kulissza szinonimái

főnév
  • díszlet, színfal, szárnyfal (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

büdösség

főnév
  • bűz, bűzösség, ájer

káromkodik

ige
  • szitkozódik, szidalmaz, gyaláz, káromol, átkozódik, szentségel, adtateremtéz, szedtevettézik, ebugattázik, teremtettézik, teringettézik, becstelenkedik (tájnyelvi), mocskolódik (tájnyelvi), kárhozkodik (tájnyelvi), istenez (tájnyelvi), cifráz (tájnyelvi), anyázik (szleng), szakrázik (szleng), szakkermentez (régies), szakramentíroz (régies) Sz: átkozódik, mint a kereketört kocsis; átkozódik, mint a zupás őrmester; erősen fújja az adtát; káromkodik, mint a zápor; lábuknál fogva húzza le a szenteket az égből; majd lerántja az eget; megereszti a huszármiatyánkot; szalonnát evett, megcsúszott a szája; szórja, mint katona az adtát; úgy káromkodik, mint egy kocsis; vasvillát köpköd
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kulissza szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kötelék

főnév
  • kötél, kötélzet, hurok, gúzs, béklyó, békó
  • (tájnyelvi): kötés, kötszer, pólya, bandázs (idegen)
  • kapocs, kapcsolat, szálak
  • alakulat (szaknyelvi), alakzat (szaknyelvi), formáció (szaknyelvi), egység (szaknyelvi), csoport

kilométerkő

főnév
  • mérföldkő, határkő

kifacsar

ige
  • kicsavar, kinyom, kiprésel, kifolyat, kisajtol
  • kiforgat, eltorzít
  • kicsikar, kierőszakol, kikényszerít, kizsarol
  • kimerít, kifáraszt, kiszipolyoz

kampó

főnév
  • horog, gamó (tájnyelvi), kajmó (tájnyelvi), gajmó (tájnyelvi)
  • (szleng): elégtelen, egyes, fa (szleng), kapa (szleng), fúró (szleng), karó (szleng), peca (szleng), szekunda (régies)

közösködik

ige
  • osztozkodik, közösen használ, közösen végez
  • (régies): szeretkezik, paráználkodik, ölelkezik, egyesül, közösül, közölködik (tájnyelvi), nemileg érintkezik (valakivel)

lehűt

ige
  • hűsít, hűt
  • fagyaszt
  • lecsillapít, megnyugtat, lecsendesít
  • lelohaszt, kedvét szegi (valakinek), elszomorít, elkedvetlenít

tömött

melléknév
  • sűrű, dús, busa (szemöldök), buja, burjánzó, kompakt (idegen)
  • tele, telt, teletömött, duzzadt, dagadó, degesz (tájnyelvi), busa (tájnyelvi), busás (tájnyelvi)
  • zsúfolt
  • hízott, hizlalt (liba, kacsa)

igényel

ige
  • kér, követel, megkíván, kérvényez, igényt tart, reflektál (valamire), jogot formál (valamire), elvár, óhajt, akar, szüksége van (valamire), vágyakozik (valamire), folyamodik (valamiért)(valamitől)
  • szükségessé tesz, rászorul

hűhó

főnév
  • hangoskodás, mulatozás, zaj, lárma, ricsaj, rumli (bizalmas), zenebona, handabandázás, cirkusz, patália, ribillió, zsivaj, zűrzavar, botrány, ramazúri (bizalmas), felfordulás, veszekedés, aréna (szleng), balhé (szleng), zrí (szleng), rikács (régies)
  • felhajtás, cécó (bizalmas), hajcihő (bizalmas), csinnadratta, parádé, fényűzés

félremagyaráz

ige
  • elferdít, kiforgat, kifordít, megmásít, rosszra vél, eltorzít, meghamisít, értelméből kiforgat, tévesen értelmez, elcsavar, kicsavar (bizalmas), kiteker (bizalmas), kiforgat a valójából

intervallum

főnév
  • idő, időszak, időtartam, időköz, éra, periódus, szakasz, fázis, etap, ciklus

lenti

melléknév
  • alsó, alulsó, aluli
  • földszinti
  • alagsori

málinkó

főnév
  • sárgarigó, aranymálinkó, aranybegy (tájnyelvi)

atrocitás

főnév
  • kegyetlenség, kegyetlenkedés, vérengzés, erőszakoskodás, durvaság, kíméletlenség
  • sérelem

nemiség

főnév
  • szexualitás (idegen), szex (bizalmas)

megzavarodik

ige
  • (folyadék): felkavarodik, felzavarodik, megzavarosodik (tájnyelvi)
  • elveszti a fejét, összezavarodik, zavarba jön, azt se tudja, hol áll a feje
  • megbolondul, megháborodik, meghibban, megbomlik (választékos), bedilizik (bizalmas), meghabarodik (tájnyelvi), megkattan (szleng), megtébolyodik, megőrül, elborul, megkeveredik

kun

melléknév, főnév
  • kunsági

körül

névutó
  • táján, környékén
  • tájt, tájban, felé

lebbencs

főnév
  • tarhonya, lacsuha (tájnyelvi), lacsuska (tájnyelvi)

megtilt

ige
  • eltilt, ellentmond, tiltakozik, elutasít, kifogásol, indexre tesz, tilalmaz

külvárosi

melléknév
  • elővárosi, peremvárosi, szuburbán (idegen), periferikus (idegen)

kinyomoz

ige
  • megtudakol, kikutat, kivizsgál, kifürkész, kiszimatol, kiszaglász, kiszagol (bizalmas), kikémlel, kipuhatol, kitapogat, kinyomász (tájnyelvi), kiderít, megtud, kibogoz, felfed, feltár, tisztáz, felgöngyölít, napfényre hoz, napvilágra hoz, fényt derít (valamire), felderít, inkvirál (idegen), kitájékoz (tájnyelvi), kitud (tájnyelvi), kitudokál (tájnyelvi)

legfelső

melléknév
  • legmagasabb, első, legfőbb, maximális, extrém
  • felsőfokú

megvet

ige
  • ágyat vet, megágyaz, megágyal (tájnyelvi), megvackol (tájnyelvi)
  • megalapoz, megteremt (feltételt)
  • megtámaszt, nekitámaszt, megfeszít, nekifeszít, kitámaszt
  • lenéz, lebecsül, semmibe vesz, kevésre becsül, lekicsinyel, lefitymál, leszól, leköp (durva), becsmérel, fumigál