gúny szinonimái

főnév
  • gúnyolódás, irónia, malícia (idegen), szatíra, szarkazmus (idegen), csúfolódás, csipkelődés, nevetségessé tétel, rosszmájúság, gonoszkodás, kajánság, persziflázs (szaknyelvi), kipellengérezés, kinevetés, kicsúfolás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

cafka

főnév
  • utcalány, utcanő, prostituált, prosti (szleng), örömlány, félvilági nő, kurva (durva), kurtizán (választékos), kokott (régies), perdita (régies), riherongy (tájnyelvi), ringyó, ribanc (durva), rima (tájnyelvi), szajha, lotyó (durva), repedtsarkú (durva), szotyka (tájnyelvi), cemende (tájnyelvi), ká (szleng), kéjnő (régies), céda

háborodott

melléknév
  • őrült, elmebajos, bolond, zavart, bomlott, eszelős, tébolyodott
  • nyugtalan, felkavart, izgatott, zaklatott, feldúlt
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gúny szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

gáznemű

melléknév
  • gázszerű, légnemű, gáz halmazállapotú
  • illó, elillanó, illékony

felszabadít, fölszab

ige
  • megszabadít, kiszabadít, szabaddá tesz, szabadon enged, szabadon bocsát, szabadlábra helyez, kienged, elbocsát
  • felment, visszafoglal, visszahódít, visszaszerez, visszavesz
  • fölment, mentesít, megvált, kivált
  • (veszélyt) elhárít
  • egyenjogúsít, emancipál (idegen)
  • önállósít, nagykorúsít
  • (tájnyelvi): megpofoz, megver

feljön, följön

ige
  • felmegy, felballag, felsétál, felmászik, felhág, felkúszik, felkapaszkodik, felkecmereg, felvánszorog, fellép, felér, felérkezik
  • felugrik, fellátogat, felnéz
  • felrándul, felruccan, felutazik, felszáll, felszárnyal, felemelkedik
  • megjelenik, láthatóvá válik, feltűnik, feltetszik (régies), kiemelkedik, felbukkan, megjelenik, megtetszik (régies)
  • feljavul, megerősödik, fejlődik, prosperál, virágzik

érték

főnév
  • becs, jelentőség, ázsió (választékos)
  • érdem, erény, kvalitás, kiválóság
  • ár, ellenérték
  • értéktárgy, kincs, vagyon, tőke
  • (ember): kiválóság, kitűnőség, gyöngyszem, dísze (valaminek)

gondterhelt, gondter

melléknév
  • gondtelt, levert, lehangolt, deprimált (idegen), aggodalmaskodó, nyugtalan, rosszkedvű, borús, felhős, komor

hall1

ige
  • felfog, érzékel, érez, ért, neszez (régies), megneszel, neszét veszi, fülel, fülét hegyezi, halldokol (tájnyelvi)
  • értesül, megtud (valakiről valamit), hírül vesz(valami elől)
  • hallgat, meghallgat

pacák

főnév
  • ember, férfi, személy, alak, illető, fazon (szleng), fickó, pasas (bizalmas), pasi (bizalmas), ipse (bizalmas), pofa (szleng), fej (bizalmas), ürge (szleng), krapek (szleng), hapsi (bizalmas), tag (bizalmas), pali (szleng), manus (szleng), muksó (szleng), csávó (szleng), szivar (bizalmas), pók (szleng)

ellenség

főnév
  • ellen (régies, választékos)
  • ellenfél, rosszakaró, haragos, ellenlábas, ortályos (régies), dusmán (tájnyelvi) Sz: oly barátja, mint macska az egérnek; olyan barátja, mint farkas a báránynak; olyan barátja, mint eb a macskának; úgy vannak együtt, mint kutya a macskával

elhibázott

melléknév
  • hibás, helytelen, téves, elrontott, eltévesztett, elvétett (választékos), elpuskázott (bizalmas), eltolt (bizalmas), félresikerült, elfuserált (bizalmas), ellőtt (bizalmas), elszúrt (bizalmas), sikertelen, rossz

benéz

ige
  • betekint, beles, bepillant, bebámul, bekíváncsiskodik, bekukucskál, benyit, bekukkant, bepislant (tájnyelvi), bekuccsant (tájnyelvi), bevillant (tájnyelvi)
  • meglátogat, látogatást tesz, felkeres, vizitel (szaknyelvi), bekopogtat, beállít (valakihez), betér, beugrik, belöttyen (tájnyelvi)

előrehaladott

melléknév
  • fejlett, késői, súlyosbodott (állapot)

hangzatos

melléknév
  • nyomatos (régies), szózatos (régies), nagyhangú, hangos, zengzetes, zengő, csengő, érces, telt (hang), visszhangzó, rezonáló, öblös (hang)
  • tartalmatlan, dagályos (választékos), fellengzős, erőltetett, pufogó (frázis) (tájnyelvi), frázisos, tetszetős, bombasztikus

híd

főnév
  • átjáró, felüljáró, összeköttetés, palló, völgyhíd, viadukt, bürü (tájnyelvi)
  • (hajón): állás, dobogó, emelvény
  • (szaknyelvi): fogpótlás, protézis (szaknyelvi)

kiállító

főnév
  • bemutató
  • kibocsátó

járás

főnév
  • menés, mendegélés, haladás, gyaloglás, séta, mozgás, lépés, kullogás, ballagás, kutyagolás, billegés, baktatás, kószálás, vándorlás, kódorgás, kóricálás
  • közlekedés, utazás
  • út, pálya, ösvény, csapás, menet
  • mozgásirány
  • távolság
  • működés, üzemelés, forgás, keringés
  • terület, kismegye

gurul

ige
  • gördül, görög, hengereg, hengergőzik, gömbörög (tájnyelvi), hömpölyög (tájnyelvi), hömpölyödik (tájnyelvi)

garázda II.

főnév
  • (régies): per, versengés, perlekedés, perlődés

hadiflotta

főnév
  • flotta, hajóhad, armada (régies)

iszlám

melléknév
  • mohamedán, muzulmán, moszlim

gyengeség, gyöngeség

főnév
  • erőtlenség, tehetetlenség, levertség, munkaképtelenség, elesettség, fáradtság, zsibbadtság, kimerültség, bágyadtság, hasznavehetetlenség, aszténia (szaknyelvi)
  • határozatlanság, tökéletlenség, gyarlóság, esendőség, befolyásolhatóság, ingatagság
  • hiba, fogyatékosság, hiányosság

felügyelet

főnév
  • felvigyázat, őrködés, vigyázat, őrizet, gyámság, gondnokság, ellenőrzés, kontroll, inspekció (idegen)

hajógyár

főnév
  • hajóépítő hely, sólya, hajóállás, dokk, hajóda (régies)

izzó II.

főnév
  • izzólámpa, lámpa, villanykörte, körte, villanyégő, égő