kötelék szinonimái

főnév
  • kötél, kötélzet, hurok, gúzs, béklyó, békó
  • (tájnyelvi): kötés, kötszer, pólya, bandázs (idegen)
  • kapocs, kapcsolat, szálak
  • alakulat (szaknyelvi), alakzat (szaknyelvi), formáció (szaknyelvi), egység (szaknyelvi), csoport

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szálkás

melléknév
  • hegyes, szilánkos, szikáncsos (tájnyelvi)
  • érdes, rögös, borzas
  • (tájnyelvi): (kalász) toklászos, szakállas, bajuszos
  • (betű): hegyes, nyújtott, hosszúkás
  • rostos

kábító

melléknév
  • altató, álmosító, narkotizáló (szaknyelvi), bódító, tompító, letargikus (régies)
  • ámító, szédítő, lenyűgöző, mámorító, részegítő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kötelék szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

korábban

határozószó
  • régebben, régen, réges-rég, egykor, egykoron, hajdanában, valaha, valamikor, azelőtt, előzőleg, annakelőtte, addigelé (régies)

kiborul

ige
  • kiömlik, kidől, kiloccsan, feldől, felbillen, felfordul, kihull, kiszóródik, kiesik
  • (bizalmas): kijön a sodrából, kifakad, feldühödik(bizalmas)
  • (bizalmas): összeroppan

kés

főnév
  • halef (szleng), bökő (szleng), kasza (szleng), dikics (szleng)
  • zsebkés, bicska, bugyli (tájnyelvi), bicsak (tájnyelvi), kusztora (tájnyelvi)
  • tollkés, penicilus (régies)
  • penge, pilinga, vágóél, snitzer (idegen)
  • sebészkés, szike (szaknyelvi)
  • borotva, beretva, borotvakés

jelenség

főnév
  • esemény, történés, tény, dolog, eset, effektus
  • megnyilvánulás
  • különlegesség, tünemény, csoda, szenzáció (bizalmas), unikum, fenomén (régies)

könnyű

melléknév
  • súlytalan, csekély súlyú, habkönnyű, leheletkönnyű, pehelykönnyű
  • sovány, törékeny, vézna, karcsú, légies
  • vékony, lágy, finom, lenge (választékos), áttetsző, szellős, leheletvékony, lebegő, lengő (választékos), lengeteg (tájnyelvi)
  • gyenge, könnyen csúszó (választékos), diétás (idegen), kalóriaszegény, fűszerezetlen, könnyen emészthető, silány (pejoratív)
  • egyszerű, pofonegyszerű, világos, érthető, komplikációmentes, gyerekjáték, nyilvánvaló, semmiség, sima (bizalmas), potya (szleng), sétagalopp (szleng), tuti (bizalmas), hótkönnyű (szleng)
  • veszélytelen, enyhe, zökkenőmentes, akadálytalan, háborítatlan, könnyen kezelhető
  • gondtalan, vidám, élénk, fesztelen, derűs
  • szórakoztató, könnyed, kellemes
  • könnyelmű, szabados, illetlen, erkölcstelen, szeméremsértő, szemérmetlen, léha, ledér, könnyűvérű, dévaj (választékos), laza (bizalmas), frivol, feslett, céda (pejoratív), disznó (pejoratív)

lankadt

melléknév
  • fáradt, ernyedt, kimerült, pilledt
  • lekonyult, lekókadt, hervadt

tilt

ige
  • tilalmaz (régies), megtilt, betilt
  • ellenez
  • gátol

hozzászól

ige
  • beleszól, felszólal, megjegyez, észrevételt tesz, megemlít, említést tesz

hóeke

főnév
  • hókotró, hóeltakarító gép, hómaró

felemelő, fölemelő

melléknév
  • lelkesítő, lélekemelő, épületes (szleng), magasztos, fenséges, fennkölt

idomít

ige
  • dresszíroz, edz, treníroz, betanít
  • belovagol
  • szelídít
  • alakít, formál

lebzsel

ige
  • lustálkodik, henyél, tunyálkodik (régies), lazsál (bizalmas), heverészik, helébel (régies)
  • cselleng, lábatlankodik, lézeng, ólálkodik, ámmog (tájnyelvi), balamutál (tájnyelvi), dángubál (tájnyelvi), encseleg (tájnyelvi), henyerál (tájnyelvi), ácsorog
  • (szleng): várakozik, álldogál

libéria

főnév
  • lakájruha, inasruha, livré (régies)
  • egyenruha

árlap

főnév
  • árjegyzék, ártábla, árlista, tarifa
  • tőzsdelap

műtét

főnév
  • operáció, sebészeti beavatkozás, sebészi beavatkozás, művi beavatkozás, műtétel (régies)

megpróbál

ige
  • megkísérel, kísérletet tesz, próbát tesz, vállalkozik, nekifog, nekifeszül, nekiveselkedik, megpróbálkozik, megkockáztat, merészel, belevág, belefog
  • (választékos): megízlel, belekóstol
  • kipróbál, próbára tesz, megtapasztal
  • megvisel, megkínoz, gyötör, kínoz

kötény

főnév
  • kötő, előkötő (régies), körülkötő (tájnyelvi)

konzervál

ige
  • tartósít, befőz, elrak, eltesz
  • megóv, megőriz, állandósít, megvéd, védelmez, karbantart

kuss

módosítószó
  • (durva): feküdj!, lapulj!, hallgass!, pofa be!, ácsi!, csitt!, befejezni!

megmér

ige
  • lemér, mérlegel, meghatároz, kalibrál (szaknyelvi), megmázsál, meglatol (régies), taksál, bemér, felmér, kimér(bizalmas)

középső

melléknév
  • közbülső, közbenső, közbeeső, mediális (szaknyelvi)
  • felező

kiépít

ige
  • kibővít, kifejleszt, formál, fejleszt
  • kialakít, létrehoz, létesít
  • megszervez, megteremt

labilis

melléknév
  • dülöngélő, tántorgó, imbolygó
  • ingatag, bizonytalan, bizonytalankodó, határozatlan, döntésképtelen, tétova, tétovázó, téveteg, vacilláló, hezitáló, habozó
  • szeszélyes, változékony, kiszámíthatatlan, hullámzó
  • kétes, megtámadható

megörökít

ige
  • lefest, lerajzol, lefényképez, lefotóz, levesz (bizalmas), lekap (bizalmas)
  • feljegyez, írásba foglal, emlékezetessé tesz, halhatatlanná tesz, állandósít