kun szinonimái

melléknév, főnév
  • kunsági

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elvetemedik

ige
  • elferdül, elgörbül, elhajlik, kihajlik (szaknyelvi), megvetemedik
  • lealacsonyodik, elvetemül (régies), elaljasodik, elfajzik (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): (seb) elmérgesedik
  • (tájnyelvi): (kert) elgazosodik

takarékoskodik

ige
  • félretesz, félrerak, gyűjt, összegyűjt, spórol (bizalmas), beoszt, gazdálkodik, összehúzza magát, kuporgat, megszorít (valamit), korlátoz Sz: összehúzza a nadrágszíjat; fogához veri a garast
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kun szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kötény

főnév
  • kötő, előkötő (régies), körülkötő (tájnyelvi)

kimar

ige
  • kitép, kiszakít, kicsíp, kiváj, kivág, kikapar
  • kirág, megrág, szétrág, kiesz, kilyukaszt, koptat, (sav) megtámad, szétmállaszt, korrodál
  • eltávolít, elüldöz, gyötör, sért, bánt, rágalmaz

kifejezőkészség

főnév
  • expresszivitás (idegen), kifejezőerő
  • beszédkészség

kanca

főnév
  • nőstény ló, kabala (tájnyelvi), kabla (régies)
  • nőstény szamár

közraktár

főnév
  • áruraktár, lerakat, raktártelep
  • tárház (régies)

lejárat1

ige
  • megszégyenít, eláztat (szleng), leéget (szleng), blamál (bizalmas), dezavuál (idegen), diszkreditál (idegen), kompromittál (idegen) Sz: kínos helyzetbe hoz; rossz hírbe hoz
  • (lejáratja magát): megszégyenül, leég (bizalmas), lebőg (szleng)

töpped

ige
  • töpörödik, zsugorodik, fonnyad, ráncosodik, aszik, aszalódik, összemegy, satnyul, fonyarodik (tájnyelvi), gözörödik (régies), töpik (régies)

iglice

főnév
  • tövises iglice, ekeakadály, ekenyűg, eketartófű, iglicetüsök, igrictüske, istenátkozta-tüske, ökörgúzs

hüppög

ige
  • szipog, zokog

felrobban, fölrobban

ige
  • szétrobban, szétpattan, levegőbe röpül, kirobban, szétpukkad, detonál, explodál
  • elpusztul, megsemmisül
  • kirobban, dühbe gurul, haragra gerjed, indulatba jön, elveszti türelmét, elveszti az önuralmát, kitör, felfortyan, heveskedik, begurul (szleng), bepöccen (szleng), begőzöl (szleng), felforr az agyvize (szleng), eldurran az agya (szleng), felmegy a pumpája (szleng), ellő (tájnyelvi)

intimbetét

főnév
  • tisztasági betét, betét

lenyűgöz

ige
  • (régies): leköt, lekötöz, odakötöz, odaköt
  • elbűvöl, bűvöletbe ejt, elbájol, lebilincsel, megfog, meghódít, gyönyörködtet, megbabonáz, megigéz, elragad, magával ragad, megejt, rabul ejt, elvarázsol, megszédít (bizalmas), delejez (régies), hipnotizál (idegen)
  • kifektet (szleng), kiüt (szleng), meghidaltat (szleng)

mammutfenyő

főnév
  • óriásfenyő, ceruzafenyő, mammutfa

átszellemült

melléknév
  • emelkedett, magasröptű, fennkölt, magasztos, szublimis (választékos), apotheizált (régies)
  • ábrándos, rajongó, elmerült
  • (régies): elhunyt, halott, megdicsőült

nemz

ige
  • (férfi): megtermékenyít, fogantat
  • közösül, párosodik
  • létrehoz, teremt, alkot

méhkas

főnév
  • kas, kaptár, köpű (régies), méhköpű (régies), kelence (régies)

kupec

főnév
  • kereskedő, árus, üzér (régies), kalmár, szatócs (régies), tőzsér (régies), lócsiszár, lókupec, csihellér (tájnyelvi)
  • (jelzőként): seftelő (bizalmas), üzletelő, haszonleső, nyerészkedő

körültekintés

főnév
  • körbenézés, szemle
  • megfontolás, megfontoltság, mérlegelés, óvatosság, éberség, meggondoltság, gondosság, előrelátás, alaposság, elővigyázat, elővigyázatosság, tapintatosság, diszkréció (idegen), udvariasság, diplomácia, figyelmesség, odafigyelés

lebonyolít

ige
  • elvégez, véghezvisz, elintéz, megejt
  • megrendez
  • lefolytat, levezet

megtorpan

ige
  • megáll, megakad, leáll, megreked
  • meghőköl, visszahőköl, visszadöbben, megtoppan (tájnyelvi), hátrahőköl, visszaborzad, visszaretten, visszariad, megijed, meginog, megrendül

kvalifikál

ige
  • képesít
  • minősít, osztályoz, rangsorol, kategorizál

kiont

ige
  • kiönt, kiborít, kiáraszt
  • (indulatot, szenvedélyt): szabadjára enged

légió

főnév
  • sereg, tömeg, sokaság, népség
  • (régies): csapategység

megvillan

ige
  • megcsillan, felcsillan, felvillan, megraggyan (tájnyelvi)
  • (gondolat): felötlik, eszébe ötlik (valakinek)