megoszlás szinonimái

főnév
  • elkülönülés, differenciálódás, szétoszlás
  • szétágazás, elválás, szétszóródás
  • arány, szóródás, eloszlás, szórás (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

gukker

főnév
  • kukker, látcső, messzelátó, távcső

lötyög

ige
  • kotyog, lotyog (tájnyelvi), löttyen, meglazul, lityeg-lotyog (tájnyelvi)
  • (ruhadarab): lóg, csüng, fityeg
  • ide-oda mozog, inog, itong-fitong (tájnyelvi), himbálódzik Sz: úgy áll, mint a vénasszony foga
  • ténfereg, lődörög, flangál, lófrál, teng-leng, lóg (valahol) (bizalmas)
  • (szleng): táncol, lejt, csörög (szleng), ráz (szleng) csurglizik (szleng), pörög (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megoszlás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

meggyorsul

ige
  • meglódul, megélénkül

leprás

melléknév
  • bélpoklos
  • ocsmány, pocsék, rusnya, utálatos, gusztustalan, visszataszító, undorító, csúnya, rút
  • vacak, ócska, hitvány, silány

lehajt2

ige
  • lekerget, lezavar, leűz, leterel, leheseget
  • leszalaszt
  • (tájnyelvi): megőröl, feldarabol
  • (tájnyelvi): elvégez

körvonal

főnév
  • kör, karika
  • kontúr, sziluett, árnykép

megkritizál

ige
  • bírál, megbírál, megszid, helytelenít, hibáztat, gáncsol, megró, kifogásol, leszól, pocskondiáz, kárhoztat, kárpál (tájnyelvi), szemrehányást tesz

mérgezett

melléknév
  • mérges, mérgező, toxikus (szaknyelvi), fertőzött, ártalmas, káros, veszedelmes, halálos, maszlagos (tájnyelvi), mételyező (tájnyelvi)

vonatkozó

melléknév
  • illő, tartozó, kapcsolatos, idevágó, érintő

kínrím

főnév
  • verselmény (pejoratív), rímelvény (pejoratív), mesterkélt rím, klapancia (régies)

kiindul

ige
  • kimozdul, kiered, kimarsol, kimegy
  • (régies): elindul, útnak ered
  • ered, származik, elkezdődik
  • alapul
  • alapul vesz, támaszkodik (valamire)
  • feltételez, feltesz

hangzatos

melléknév
  • nyomatos (régies), szózatos (régies), nagyhangú, hangos, zengzetes, zengő, csengő, érces, telt (hang), visszhangzó, rezonáló, öblös (hang)
  • tartalmatlan, dagályos (választékos), fellengzős, erőltetett, pufogó (frázis) (tájnyelvi), frázisos, tetszetős, bombasztikus

kitanul

ige
  • elsajátít (szakmát), kiképezi magát, képesítést szerez, kiműveli magát
  • megismer, kiismer, eligazodik, beavatódik
  • (valamiből): elfelejt, kijön a gyakorlatból

miért I.

határozószó
  • mért, mely ok miatt, mi miatt
  • mi végett, mivégre, minek

nagyevő

melléknév, főnév
  • étkes, falánk, nagybélű

csábít

ige
  • csalogat, édesget, csal, vonz, főz, fűz (bizalmas), behálóz, hívogat, kísért, kísértésbe visz, kecsegtet, megigéz, szédít (bizalmas) Sz: elcsavarja a fejét; kiveti rá a hálóját; borjút beszél a hasába

pocak

főnév
  • has, pókhas, bendő (bizalmas), poci (bizalmas), haskó (bizalmas), tekintély (szleng), hasi (bizalmas), kappanháj, potroh

öltöző

főnév
  • kabin, próbafülke
  • budoár (idegen), toalett, gardrób

megfog

ige
  • megszorít, megmarkol, megragad, megkap, kézbe vesz, megcsíp (bizalmas), dikol (tájnyelvi), elkap
  • elfog, elcsíp, letartóztat, nyakon csíp
  • rajtakap, rajtaér
  • megnyer, meghódít, megkaparint magának
  • lebilincsel, lenyűgöz, meghat, megkap, megejt, megérint, megindít
  • visszatart, megállít, megakaszt
  • megköt (talajt)
  • megfegyelmez, megreguláz, kordában tart
  • (tájnyelvi): gyökeret ereszt, meggyökeresedik, megered, megfakad
  • összefog, beszínez
  • (átok): beteljesedik, végbemegy, megfogan

meleg II.

főnév
  • melegség, hő, hév (választékos), hévség (régies)
  • hőenergia
  • hőség, kánikula, forróság, nyár
  • (választékos): őszinteség, szívélyesség, bensőség, meghittség, gyengédség

oszmán

melléknév, főnév
  • oszmán-török, török, oszmánli (régies), ozmán (régies)

megszáll

ige
  • elfoglal, bevesz, bekerít, birtokba vesz, meghódít, leigáz, okkupál (régies)
  • elözönöl, ellep
  • hatalmába ejt, hatalmába kerít, beleköltözik(valamiről)
  • elhelyezkedik, meghál, megalszik, megállapodik (régies), megtelepedik, megtelepszik, felüti tanyáját, tábort üt, tartózkodik, dekkol (szleng), meghúzódik, bevackol (bizalmas), befészkeli magát, időzik, tanyázik, hajlékra talál, meghúzza magát, betér (valahova)
  • (tájnyelvi): alászáll, megülepedik, megülepszik, leapad

létesít

ige
  • alapít, szervez, összehoz (bizalmas), létrehoz, létrehív, életre hív, teremt, megteremt, kreál, instituál (régies)
  • felállít
  • nyit

menekült

főnév
  • emigráns, hontalan, számkivetett, kibujdosott, kivándorolt, bujdosó, bevándorló

ökörnyál

főnév
  • bikanyál (tájnyelvi), őszinyál (tájnyelvi), szépasszony fonala (tájnyelvi)