körül szinonimái

névutó
  • táján, környékén
  • tájt, tájban, felé

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

testmagasság

főnév
  • magasság, testhossz
  • termet

pártfogolt

főnév, melléknév
  • protezsé (régies), kegyelt (régies), támogatott
  • védenc, kegyenc, gyámolt (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a körül szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

konzervál

ige
  • tartósít, befőz, elrak, eltesz
  • megóv, megőriz, állandósít, megvéd, védelmez, karbantart

kialakítás

főnév
  • megszerkesztés, létrehozás, formálás, körvonalazás, megformálás, megtervezés

keresztüljut

ige
  • átjut, túljut, áthatol, átjön, átcsúszik
  • átvergődik

jég

főnév
  • jégkocka, jégdarab
  • jégeső, jégverés
  • (bizalmas): korcsolyapálya, jégpálya, jégstadion, műjégpálya, műjég, hokipálya

köhögés

főnév
  • köhécselés, köhintés, fulladozás, keh (régies)

lakoma

főnév
  • eszem-iszom, dínomdánom, vendégség, dáridó, trakta (bizalmas), evészet, díszebéd, díszvacsora, tivornya, zaba (szleng), traktamentum (tájnyelvi), lakodalom (régies)
  • lakomázás, lakmározás, evés-ivás, zabálás, asztalozás (tájnyelvi), kolláció (idegen), konvivium (idegen)

tetőz, tetőzik

ige
  • tetőfokára hág, tetőpontjára hág, csúcson van, kulminál

hosszabbít

ige
  • megnyújt, elnyújt, nyújt, kinyújt, megtold, hosszít (tájnyelvi)
  • prolongál

hívat

ige
  • kéret, beidéz, bekövetel, odacitál, (magához) parancsol berendel, küld (valakiért)
  • szólíttat, neveztet, hítat (tájnyelvi)

feldob, földob

ige
  • felhajít, levegőbe dob, felvet
  • föltesz, felrak
  • (bizalmas): felvidít, felélénkít, stimulál, ösztönöz, felvillanyoz, felpezsdít, lelkesít
  • (szleng): besúg, elárul, beköp, felad, bemószerol (szleng), lebuktat (szleng)

idegesít

ige
  • izgat, nyugtalanít, aggaszt, bosszant, bánt, ingerel, irritál, mérgesít, felbosszant, felcukkol (szleng), felhúz (szleng), feldühít, feldühösít, bepörget (szleng), bepipásít (szleng), kiborít (bizalmas), idegeire megy, agyára megy (bizalmas), kihoz a sodrából, kiütést kap (valamitől, valakitől), megharagít, dühít, bőszít
  • zavar, zaklat, zargat, háborgat, molesztál, szekál (bizalmas), szekíroz, piszkál

lázmérő

főnév
  • hőmérő, pulzométer (régies), termometrum (régies)

levéltár

főnév
  • oklevéltár, okmánytár, okiratgyűjtemény, irattár, levelestár (szaknyelvi), archívum, kutri (tájnyelvi), limbus (idegen)

arcfesték

főnév
  • szépítőszer, smink, kendőzőszer (régies)

műalkotás

főnév
  • mű, alkotás, műremek, művészi alkotás, opus (választékos), műtárgy, kompozíció, kreáció, remekmű, remeklés (régies), mestermű, gyöngyszem

megolajoz

ige
  • megken, beken

körültekintés

főnév
  • körbenézés, szemle
  • megfontolás, megfontoltság, mérlegelés, óvatosság, éberség, meggondoltság, gondosság, előrelátás, alaposság, elővigyázat, elővigyázatosság, tapintatosság, diszkréció (idegen), udvariasság, diplomácia, figyelmesség, odafigyelés

konfekció

főnév
  • készruha

kultusz

főnév
  • vallásgyakorlat, tisztelet, istentisztelet, imádat
  • dicsőítés

meglakol

ige
  • bűnhődik, megbűnhődik, megfizet, megkeserül, megszenved, vezekel, megadózik (tájnyelvi), büntetést szenved Sz: átesik a küszöbön; csizmadiát fog; ebet fog; el nem viszi szárazon; megadja az árát; elesett a lúd a jégen; elfújja az ebek dalát; kihúzza a gyufát (szleng); kiviszi a lúgját; kutyát fog; majd elfújja az ebek dalát; megadja a bablé árát; megadja a kos árát; megadja a dézsmát; megcsípte a dér az orrát; megégett vele; megette a szappant; megfizeti a bak árát; megissza a levét; megüti a körmét; megüti a bokáját; ördögöt fog; róka bőrével fizet; tűz nélkül megégett(valamit)

közé

határozószó
  • közéje, közbe, közibe (tájnyelvi)

kidönt

ige
  • kifordít, kivág, kibuktat, kidűt (tájnyelvi), felbillent, feltaszít
  • kiönt, kiürít, kiborít

külsejű

melléknév
  • alakú, formájú, küllemű

megnyilvánul

ige
  • kifejeződik, megmutatkozik, előtűnik, jelentkezik, kibontakozik, manifesztálódik (idegen), megnyilatkozik, megszólal, érvényre jut, felfoghatóvá válik, kisugárzik