kutyaól szinonimái

főnév
  • kutyaház, eból, eblak
  • (szleng): őrbódé

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

túlvilág

főnév
  • másvilág, örökkévalóság, örök vadászmezők (tréfás)

csőr

főnév
  • madárorr (régies), csorr (tájnyelvi)
  • (szleng): száj, pofa (durva), etető, lepényleső (tréfás), csipogó, bagóleső (tréfás)
  • (edényé): kiöntő, kifolyó, száj
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kutyaól szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

közbeszól

ige
  • közbevet, bekapcsolódik a beszélgetésbe, belebeszél, közbevág, szavába vág, megakaszt, félbeszakít, közbekotyog (bizalmas), belepofázik (durva), beledumál (szleng), belevakerál (szleng), belevartyog (szleng)
  • beleavatkozik, közbelép, közbejön

kinő

ige
  • kibújik, kisarjad, kisarjadzik, kikel, kihajt, kicsírázik, fakad, megered, szárba szökken, meggyökeresedik
  • megnő, megindul, kifejlődik, előbukkan, kiütközik, kiserked (tájnyelvi)
  • túlhalad, túljut, kijut (valamiből)
  • (kinövi magát vmivé): fejlődik (valamivé)
  • (valamiből): létrejön, kifejlődik, kialakul

kihajt

ige
  • kikerget, kizavar, űz, kiterel, kikorbácsol, kitaszigál, kiver, kiseprűz, kivesszőz, kirúg (bizalmas), kidob, elkerget
  • kierőszakol, kihajszol, kikényszerít
  • felhajt, visszahajt
  • (tájnyelvi): felhajt, megiszik, kiiszik
  • kibomlik, kizsendül, kileveledzik, kisarjad, kisarjadzik, kinő, kikel, kibújik, felüti a fejét, kirügyezik, zöldül, fakad, kicsírázik, bimbózik, levelet hajt, szárba szökken, kivirágzik, virágba borul, kinyílik, sarangoz (tájnyelvi), kiiperedik (tájnyelvi)

kapitális II.

melléknév
  • nagyszerű, kiváló, remek
  • főbenjáró, nagy fontosságú
  • (bizalmas): iszonyú, szörnyű, nagy, hatalmas, óriási

kritika

főnév
  • bírálat, gáncs, kifogás, lecikizés (szleng), ledorongolás (bizalmas), levágás (bizalmas)
  • műbírálat, értékelés, elemzés, megítélés, vélemény, recenzió (szaknyelvi), ítészet, referátum (szaknyelvi), boncolgatás, taglalás

lelkes

melléknév
  • ambiciózus, ügybuzgó, igyekvő, törekvő, buzgó
  • rajongó, szenvedélyes, lánglelkű, elragadtatott, egzaltált, harsogó, tüzes, tomboló, lelkesült, heves, lángoló, lendületes, égő, mohó
  • eksztatikus (idegen), animált (idegen), passzionátus (régies), frenetikus
  • (valamennyi): lakosú, lélekszámú, lelket számláló
  • lélekkel bíró (élőlény), élő

törvény

főnév
  • jogszabály, rendszabály, rendelet, előírás, határozat, törvénycikk, paragrafus
  • regula
  • jog, jogtudomány, jogrendszer
  • igazságszolgáltatás, bíróság, törvényszék
  • bíráskodás, törvénykezés, ítélet
  • szabály, törvényszerűség, norma, vezérelv, irányelv, zsinórmérték, kánon
  • (természettudományi): elv, szabályszerűség, tétel

illetlen

melléknév
  • szemérmetlen, ízetlen, ízléstelen, csúnya, obszcén, disznó, malac, sikamlós, pikáns, közönséges, szabados, trágár, ordináré, szennyes, kétértelmű, frivol, mosdatlan
  • pajkos, csintalan
  • szemtelen, pimasz, arcátlan, pórias (régies), helytelen, tisztességtelen, modortalan, neveletlen Sz: vendégségben sír; torban dalol, lagziban sír

idejében

határozószó
  • jókor, időben, idején, a megfelelő időben, a kellő órában, a kellő percben, időnek idejében (tájnyelvi), idejekorán

felszólal, fölszólal

ige
  • előad, hozzászól, szólásra emelkedik, szót kér, átveszi a szót, beszédet mond, szónokol, szpícsel (szleng), interpellál (idegen), remonstrál (idegen)
  • beleavatkozik, közbeveti magát, közbenjár, pártfogol
  • tiltakozik (valami ellen), szembehelyezkedik, szembeszáll, ellenszegül, ellenez

irgalom

főnév
  • kegyelem, kegy, könyörület, szánalom, részvét, megbocsátás, kegyesség, könyörületesség, feloldozás, malaszt (régies)

