lusta szinonimái

melléknév
  • tunya, rest, henye, lomha, naplopó, renyhe, tohonya, lajhár, tespedt, semmittevő, semmirekellő, tétlen, dologtalan, munkátlan, dologkerülő, munkakerülő, császárlustája (tájnyelvi), langallóleső (tájnyelvi), lazsa (tájnyelvi), szuszma (tájnyelvi) Sz: a dolognak a könnyebb végét keresi; addig alszik, míg a hasára nem süt a nap; a föld terhe; annak jó volna, hogy Bécsbe a vásárra tetűt hajtson; aratás idején megfagy a munkában; billeg-ballag, meg-megáll; büdös neki a munka; egész nap a háti bőrön; elmenne a munka temetésére; este virrad neki; fázik, mikor búzát arat; friss, mint az ólommadár az iszapban; fürge, mint a döglött sajtkukac; hasára süt a nap; jó lenne tetűpásztornak; kutyavér van benne, mint a palócban; lusta, mint a dög; lusta, mint a lajhár; magával hordozza a széket; megkergette a varasbéka; nem öli meg az ördögöt; nem tér a dolog a nyakába; nem töri össze a hámfát; nyámmog, mint az ökör a sásos szénán; olyan friss, mint a pépbe esett légy; serény, mint a malom legalsó köve; sír a kezében a munka; tavaszi idejét az ágyban elhenyélte, őszit ispotályban örömest töltötte; tegnapi sár a csizmáján; többet dolgozna két nap, mint egy nap; vasszöget vár, mint a bivaly
  • hétalvó, álmos, álomszuszék, álomtáska (tájnyelvi), aluszékony, álomkóros, Mátyás lustája
  • (lépés): lomha, nehézkes, kényelmes, komótos (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

fülledt

melléknév
  • romlott, erjedt, dohos, poshadt, búszos (tájnyelvi), fojtós (tájnyelvi)
  • áporodott, levegőtlen, tikkasztó, fullasztó, fojtott, fojtó, rekedt (régies), rekkenő, nyomasztó

elhagyatott

melléknév
  • magányos, magános, magára hagyott, árva, társtalan, egyedülálló
  • ágrólszakadt, elanyátlanodott, nyomorult, jöttment, hontalan, elhanyagolt, mellőzött Sz: egyedül van, mint a szedett fa; egyedül van, mint a kisujjam; egyedül van, mint a kivert kutya; maga van, mint az útszéli kóró; maga van, mint a lehulló levél; maga van, mint a varga a vásárban
  • néptelen, lakatlan, puszta, kietlen, sivár, kopár, kihalt, üres, félreeső, eldugott, isten háta mögötti
  • gazdátlan, elárvult
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a lusta szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

lesöpör

ige
  • lekefél, leporol, lehárint (tájnyelvi), megtisztít
  • lesodor, lefúj, levisz

következő

melléknév
  • soros, későbbi, utóbbi, folytatólagos, legközelebbi, soron levő, ezutáni, azutáni, távolabbi, további
  • folyó, eredő, származó, adódó

kölcsönös

melléknév
  • viszonzott, kétoldali, kétoldalú, bilaterális (idegen), közös, egybehangzó, egyöntetű, egybevágó, visszaható, összefüggő, rokon, megegyező, viszonos (régies), korrelatív (idegen), reciprok (szaknyelvi)(idegen)

kilök

ige
  • kidob, kiszór, kihajít, kihány, kivág, kivet, kiselejtez, kiszuperál (bizalmas)
  • kiutasít, kikerget, kiűz, kipenderít, kitaszít, kirepít, kisug (tájnyelvi)
  • elbocsát, felmond, kirúg (bizalmas), kidob, eltávolít, elcsap, hivatalától megfoszt, hivatalából elmozdít
  • kibök, kiszúr, kitol, kinyom, kiüt, kidöf (tájnyelvi)
  • (szleng): kibabrál (bizalmas), rászed, becsap, kitol (valakivel) (bizalmas), átvág (szleng), átdob a palánkon (szleng)

