kitakarít szinonimái

ige
  • rendbe tesz, rendbe hoz, elrendez, rendet csinál, takarít, kitisztogat (tájnyelvi), kitisztít, kipucol (bizalmas), kiganéz (bizalmas), kipratál (tájnyelvi), kisifitél (tájnyelvi)
  • eltávolít, kiürít, lomtalanít, kiseprűz

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

zákány

főnév
  • szennyeződés, szenny, üledék
  • seprő

plébános

főnév
  • lelkész, pap, tisztelendő, nagypap (tájnyelvi), öregpap (tájnyelvi), lelkipásztor
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kitakarít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kilóg

ige
  • kilátszik (valami alól), kivillan, előtűnik, kifityeg (tájnyelvi), kileffeg (tájnyelvi)
  • kicsúszik, kibújik, elmozdul, kimozdul, kitűrődik, kifittyen (régies)
  • (kilógja magát): kisimul, kirugódik
  • (bizalmas): elszökik, kiszökik, kioson, kilopódzik

kanyarodik

ige
  • fordul, hajlik, kanyarul, csavarodik (régies), kunkorodik (régies), kankarodik (tájnyelvi), karéjlik (tájnyelvi), kavarodik (tájnyelvi)
  • tekeredik, kígyózik

jótevő II.

főnév
  • barát, jóakaró, támogató, pártfogó, patrónus (régies), mecénás, szponzor, védnök, protektor (régies)

idegösszeomlás

főnév
  • ideg-összeroppanás, idegkimerültség, idegkimerülés, kiborulás (bizalmas), neurózis (szaknyelvi)

kisbirtokos

főnév
  • kisnemes, kurtanemes, bocskoros nemes, hétszilvafás (nemes), telkes gazda, kisgazda

kölcsön II.

határozószó
  • kölcsönbe, kölcsönként, hitelbe

táncosnő

főnév
  • táncművésznő
  • balerina, görl (bizalmas)

hatályos

melléknév
  • érvényes, fennálló, jogos, jogszerű, törvényes, foganatos (tájnyelvi)

hangzó I.

melléknév
  • zengő, dallamos, harsány, rezonáló (szaknyelvi), hangot adó, visszhangzó, zengzetes

erőtlen, erőtelen

melléknév
  • gyenge, elgyengült, elerőtlenedett, beteges, inaszakadt (régies), elesett, fáradt, bágyadt, bágyatag (választékos), kókadt, enervált, energiátlan, ernyedt, petyhüdt, satnya, árnyékból gyúrt (tájnyelvi), gornyadt (tájnyelvi), pilledt (tájnyelvi)
  • (régies): nyurga, vézna, vanyiga (tájnyelvi), élhetetlen
  • hatástalan, erélytelen, lagymatag, langyos, határozatlan, tétova, tehetetlen
  • bágyadt, bágyatag (választékos), gyenge, halvány, fakó, elhaló (hang), fátyolos (hang)
  • vérszegény, vértelen, élettelen, suta (érv), gyatra (kifogás), lapos (fejtegetés)

helyettesít

ige
  • képvisel, felvált, beszáll, beugrik, helyébe lép, szubsztituál (idegen), szupleál (idegen), pótol

körülnéz

ige
  • szétnéz, körülhordozza a tekintetét, körülpillant, körültekint, széttekint, körülkémlel, széjjelnéz, megvigyázkodik (tájnyelvi)
  • érdeklődik, keres, tájékozódik, körülszaglász, utánajár, orientálódik

lakó

főnév
  • bérlő, albérlő, szobaúr (régies), bérbe vevő
  • lakos, állampolgár, honpolgár, adófizető

akar

ige
  • szándékozik, szándékszik, szándékában áll, igyekezik, el van szánva (valamire), szándékol (választékos), készül (valamire)
  • törekszik, iparkodik, tör (valamire), tervel, tervez, igényel (valamit)
  • kíván, óhajt, vágyik, vágyakozik

mélytányér

főnév
  • levesestányér

másodszor

határozószó
  • másodízben (választékos), másodjára (tájnyelvi), secundo (idegen), pro secundo (idegen)

kitár

ige
  • kinyit, megnyit, kibont, szétnyit, széttár, szétterjeszt, kiterjeszt, szétterpeszt, széthajtogat, kigombol, kicsatol
  • felfed, feltár, leleplez, kiderít
  • közzétesz, napvilágra hoz, nyilvánosságra hoz
  • (szívet) kiönt, kitereget, kifecseg

kikiáltó

főnév
  • hirdető, kihirdető, rikkancs, hírhordó, hírvivő, bejelentő, előfutár, előhírnök, herold (régies), kajdász (régies)
  • (régies): hivatalnok, hivatali szolga, kisbíró (régies)

kontráz

ige
  • kísér
  • hegedül (tájnyelvi)
  • rádupláz
  • fékez, lassít

mar

ige
  • (állat): tép, harap, harapdál, marcangol, mardos
  • (rovar): csíp, szúr
  • csíp, éget, ingerel, esz
  • gyötör, emészt, furdal, mardos
  • bánt, bántalmaz, szapul (bizalmas), szól-szapul (tájnyelvi), rág (tájnyelvi)

kivételesen

határozószó
  • ritkán, nagy néha, néhanapján, hébe-hóba, olykor-olykor, egyszer-egyszer, egyszer-másszor, időnként

karfa

főnév
  • támla, kartámasz, kartámlány (régies), könyöklő
  • kapaszkodó, korlát
  • kerítés
  • (régies): rúd, dorong, gerenda

kórokozó

főnév
  • baktérium, bacilus, baci (bizalmas), vírus, patogén (szaknyelvi), kórcsíra (régies)

másít

ige
  • változtat, módosít, alakít