizalmas)

kurtán-furcsán

határozószó
  • foghegyről, hetykén, minden teketória nélkül, röviden

közhivatalnok

főnév
  • köztisztviselő
  • funkcionárius

kitanít

ige
  • kiképez, oktat, betanít, kiművel, megtanít, begyakoroltat, nevel, kiabriktol (tájnyelvi)
  • beidomít, megszelídít, szoktat, dresszíroz, tréningez, kiidomít (régies)
  • felvilágosít, kioktat, kiokosít, útbaigazít, felnyitja a szemét (valakinek)
  • beavat

mangalica

főnév
  • zsírsertés

megkövetel

ige
  • elvár, előír, kikövetel, számot tart (valamire), igényt tart, jogot formál (valamire), praetendál (régies), vindikál (idegen)
  • igényel, szükségel (régies), megkíván, kell (valakinek), híjával van (valaminek), híján van (valaminek)

vékonyodik

ige
  • soványodik, fogy
  • apad, laposodik, aszik
  • elvékonyul, elkeskenyül

kerekedik2

ige
  • keletkezik, kél, támad, megalakul, létrejön, létesül, képződik, terem, születik, készül, kezdődik
  • ered, származik

kegyetlen

melléknév
  • kíméletlen, irgalmatlan, könyörtelen, krudélis (régies), embertelen, embernyúzó, inhumánus (idegen), bestiális, szívtelen, lelketlen, pogány (tájnyelvi), gonosz, sátáni, barbár, tirannikus (idegen), vandál, brutális, vérszomjas, tigrisszoptatta (tájnyelvi)
  • vad, durva, cudar, bitang (tájnyelvi), kuruc (tájnyelvi)
  • erős, szörnyű, ádáz, iszonyú, förtelmes, bősz

gúny

főnév
  • gúnyolódás, irónia, malícia (idegen), szatíra, szarkazmus (idegen), csúfolódás, csipkelődés, nevetségessé tétel, rosszmájúság, gonoszkodás, kajánság, persziflázs (szaknyelvi), kipellengérezés, kinevetés, kicsúfolás

kézirat

főnév
  • manuscriptum (idegen)
  • kódex (szaknyelvi)

megoszlás

főnév
  • elkülönülés, differenciálódás, szétoszlás
  • szétágazás, elválás, szétszóródás
  • arány, szóródás, eloszlás, szórás (szaknyelvi)

merészkedik

ige
  • merészel, mer, bátorkodik, szemtelenkedik, arcátlankodik, pofátlankodik, veszi magának a bátorságot, nem átall

bólogat

ige
  • biceget (tájnyelvi), bickel (tájnyelvi), bólingat, bóktat (tájnyelvi), bólongat (tájnyelvi)
  • (valamire): igenel, helyesel, jóváhagy, egyetért, beleegyezik, belemegy (bizalmas), bólint (valamire)
  • (tájnyelvi, régies): szundikál, bóbiskol

pacsirta

főnév
  • pipiske (tájnyelvi), szántóka (tájnyelvi), pityu (tájnyelvi), kontyosveréb (tájnyelvi)
  • (bizalmas): énekesnő, csalogány
  • (szleng): besúgó, spicli, spion, feljelentő, fül (bizalmas), júdás (szleng), tégla (szleng)

nyárfás

főnév
  • nyárfaerdő, nyárfaliget

mászkál

ige
  • csúszik-mászik, csúszkál
  • kószál, csavarog, cselleng, ténfereg, ődöng, kódorog, téblábol, bácorog (tájnyelvi), mászkerál (tájnyelvi), lötyög (bizalmas), lóg (bizalmas), császkál
  • járkál, jön-megy, jár-kel

lőcs

főnév
  • rúd, farúd
  • (szleng): láb, tappancs (bizalmas), virgács (szleng)
  • (szleng): hímvessző, fütykös (bizalmas), fütyülő (bizalmas),

meggátol

ige
  • megakadályoz, meghiúsít, gátat vet (valaminek), keresztez, feltart, útját állja, lehetetlenné tesz, megbénít, késleltet, keresztülhúz, hátráltat, leállít, megakaszt, visszaszorít, visszaver, féken tart, megállít

norma

főnév
  • szabály, szabvány, minta, előírás, elvárás, mérce, mérték, követelmény, irányelv

megavasodik

ige
  • megromlik, megáporodik, megbüdösödik

kvalitás

főnév
  • minőség, milyenség, tulajdonság, jelleg, jellegzetesség
  • érték, képesség, adottság, hajlam

megillet

ige
  • illet, jár (valakinek), kijár, jogosult, dukál (bizalmas)
  • (régies): megérint, hozzáér, hozzányúl, megtapint, megfog

nyál

főnév
  • saliva (szaknyelvi), turha (régies)
  • (szleng): benzin
  • (szleng): üdítő, gyümölcslé