líra

főnév
  • pengetőhangszer, lant
  • lírika, lírikus költészet, poézis (idegen)
  • líraiság, érzelem, érzelmesség
  • (régies): áramszedő (villamosé)
  • (szaknyelvi): kitérővágány

megelőző

melléknév
  • előző, előbbi, régebbi, korábbi, eddigi, antecedens (idegen)
  • preventív (idegen), előzetes, profilaktikus (szaknyelvi), prezervatív (idegen)

valótlanság

főnév
  • hazugság, hamisság, csalás, megtévesztés, ámítás, kitalálás, költemény, koholás, koholmány, csalárdság, csalafintaság, fondorlat, mellébeszélés, álhír, mendemonda, agyszülemény, kiagyalás, kitaláció, mesebeszéd, kacsa (szleng)

kárókatona

főnév
  • kormorán

kallantyú

főnév
  • retesz, fogantyú, fazár (régies), závár (régies)
  • (régies): huszárbajusz
  • (régies): marokorsó

gáznemű

melléknév
  • gázszerű, légnemű, gáz halmazállapotú
  • illó, elillanó, illékony

kényszermunka

főnév
  • munkaszolgálat, rabszolgamunka, gályarabság, robot, málenkij robot (idegen), rabatt (tájnyelvi)

meggyorsul

ige
  • meglódul, megélénkül

megtisztel

ige
  • szerencséltet (régies), meglátogat, süvegel (régies), megural (régies), megemberel (tájnyelvi), tiszteleg, ünnepel, magasztal, éltet, éljenez
  • kitüntet
  • (szépítően): beszennyez

betyár I.

főnév
  • szegénylegény, útonálló, rabló, zsivány (régies), haramia, lator, gonosztevő, bandita, briganti, himpellér, martalóc, lókötő, lótolvaj, csirkefogó, gazember, gazfickó, járkálóember (tájnyelvi)
  • rosszcsont, rosszposztó, csibész, hétördög, gézengúz, kópé

örökös II.

főnév
  • várományos, utód, szukcesszor (idegen), ivadék
  • jogutód

nehezít

ige
  • gátol, hátráltat, akadályoz, visszatart, útját állja, akadályt gördít az útjába, késleltet, zavar, komplikál, ront, súlyosbít, megbénít, paralizál (idegen)

lyukacsos

melléknév
  • pórusos (idegen), porózus (idegen), poróz (idegen), lyukatos (tájnyelvi)
  • áttört (kelme), likacsos, lyuggatott, furdalt (régies)

lepény

főnév
  • (tájnyelvi): cipó
  • lángos
  • sütemény
  • szarvasmarhaganéj, tehéntrágya, tehénlepény, palacsinta (tréfás)

mechanika

főnév
  • erőtan (régies), erőműtan (régies), mozgástan (régies), géptan (régies), gépészet (régies)
  • szerkezet
  • működés

napernyő

főnév
  • napellenző, árnyéktartó (régies), parazol (idegen), ernyő

major1

főnév
  • majorság (tájnyelvi), gazdaság, tanya, kisbirtok, porta, uradalom
  • (régies): községi bíró, falnagy (tájnyelvi), folnagy (tájnyelvi)

közétkeztetés

főnév
  • üzemi étkezés, menza

megbízhatatlan

melléknév
  • állhatatlan, ingatag, mismás, simlis (szleng), labilis, kiszámíthatatlan, komolytalan, link (szleng), linkóci (szleng), felelőtlen, csélcsap, csapodár, változékony, szélhámos, széltoló (bizalmas), széllelbélelt, hóhányó (bizalmas), kétkulacsos, szavajátszó (régies), csalárd, köpönyegforgató, pontatlan, hanyag, felületes Sz: állhatatlan, mint a náderdő; csepűfonálon áll a hite; egyszer szürke, másszor fekete; félre farag; fordítja hitét, mint a kását; hitetlen, mint a pogány; hitetlen, mint a bormérő; kétszínű, mint a teknőbe öntött víz; olyan, mint a szélfúvás; se hite, se lelke, mint a hajóhúzó lónak; sok tarka macskája van; sokféle fából farag; sokféle zsírral meg van kenve; szél a hite

négyéves

melléknév
  • negyedfű (régies)