lesimít

ige
  • elsimít, elegyenget, planíroz (idegen)
  • (hajat): lekefél, lenyal
  • lecsiszol, legyalul

mariníroz

ige
  • (tartósításképpen): pácol, besóz

aula

főnév
  • (császári, pápai) udvar, udvartartás
  • díszterem, díszcsarnok, fogadóterem, váróterem, zsibongó

nevel

ige
  • gondoz, ellát, eltart, élelmez, etet, táplál
  • szoptat, dajkál
  • tenyészt, tart, sokasít (régies), szaporít (régies), gyarapít (régies)
  • növeszt, termeszt, fejleszt
  • terem, hajt, kultivál (régies), hoz (termést)
  • tanít, oktat, képez, alakít, formál, művel, iskoláztat, kitanít, csiszol, palléroz (választékos), finomít, nemesít, épít, farag (bizalmas), gyúr (bizalmas), szoktat (valamire)
  • fegyelmez, szabályoz, reguláz
  • idomít, dresszíroz, leckéz (régies), mesterasztaloz (régies)
  • edz, tréningez, gyakoroltat, sulykol
  • (régies): növel, sokszoroz, fokoz

melltartó

főnév
  • cicifiksz (bizalmas), cicitartó (bizalmas), kebelfék (bizalmas), kebelemelő (bizalmas), csöcsölő (szleng), bajfék (tréfás)

küldöttség

főnév
  • delegáció, deputáció (idegen), követség, bizottság, misszió

kövérkés

melléknév
  • telt, molett, gömbölyded, telt idomú, párnás, dundi, duci (bizalmas), pufi (bizalmas), pufók (bizalmas)

lefokoz

ige
  • leminősít, degradál, deklasszifikál (idegen)
  • csökkent, mérsékel, devalvál (idegen)

megver

ige
  • bánt, bántalmaz, elver, összever, agyba-főbe ver, megrak (bizalmas), elnadrágol, elrak (bizalmas), helybenhagy, elcsépel, ellátja a baját (valakinek), meggyapál (bizalmas), megnyakal (tájnyelvi), megdögönyöz, eldönget, meggyomroz, kiporol, elporol, megbunyóz (szleng), megruház (bizalmas), elfenekel, fenekére ver, eltángál, elpáhol, elnáspángol, elegyenget, elpüföl, megkalapál (bizalmas), elagyabugyál, meghirigel (szleng), elhúzza a nótáját, elhegedüli a nótáját, megagyal (tájnyelvi), megabriktol (tájnyelvi), meglazsnakol (tájnyelvi), eldéklinál (tájnyelvi), elfinakol (tájnyelvi), ellapogat (tájnyelvi), megaprogat (tájnyelvi), megdádáz (bizalmas) Sz: kiporolja a nadrágját; lekapja a tíz körméről; úgy elveri, hogy az eget is nagybőgőnek nézi; letöri a derekát; szíjat hasít a hátából; elveri, mint szódás a lovát; eljáratja vele a kállai kettőst; ráhúzza a cigánynadrágot; bottal méri végig a farát; eljáratja vele az ebek táncát; megvágja, mint béres a dohányt; megadja a bélését a posztónak; kiadja neki az apait-anyait; alfelére üti a nemesi pecsétet; megvendégeli az ajtó mögül; ott is csípi, ahol nem viszket; elhegedüli rajta a Szent Dávid nótáját; hupikék nadrágot szab neki jajvörös posztóból; somfahájjal kenegeti; jóllakatja somfakolbásszal; laposra veri; átalakítja a fazonját; megváltoztatja a személyleírását; összekócolja a fogsorát
  • legyőz, lefőz (bizalmas), lepipál (bizalmas), felülkerekedik (valakin), erőt vesz (valakin) (régies)
  • (tájnyelvi): megbabonáz, szemmel ver
  • (eső): megáztat, átáztat

lakhely

főnév
  • lakóhely, székhely, tartózkodási hely, otthon
  • lakcím, cím

kirepül

ige
  • kiszáll, kiröppen, szárnyra kel, felszárnyal, felszáll, felrepül, felröppen
  • kivágódik
  • eltávozik, elmegy, kimegy, útra kel

lehervad

ige
  • lekonyul, lekókad, elfonnyad
  • lehull
  • szertefoszlik, megsemmisül, eltűnik, semmibe vész
  • (bizalmas): elkedvetlenedik, elszontyolodik, elcsügged, elbágyad

melléklet

főnév
  • csatolmány, toldalék, pótlás, pótlék, kísérő (irat), tartozék, záradék, függelék, appendix (régies), affixum (régies), kiegészítés, toldás, járulék
  • pótkötet