kutató I. szinonimái

melléknév
  • fürkésző, vizsgálódó, cirkáló, nyomozó, kereső
  • átható (tekintet), vizsla (pillantás)
  • tanulmányozó, vizsgáló, elemző, analizáló (idegen)

kutató II. szinonimái

főnév
  • tudós, felfedező
  • (bizalmas): kutatóterem
  • laboratórium, labor

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

előmunkálat

főnév
  • előkészület, előkészítés

hétrét

határozószó
  • földig, mélyen
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kutató szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

közbecsülés

főnév
  • közmegbecsülés, dicsőség, köztisztelet, nimbusz, reputáció (idegen), renomé (bizalmas)

kinevez

ige
  • megbíz, kijelöl, megjelöl, meghatároz, megkér, meghatalmaz, felruház (valamivel), felfogad, kirendel, delegál
  • alkalmaz, beiktat, megtesz, előléptet, szerződtet, utasít, promoveál (idegen)

kigördül

ige
  • kigurul, kimozdul
  • (könny): kicseppen, lecseppen

kapcsolás

főnév
  • összekötés, összefűzés, csatolás, társítás
  • asszociáció
  • összeköttetés

kréta

főnév
  • íróföld (régies), rőtli (régies), dörösz (tájnyelvi), fehérke (szleng)
  • pasztellkréta, pasztell

lélektan

főnév
  • pszichológia, lélekismeret (régies)
  • (bizalmas): lelkiség

történet

főnév
  • sztori (bizalmas), mese, adoma, elbeszélés, legenda, anekdota, mendemonda, beszámoló
  • cselekmény
  • (régies): história, történelem

illemszabály

főnév
  • etikett (régies), protokoll
  • jogszokás

félszeg

melléknév
  • ügyetlen, gátlásos, félénk, bátortalan, visszahúzódó, esetlen, idétlen, bumfordi, suta, gyámoltalan, zavart, timid (idegen)
  • kényelmetlen, visszás, zavaró, zavarba ejtő
  • (tájnyelvi): ferde, egyoldalú, rézsútos, féloldalas, csálé, kajla (tájnyelvi)

írástudó I.

melléknév
  • tanult, iskolázott, művelt

leromlik

ige
  • lefogy, lesoványodik
  • legyengül, sorvad, lesatnyul (tájnyelvi), lerosszul (tájnyelvi)
  • elértéktelenedik, értéktelenné válik
  • csökken, hanyatlik

margó

főnév
  • lapszél, szegély, perem

átvisz

ige
  • átjuttat, áthelyez, átcipel, átszállít, áttelepít, továbbít, transzportál (idegen), transzferál (idegen)
  • (út, híd): átvezet, keresztülvisz, keresztülvezet, átmegy, áthalad, átér
  • átkönyvel, áttesz
  • (magasugró) átugrik

nesztelen II.

határozószó
  • nesztelenül, zaj nélkül, csöndben, lábujjhegyen, halkan, hangtalanul

mellesleg

határozószó
  • mellékesen, közbevetőleg, érintőleg, futólag, közbevetve, odavetőleg, zárójelben, azonkívül, amellett még, egyébként, egyébiránt, kitérésképpen

kutyaól

főnév
  • kutyaház, eból, eblak
  • (szleng): őrbódé

kötőgép

főnév
  • hurkológép

lefekszik

ige
  • lepihen, ledől, leheveredik, elnyúlik (bizalmas), elnyújtózik, ledöglik (durva), ellappan (régies), lenyugszik, aludni tér, nyugovóra tér, elkussodik (régies), leszuny (tájnyelvi), legebed (tájnyelvi), lehencseredik (tájnyelvi), levackol (szleng), behéderol (szleng) Sz: egyenesbe veti a szekeret; leteszi a fejét; nyugalomra hajtja a fejét; vízszintesbe helyezkedik; elteszi magát holnapra; tollasbálba megy
  • (valakivel): közösül, együtt hál, odaadja magát (valakinek)
  • (bizalmas): lepaktál
  • behódol, megalázkodik, meghajol

megvámol

ige
  • elvámol, vámot vet ki (valamire), megfináncol (régies)
  • (bizalmas): megdézsmál, csen, fogyaszt (valamiből), megkóstol

lakáj

főnév
  • komornyik, inas, belső inas, szolga, cseléd
  • bérenc, kiszolgáló, csatlós, talpnyaló (pejoratív)

királyné

főnév
  • királyasszony (régies)

lehajol

ige
  • lehajlik, legörnyed, meggörnyed, leereszkedik, kushajt (tájnyelvi)

mellék

főnév
  • tájék, vidék, mente (valaminek)
  • mellékvonal, mellékállomás
  • (régies): oldal