megillet szinonimái

ige
  • illet, jár (valakinek), kijár, jogosult, dukál (bizalmas)
  • (régies): megérint, hozzáér, hozzányúl, megtapint, megfog

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

alaptörvény

főnév
  • alkotmány, alapszabály, charta, főparancs, maxima (régies), statútum (idegen), tízparancsolat

vastaps

főnév
  • tapsvihar, tapsorkán
  • ováció
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megillet szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megbízhatatlan

melléknév
  • állhatatlan, ingatag, mismás, simlis (szleng), labilis, kiszámíthatatlan, komolytalan, link (szleng), linkóci (szleng), felelőtlen, csélcsap, csapodár, változékony, szélhámos, széltoló (bizalmas), széllelbélelt, hóhányó (bizalmas), kétkulacsos, szavajátszó (régies), csalárd, köpönyegforgató, pontatlan, hanyag, felületes Sz: állhatatlan, mint a náderdő; csepűfonálon áll a hite; egyszer szürke, másszor fekete; félre farag; fordítja hitét, mint a kását; hitetlen, mint a pogány; hitetlen, mint a bormérő; kétszínű, mint a teknőbe öntött víz; olyan, mint a szélfúvás; se hite, se lelke, mint a hajóhúzó lónak; sok tarka macskája van; sokféle fából farag; sokféle zsírral meg van kenve; szél a hite

légzés

főnév
  • lélegzés
  • lélegzetvétel

látóhatár

főnév
  • látókör, láthatár, szemhatár (választékos), horizont

korong

főnév
  • kerék, kör
  • tányér, tárcsa
  • lemez, diszk (idegen)

megfogamzik

ige
  • megtermékenyül, teherbe esik, megfogan, megcsigolyázik (tájnyelvi)
  • megered, gyökeret ver, megköt, meggyökerezik
  • (oltás, szemzés): megköt, fejlődésnek indul, megfakad, megered, megfogja (tájnyelvi)
  • (választékos): hatni kezd, hat
  • (áldás, átok): beteljesedik, betelik (bizalmas)

megvon

ige
  • meghúz, kijelöl, meghatároz
  • elvesz, elvon, megfoszt (valamitől), megtagad, elfukarkodik (régies)(valamivel)(valamivel)

visszadöbben

ige
  • megtorpan, megáll
  • visszahőköl, visszariad, elriad, perhorreszkál (idegen)

kifütyül

ige
  • kipisszeget, kisípol, abcúgol (régies), lehurrog, pfújoz, lepisszeg

kibélel

ige
  • kitöm, kinemezel, béléssel ellát
  • kitölt

hajógyár

főnév
  • hajóépítő hely, sólya, hajóállás, dokk, hajóda (régies)

kinyit

ige
  • bont, felbont, felnyit, megnyit, felpattint, lecsatol, kikapcsol, kibogoz, kicsomóz, kiold, megenged, kifejt, kiszabadít
  • kitár, feltár, kireteszel, felránt, feltép, feltör, felfeszít, kifeszít, kicsuk (tájnyelvi), kikulcsol (tájnyelvi), megpattant (tájnyelvi)
  • (szájat) kitát, eltát
  • bekapcsol, működésbe hoz, beindít
  • (virág) (tájnyelvi): kinyílik

menekült

főnév
  • emigráns, hontalan, számkivetett, kibujdosott, kivándorolt, bujdosó, bevándorló

mozgolódik

ige
  • mocorog, fészkelődik, izeg-mozog, vackolódik (tájnyelvi), nyüszkölődik (tájnyelvi), nem találja helyét, hemzseg (régies)
  • készülődik, indul
  • (tájnyelvi): tevékenykedik, serénykedik, sürög-forog, sürgölődik, tüsténkedik
  • nyugtalankodik, elégedetlenkedik, lázong (választékos), tözög (régies), zendül (választékos), forrong, revoltál (régies)
  • szervezkedik

cég

főnév
  • vállalat, üzletház, intézmény, szervezet, firma, vállalkozás

percmutató

főnév
  • nagymutató
  • (bizalmas): másodpercmutató

operaénekes

főnév
  • dalszínész (régies)

megint2

határozószó
  • újból, újra, ismét, ismételve, ismételten, esmét (régies), újfent, ezután, továbbá, újon (régies), újonnan (régies), újólag (régies), újolog (régies), megintelen (régies), ismég (régies)

megállít

ige
  • feltartóztat, lestoppol (bizalmas), lemeszel (rendőr autót) (szleng)
  • megakaszt, megbénít, megálljt parancsol (valaminek), útját állja, gátat vet (valaminek), meggátol, lefékez, blokkol, aredál (tájnyelvi), leállít, leszerel, paralizál (idegen)
  • elállít, kikapcsol
  • félbeszakít, megszakít, szüneteltet
  • rögzít, stabilizál

megszédül

ige
  • elszédül, elbódul, megfordul a világ (valakivel), elkábul, elkámpicsorodik (tájnyelvi), megkortyan (tájnyelvi)
  • megőrül, elmegy az esze

okuláré

főnév
  • (régies): szemüveg, pápaszem (régies), ókula (bizalmas)

meglepő

melléknév
  • rendkívüli, rendhagyó, meglepetésszerű, szokatlan, furcsa, valószínűtlen, váratlan, hihetetlen, megfoghatatlan, újszerű, megdöbbentő, elképesztő, megragadó, csodálatos, hatásos, megkapó, meghökkentő, figyelemkeltő, sajátos, ámulatba ejtő, frappáns (régies), lepetős (tájnyelvi), bizarr

lektor

főnév
  • szerkesztő
  • nyelvtanár, vendégtanár
  • előadó tanár
  • adjunktus (idegen)

megtisztul

ige
  • kitisztul, meghiggad (tájnyelvi), szublimálódik (idegen), leülepedik, leülepszik, megülepedik
  • megszabadul, mentesül

olykor

határozószó
  • néha, alkalomadtán, némelykor, néha-néha, hébe-hóba, egyszer-egyszer, egyszer-másszor, időnként, elvétve