végszó szinonimái

főnév
  • zárszó, utószó, utolsó szó, búcsúszó, búcsú, utóhang, zárbeszéd (régies), epilógus

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bárd2

főnév
  • (régies): énekes, költő, lantos, dalnok, dalos, énekmondó, trubadúr (régies), regős, jokulátor, igric (régies)

megkeserít

ige
  • elront, megront, megnehezít, megmérgez, megmételyez
  • elkeserít, nekikeserít, elszomorít, elbúsít, elkedvetlenít, keserűséggel tölt el, keserűséget okoz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a végszó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

vállalat

főnév
  • üzem, gyár, cég, firma (régies), társaság, vállalkozás

tönk

főnév
  • fatönk, faderék (régies)
  • tőke
  • rönk, rönkfa, tuskó, tusak (tájnyelvi)
  • (gombáé): szár, nyél
  • összeomlás, bukás, csőd, krach (régies), bankrott (régies)

toboroz

ige
  • soroz, verbuvál (régies), újoncoz (régies), rekrutál (régies)
  • összegyűjt, gyűjt, szed, összeszed, szervez

támaszt

ige
  • nekitámaszt, nekidűt
  • támaszkodik (valamihez)
  • megerősít, dúcol, rögzít, peckel, póckol (tájnyelvi), karóz
  • előidéz, létrehoz, ébreszt, kelt, okoz, gerjeszt, provokál, indukál (szaknyelvi)

vasszeg

főnév
  • ütőszeg, acélszeg

visszanyúlik

ige
  • visszavezet, visszamegy

szemét

főnév
  • hulladék, piszok, maszat, szenny, söpredék, kacat, gagymatag (tájnyelvi), vicik-vacak (tájnyelvi)
  • szemétdomb, szemétgödör, szemétláda, kuka
  • fércmű, ócskaság, vacakság
  • (jelzőként): hitvány, aljas
  • értéktelen, ócska, vacak, bóvli

százados1

melléknév
  • évszázados, szekuláris (idegen)

összezsúfol

ige
  • összeprésel, összeszorít, bezsúfol, tömörít
  • összezár

szétmegy

ige
  • széjjelmegy, elszéled, szétszéled, széjjelszéled, feloszlik, szétoszlik
  • elágazik, szétágazik, kettéágazik, szétválik, szétfut
  • (hír): elterjed, szétterjed, szétfut, széjjelfut
  • elszakad, elreped, elrongyolódik, szétesik, széjjelesik, szétbomlik, szétfoszlik, szétfeslik
  • szétmállik, ellapul, szétlapul, szétnyomódik, porig megy (tájnyelvi)
  • szétterjed, szétfolyik, szétfut, elömlik
  • (kapcsolat): felbomlik, megszakad, megbomlik, megromlik

vízszint

főnév
  • vízállás, vízmagasság

kiröppen

ige
  • kiröpül, felrepül, felröppen, felszáll, kirepül, kiszáll, szárnyra kel, felszárnyal (tájnyelvi)

vegzál

ige
  • (bizalmas): háborgat, zaklat, piszkál, zavar, zargat (bizalmas), bosszant, idegesít, szekál (bizalmas), gyötör, inzultál, molesztál, nyaggat, abajgat, szekíroz (bizalmas), macerál (bizalmas), buzerál (szleng)

vákuum

főnév
  • űr, üresség
  • légüres tér
  • légritkított tér

víkendház

főnév
  • bungaló, nyaraló, vityilló, kulipintyó (bizalmas), nyári lak, faház, hétvégi ház, házikó, vigvam (idegen)

vérfagyasztó

melléknév
  • hideglelős, borzasztó, szörnyű, hátborzongató, hajmeresztő, ijesztő, lidérces, félelmetes, félelmes, rémítő, rémisztő, irtózatos, iszonyatos, iszonytató

törzs

főnév
  • test, truncus (szaknyelvi)
  • fatörzs, tönk, tuskó, középrész, rönk
  • váz, alap, gerinc
  • (szaknyelvi): klán, nemzetség, törzsök (régies), törzsszövetség, nagycsalád
  • nép, nemzet
  • (szaknyelvi): faj, nem, tribus (idegen)
  • vezérkar, főtisztikar, törzskar, stáb, táborkar

viruló

melléknév
  • életerős, egészséges, makkegészséges