meghatározás szinonimái

főnév
  • kijelölés, megállapítás, körülírás, értelmezés, magyarázat, kiszabás, kitűzés, célkitűzés, fixálódás (idegen)
  • szómagyarázat, definíció, értély (régies), megállapítás, determináció (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

húsbolt

főnév
  • hentesüzlet, hentesbolt, húscsarnok, mészárszék, hússzék (régies)

ellenhatás

főnév
  • visszahatás, reakció, ellensúlyozás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a meghatározás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megálló, megállóhely

főnév
  • állomás, leszállóhely, átszállóhely
  • stáció (idegen)

léggömb

főnév
  • luftballon, ballon, lufi (bizalmas)
  • (régies): léghajó, zeppelin, aerosztát (idegen)

lapát

főnév
  • evező
  • kormány, lapát
  • (szleng): fül, kagyló (szleng), légycsapó (szleng), vitorla (szleng)

kordé, kordély

főnév
  • taliga, targonca, leptika (tájnyelvi)
  • szekér

megfájdul

ige
  • fájni kezd, befájdul (tájnyelvi), megsajdul (tájnyelvi)

megváltó I.

melléknév
  • felszabadító, felmentő, üvözítő

viruló

melléknév
  • életerős, egészséges, makkegészséges

kifejt

ige
  • hüvelyez, kihánt, kihámoz, kopaszt, kitokoz, csumál (tájnyelvi), kipirgál (tájnyelvi)
  • kibont, felfejt, felbont
  • kitermel, kibányász
  • érvényre juttat, kibontakoztat
  • előad, ismertet, értelmez, fejteget, megmagyaráz, explikál (szaknyelvi), interpretál, tolmácsol, kommentál, tisztáz, érthetővé tesz, megvilágít, illusztrál, taglal, elmagyaráz, feltár
  • (régies): kifejleszt, kidolgoz

kiábrándul

ige
  • csalódik, észre tér, kijózanodik, kiszeret Sz: egy világ dől össze benne

hajdankor

főnév
  • őskor, előkor (régies), múlt, régmúlt, előidő (régies)

kimutat

ige
  • jelét adja, megmutat, szem elé tár, kifejez, látni enged, felfed
  • feltüntet, igazol, kifejez, kinyilvánít, felmutat, tanúsít, hitelesít, érvényesít
  • bebizonyít, bizonyságot tesz, szemléltet, demonstrál, manifesztál (idegen)

méltatás

főnév
  • kitüntetés, dicséret, magasztalás, méltánylás, megbecsülés, nagyrabecsülés, elismerés, hódolat
  • tiszteletadás, megemlékezés
  • értékelés, ismertetés, recenzió, ajánlás, bírálat, kritika, bemutatás

mostohaapa

főnév
  • mostoha, nevelőapa, kisapa (tájnyelvi)

bűntett

főnév
  • bűncselekmény, bűn, bűntény, törvényszegés, törvénytelenség, törvénysértés, vétség, vétek, jogsértés, büntetendő cselekmény (szaknyelvi), deliktum (régies), törvénytiprás, jogtiprás, bűnvádi (szleng)

pénzéhes

melléknév
  • pénzsóvár, pénzszomjas (régies), mohó, harácsoló, haszonleső, nyereségvágyó, kapzsi, észér (tájnyelvi), telhetetlen, nyereséghajhász

olvadás

főnév
  • enyhülés, felengedés
  • ellágyulás, meghatódás, elérzékenyülés

meghitt

melléknév
  • igaz, hű, hűséges, őszinte, odaadó, közeli, közelálló, szoros, ragaszkodó, szívbéli (bizalmas), avatott (régies)
  • bizalmas, bensőséges, benső (régies), szívélyes, szívből jövő, baráti, közvetlen, mély, személyes, intim, intimus (régies), biztos (régies), kordiális (régies)
  • otthonos, barátságos, családias, kényelmes, kedélyes, meleg, kellemes, vonzó, lakályos, familiáris, idillikus, idilli, derűs, felhőtlen

meditáció, meditálás

főnév
  • elmélkedés, töprengés, tűnődés, szemlélődés, elgondolkodás

megsemmisít

ige
  • eltüntet, romba dönt, eltöröl a föld színéről, ledönt, elpusztít, tönkretesz
  • eléget, eltüzel, elhamvaszt
  • szétzúz, tönkrever, összezúz, likvidál, annullál
  • ártalmatlanná tesz, hatástalanít, semlegesít
  • (szaknyelvi): hatályon kívül helyez, hatálytalanít, érvénytelenít, érvénytelenné nyilvánít, semminek nyilvánít, sztorníroz, visszavon, keresztülhúz
  • felgöngyölít, felszámol, felőröl, felmorzsol, szétver, legyőz, kiirt, megszüntet
  • elemészt, felemészt
  • összetör, lesújt, megbénít
  • megdönt, eltapos, eltipor
  • szertefoszlat, szétfoszlat

ódium

főnév
  • (választékos): bosszúság, kellemetlenség, harag, ellenérzés, gyűlölet

megkopaszt

ige
  • letollaz, lecsupaszít, lekopoz (tájnyelvi), megkoppoz (tájnyelvi), megköpeszt (tájnyelvi), megtép (régies), megmelleszt (tájnyelvi), megtisztít, megpucol (bizalmas)
  • lenyír, levág, megnyír, lekopaszt
  • (bizalmas): kifoszt, kiforgat, megrövidít, megrabol, meglop, kizsebel, kisemmiz, kizsigerel (választékos), kipucol (szleng), kirabol, kirámol, kipakol (szleng)

lehűl

ige
  • kihűl, lehűsül (tájnyelvi), lehűtőzik (tájnyelvi), meghülemedik (tájnyelvi), hülepedik (tájnyelvi), elszigorodik (tájnyelvi)
  • megnyugszik, lecsendesedik, lehiggad, lecsillapodik, lecsillapszik(szleng)(szleng)

megtámaszt

ige
  • támasztékkal ellát, alátámaszt, nekitámaszt, meggyámolít (tájnyelvi), dermeszel (tájnyelvi)

oligarcha

főnév
  • főúr, főnemes, kényúr, potentát (régies)
  • kiskirály