keverék szinonimái

főnév
  • egyveleg, mixtúra (bizalmas), vegyíték, vegyülék, elegy, zagyvalék, zagyvaság, mismás, miskulancia (idegen), gezemice (tájnyelvi), kotyvalék (pejoratív), kotyvaszték, habarék, kevercs (tájnyelvi), kutyulmány (bizalmas), vegyület
  • ötvözet
  • korcs
  • (régies): káosz, zavarék (régies), zavar

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

behemót

melléknév, főnév
  • nagy termetű, termetes, megtermett, testes, tagbaszakadt, robusztus, drabális, dromedár, brontes (régies), tenyeres-talpas, nagydarab, jókora, óriási, ormótlan, idomtalan, behemed (tájnyelvi), bosztoróc (tájnyelvi), gebencs (tájnyelvi), mahomet (tájnyelvi), benga (szleng), böhöm (bizalmas), dromi (szleng), melák (bizalmas), lóbaszó (durva)

alany

főnév
  • lény, szubjektum (szaknyelvi), személy, egyén, páciens, jogalany, adóalany
  • facsemete, vadonc (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a keverék szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

keménység

főnév
  • szilárdság
  • szívósság, kitartás, állhatatosság, erő, ellenállóképesség
  • szigor, szigorúság, erély, zordság, kérlelhetetlenség, könyörtelenség, ridegség, érzéketlenség

intézet

főnév
  • intézmény, hivatal
  • tanszékcsoport
  • nevelőintézet, javító (bizalmas), javítóintézet
  • diákotthon, internátus, konviktus (régies)
  • leánynevelde (régies)
  • (régies): rendelkezés, intézkedés

ijeszt

ige
  • rettent, riaszt, rezzent, ijesztget, megdöbbent, borzaszt, borzongat, rémisztget, rémít, rémiszt, riogat, megfélemlít, fenyeget

hegygerinc

főnév
  • hegyhát, sziklahát, hegyorom, hegytaraj (régies), vonulat

kerget

ige
  • űz, űzőbe vesz, üldöz, hajt, hajszol, hajhász, hajkurász, zavar, zargat (bizalmas), hesseget, bolygat, megszalaszt, futamít (régies), kénytet (tájnyelvi), kurgat (tájnyelvi), kajtat (valaki után) (tájnyelvi), fut (vki, vmi után)
  • kényszerít (valahova)
  • követ

kirág

ige
  • kilyukaszt
  • (sav) kimar

szétmegy

ige
  • széjjelmegy, elszéled, szétszéled, széjjelszéled, feloszlik, szétoszlik
  • elágazik, szétágazik, kettéágazik, szétválik, szétfut
  • (hír): elterjed, szétterjed, szétfut, széjjelfut
  • elszakad, elreped, elrongyolódik, szétesik, széjjelesik, szétbomlik, szétfoszlik, szétfeslik
  • szétmállik, ellapul, szétlapul, szétnyomódik, porig megy (tájnyelvi)
  • szétterjed, szétfolyik, szétfut, elömlik
  • (kapcsolat): felbomlik, megszakad, megbomlik, megromlik

gyerekorvos, gyermek

főnév
  • gyermekgyógyász, pediáter (szaknyelvi), pediátrista

gravitál

ige
  • vonzódik, hajlik, igyekszik, törekszik, pályázik

előkerít

ige
  • elővesz, előhoz, előkeres, előkapar, előkotor, előszed, megkeres, felkutat, előráncigál (bizalmas), előteremt, megszerez, megtalál, szert tesz, megkerít, felhajt (bizalmas)

hadművelet

főnév
  • hadmozdulat, harcmozdulat, hadjárat, manőver
  • beavatkozás, bevetés, operáció, akció

kiszáll

ige
  • kirepül, kireppen, kiröppen
  • kijön, kilép, kiugrik, lekászálódik
  • utazik, kiküldetésben van
  • abbahagy, felhagy (valamivel), otthagy, kilép (valamiből), felad, kiugrik, leköszön, visszavonul, lelécel (szleng)

koszos

melléknév
  • piszkos, mocskos, szennyes, szutykos, szurtos, fekete, maszatos, tisztátlan, mosdatlan
  • (tájnyelvi): rühes, varas, ótvaros, koszmós (tájnyelvi), komporás (tájnyelvi)
  • silány, hitvány, vacak

megharagít

ige
  • dühít, feldühít, dühösít, felbosszant, felmérgesít, felingerel, felbőszít, fölidegesít, megbosszant (régies), felharagít (tájnyelvi), felhergel, felhúz (bizalmas), felcukkol (szleng), felpaprikáz, kiborít (bizalmas)
  • dühbe hoz, méregbe gurít, haragra gerjeszt, kihoz a sodrából, kihoz a béketűréséből

lelohad

ige
  • leapad, lelappad, lelankad, alábbhagy, megkókad (tájnyelvi), petyhüdik
  • süllyed, leereszkedik, mérséklődik, visszamegy, lemegy
  • lecsillapodik, lehiggad

kezdeményez

ige
  • javasol, javall, megindít, elindít, lanszíroz (idegen), szervez, alapít, létesít, iniciál (idegen), indítványoz, szorgalmaz
  • megteszi az első lépést

kel1

ige
  • felkel, felserken (régies), virrad (valamire), lábad (régies)
  • feljön (égitest)
  • (növény): hajt, kihajt, sarjal, sarjad, kibújik
  • (régies): támad, keletkezik, kezdődik
  • íródik, létrejön
  • fogy, elkel, kereslete van
  • (tészta): dagad, duzzad

kikerül

ige
  • megkerül, elkerül, kitér, elhajlik, (sugár) megtörik
  • kivéd, kitér, felfog, elhárít, kisiklik, kihúzza magát, elejét veszi, megelőz, megakadályoz, hatástalanít
  • elnéz, elkerüli a figyelmét, elmellőz (tájnyelvi)
  • túljut, kijut, megmenekül, megúszik (bizalmas), kikecmereg, kievickél, kivergődik, kivacáholódik (tájnyelvi), kivackolódik (tájnyelvi)
  • kitelik, futja, kijön
  • összeáll, összetevődik, származik, összejön, áll (valamiből)

lehorgaszt

ige
  • leszeg, lehajt, lesuny

kicsapongó

melléknév
  • korhely, lump (bizalmas), éjszakázó, mulatozó, dorbézoló, tivornyázó, duhaj
  • erkölcstelen, szemérmetlen, könnyűvérű, feslett, parázna, ledér, léha, züllött, élvhajhászó
  • féktelen, zabolátlan, szertelen, fékezhetetlen, gátlástalan, mértéktelen, korlátlan

iromba

melléknév
  • (tájnyelvi): kendermagos, pettyegetett, tarka, babos
  • otromba, ormótlan

kimutat

ige
  • jelét adja, megmutat, szem elé tár, kifejez, látni enged, felfed
  • feltüntet, igazol, kifejez, kinyilvánít, felmutat, tanúsít, hitelesít, érvényesít
  • bebizonyít, bizonyságot tesz, szemléltet, demonstrál, manifesztál (idegen)

lelkesedés

főnév
  • hevület, tűz, szenvedély, hév, energia, lendület, lelkesség, lelkesültség, odaadás, elragadtatás, fölbuzdulás, buzgóság, lángolás, rajongás, túlfűtöttség, elevenség, izgatottság
  • eksztázis, egzaltáció (régies), enthuziazmus, animozitás (idegen)
  • rajongás, imádat, ováció, pátosz