lefekszik szinonimái

ige
  • lepihen, ledől, leheveredik, elnyúlik (bizalmas), elnyújtózik, ledöglik (durva), ellappan (régies), lenyugszik, aludni tér, nyugovóra tér, elkussodik (régies), leszuny (tájnyelvi), legebed (tájnyelvi), lehencseredik (tájnyelvi), levackol (szleng), behéderol (szleng) Sz: egyenesbe veti a szekeret; leteszi a fejét; nyugalomra hajtja a fejét; vízszintesbe helyezkedik; elteszi magát holnapra; tollasbálba megy
  • (valakivel): közösül, együtt hál, odaadja magát (valakinek)
  • (bizalmas): lepaktál
  • behódol, megalázkodik, meghajol

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

pesszimista

melléknév
  • borúlátó, sötéten látó, hitevesztett, kishitű, pesszimisztikus

átváltozik

ige
  • átalakul, megváltozik, elváltozik, transzformálódik, átlényegül, átvedlik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a lefekszik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

külső II.

főnév
  • forma, alak, látszat, alkat, megjelenés, küllem, külcsín (választékos), külszín, exteriőr (idegen), kinézés, kinézet, arculat, fizimiska (bizalmas), kiállítás, habitus, felépítés, külalak, kiállás, fellépés
  • felszín
  • gumiabroncs

kivesz1

ige
  • kiemel, kiszed, kipiszkál, kipakol, kirak, kirámol
  • kilop, elcsen, eloroz
  • előhúz, kihúz, kivon, kiránt
  • kioperál, eltávolít
  • kikölcsönöz, bérbe vesz, kölcsönkér
  • kibérel, lefoglal, kiárendál (régies)
  • kitisztít, kiszed, eloszlat, kikap, eltüntet
  • kitöröl, megsemmisít
  • elvisz, átirat
  • észlel, érzékel, észrevesz, felfog, megért, kiérez, meglát, felismer, megkülönböztet, kihámoz, excipiál (szaknyelvi)
  • visszavesz, kivált
  • (járandóságot, szabadságot): felhasznál, igénybe vesz
  • kiver, kicsal, kicsikar
  • szóra bír

kisimul

ige
  • kiegyenesedik
  • kirúgja magát

képzel

ige
  • gondol, elgondol, hisz, sejt, gyanít, gyanakszik, gyanakodik, vél, vélekedik, vélelmez (régies), feltételez, posztulál (szaknyelvi)
  • beleképzel, elképzel, képzeleg, álmodik, álmodozik, fantáziál, ábrándozik
  • felidéz

látnok

főnév
  • jövendőmondó, jövendölő, jövőbe látó, jós, próféta, látó, vátesz (választékos), vizionárius (idegen)

logarléc

főnév
  • számolóléc, léc, tolóka, logarlőcs (tréfás)

uborka

főnév
  • ubi (bizalmas), ugorka (régies), buborka (régies)

ítéletidő

főnév
  • vihar, zivatar, ítélet (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): ítéletnap, utolsó ítélet, végítélet, büntetés, bírságnap (régies), dies irae (idegen)

intő I.

melléknév
  • figyelmeztető, megszívlelendő
  • feddő, dorgáló, szemrehányó, elrettentő, elijesztő

fix

melléknév
  • rögzített, megszabott, rendszeres, változatlan, állandó, előírt
  • szilárd, mozdíthatatlan, stabil, konstans (szaknyelvi)
  • (szleng): biztos, bizonyos, tuti (bizalmas), hótziher (bizalmas), százszázalékos

jelzet

főnév
  • katalógusszám (szaknyelvi), jelzés

mag

főnév
  • szem, szemtermés
  • (régies): ondó, sperma
  • (régies): ivadék, utód, leszármazott
  • középpont, gócpont, központ, színe (valaminek)
  • lényeg
  • sejtmag
  • atommag

megérint

ige
  • illet (választékos), hozzányúl, hozzáér, megtapint, megbök, súrol, megtapogat, megtapaszt (tájnyelvi), megpedz (tájnyelvi)
  • hat (valakire), meghat, megindít
  • megihlet
  • említ, megemlít, felemleget, szóba hoz

becstelen

melléknév
  • aljas, alávaló, alantas, romlott, züllött, nemtelen (választékos), becsvesztes (régies), galád, gaz, hitvány, silány
  • infámis (régies), erkölcstelen, tisztességtelen, amorális, immorális, inkorrekt, jellemtelen, arzénos (szleng), geci (durva), simlis (szleng), sötét (bizalmas), sumák (szleng), unfrankó (szleng) Sz: akasztottak jobbat is nála (tájnyelvi)
  • szégyenletes, szégyenteljes, megszégyenítő, szégyellni való, gyalázatos, arcpirító, dicstelen, csúfos, lealázó, lealacsonyító, megalázó
  • (tájnyelvi): szemtelen, tolakodó
  • (tájnyelvi): értéktelen, hitvány, ócska
  • (tájnyelvi): idomtalan, otromba
  • utálatos, csúnya

nyúlfarknyi

melléknév
  • rövid, kurta
  • kevés, csekély

mindjárt

határozószó
  • hamarosan, hamar, csakhamar, nemsokára
  • most, azonnal, azonmód, rövidesen, egykettőre, tüstént, rögtön, rögvest, íziben (tájnyelvi), ahajt (tájnyelvi), nyomban, azon melegében, legott (régies), mindjárást (tájnyelvi), üstöllést (tájnyelvi), máris, haladéktalanul, menten
  • egyszersmind

lefokoz

ige
  • leminősít, degradál, deklasszifikál (idegen)
  • csökkent, mérsékel, devalvál (idegen)

kutyanyelv

főnév
  • cédula, papírcsík, könyvjelző, slejfni (bizalmas)

leszármazott

ige
  • gyerek, ivadék, sarj, magzat, deszcendens (idegen), utód

mezei

melléknév
  • szántóföldi
  • mezőgazdasági, földművelő
  • falusi, parasztos, vidéki
  • (bizalmas): egyszerű, hétköznapi, közönséges, átlagos

leheveredik

ige
  • lefekszik, lepihen, ledől, elnyúlik (bizalmas), ledöglik (durva), heppen (régies), lebodorodik (tájnyelvi), lehencseredik (tájnyelvi), letertyeszkedik (tájnyelvi)

kockáztat

ige
  • kockára tesz, veszélyeztet, reszkíroz (bizalmas), rizikózik (idegen), hazardíroz (idegen)

levert

melléknév
  • letört, megtört, nyomott, szárnyaszegett, kedveszegett, kedvét vesztett, elkedvetlenedett, melankolikus, búvalbélelt (tréfás), csüggedt, elkenődött, elcsüggedt, reményvesztett, depressziós, deprimált
  • spleenes (régies), letargikus, rezignált, desperált (idegen)
  • lehangolt, szomorú, apatikus, életunt, egykedvű, rosszkedvű, bánatos, lógatja a fejét, lógatja az orrát, elengedi fülét-farkát, konya (tájnyelvi), lelombozódott (szleng), elkeskenyedett (szleng)(szleng)

mindenféle

melléknév
  • vegyes, mindenfajta, mindennemű, heterogén, miegymás
  • sokféle, különféle, különnemű