kiviláglik szinonimái

ige
  • (régies): kivilágít, kisüt, kitűz
  • kiderül, fény derül (valamire), kitűnik, kisül, kitetszik (választékos), kivilágosodik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

eltartó

főnév
  • gondozó, gondviselő

megtalálható

melléknév
  • felfedezhető, fellelhető, felderíthető, látható
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kiviláglik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kipróbál

ige
  • ellenőriz, próbára tesz, megvizsgál, megtapasztal, felülvizsgál, tesztel, kiismer, tanulmányoz

kártérítés

főnév
  • kárpótlás, kártalanítás, elégtétel, fájdalomdíj, bánatpénz, jóvátétel
  • rekompenzálás, rekompenzáció (idegen)

kaliber

főnév
  • (szaknyelvi): átmérő, csőméret, űrméret
  • idomszer (szaknyelvi), mestermérő (szaknyelvi)
  • méret, nagyság, minőség, érték, kiválóság

ijedős

melléknév
  • félénk, félős, gyáva, bátortalan, nyúlszívű, rémüldöző, visszariadó, riadozó, majrés (szleng), beszari (szleng), bákász (tájnyelvi), csezske (tájnyelvi), ijeszke (tájnyelvi)

kitart

ige
  • kinyújt, kiad
  • (pejoratív): eltart, pénzel, támogat, segít, gyámolít, fenntart, gondoskodik (valakiről)
  • (szaknyelvi): hangoztat, kizenget
  • (valaki, valami mellett): küzd, ragaszkodik (valamihez), hű (valamihez), megmarad (valami mellett), tartja magát
  • tűr, elszenved, elvisel, kibír, kiáll
  • (tájnyelvi): eltart, elegendő (valameddig), elég, megmarad

körvonal

főnév
  • kör, karika
  • kontúr, sziluett, árnykép

tárnics

főnév
  • encián, ördögméze (régies)
  • kákics (tájnyelvi)

házbeli

melléknév, főnév
  • szomszéd
  • otthoni, ott lakó

hasonít

ige
  • magába olvaszt, befogad, bekebelez, asszimilál

eszköz

főnév
  • szerszám, instrumentum (régies), készülék, szerkezet, szerkentyű (bizalmas), bizgentyű (szleng), alkalmatosság, felszerelés, berendezés, műszer, apparátus, cajgli (tájnyelvi), ketyere (szleng), gépezet, masina (bizalmas), masinéria (régies), bigyó (szleng)

hidegen

határozószó
  • barátságtalanul, komoran, hűvösen, fagyosan, kimérten, érzéketlenül, zárkózottan, közönyösen, közömbösen, egykedvűen, részvétlenül, szívtelenül, elfásultan, gépiesen, hivatalosan, szenvtelenül, szenvedélytelenül, szenvedélymentesen

közelség

főnév
  • közeliség, közellét
  • küszöbönállás
  • szomszédság, környezet
  • rokonság, hasonlóság

lázong

ige
  • zajong, zúg
  • mozgolódik, nyugtalankodik, hőbörög, háborog, zavarog, morog, lázadozik, zúgolódik, forrong, revoltál (régies), skallíroz (régies)

alapeszme

főnév
  • alapgondolat, téma, motívum, mondanivaló, tartalom, koncepció, elgondolás, idea
  • alapelv

merről

határozószó
  • honnan, milyen irányból
  • ahonnan

megbecstelenít

ige
  • meggyaláz, megerőszakol, erőszakot követ el (valakin), elcsábít, megront, megejt (tájnyelvi), beszennyez, megparáznít (tájnyelvi), megszeplősít (régies), deflorál (idegen)
  • bemocskol, gyaláz, bepiszkol, besároz, megszentségtelenít, rossz hírét költi, rossz hírbe kever, profanizál (választékos), diffamál (idegen)

kivonás

főnév
  • visszarendelés, visszahívás, visszavonás, elvezényelés
  • kiválasztás, kinyerés, előállítás, kioldás
  • kisebbítés, elvétel, csökkentés, szubtrakció (szaknyelvi)

kinyom

ige
  • kiprésel, kisajtol, kisotul (tájnyelvi), kifacsar, kiszorít, kicsavar
  • kitol, kidug, kinyújt, kilök
  • kijuttat, eltávolít, kitűr (tájnyelvi)
  • kinyomtat, sokszorosít

kos

főnév
  • berbécs (tájnyelvi), berbe (régies), ürü
  • (régies): sulyok, döngölő, verőkos

matrac

főnév
  • derékalj, ágybetét, szivacs, epeda (idegen)
  • gumimatrac, úszómatrac

kolonizál

ige
  • betelepít, benépesít
  • gyarmatosít

kedvezmény

főnév
  • előny, engedmény, koncesszió (szaknyelvi), kiváltság, privilégium, bonum (idegen), benefícium (régies)
  • jótétemény, könnyítés
  • (régies): kedvezés

könnyűszerrel

határozószó
  • könnyen, könnyedén, simán, nehézség nélkül, játszva (választékos), megerőltetés nélkül (választékos), erőfeszítés nélkül (választékos), kényelmesen

megállapodott

melléknév
  • konszolidált, rendezett, állandó, szilárd
  • józan, komoly, kialakult, megkomolyodott, kiforrott, érett, megfontolt, higgadt, kiegyensúlyozott, nyugodt, lehiggadt, megnyugodott