helyettesít szinonimái

ige
  • képvisel, felvált, beszáll, beugrik, helyébe lép, szubsztituál (idegen), szupleál (idegen), pótol

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megalkuvó

melléknév
  • opportunista, gerinctelen, elvtelen, defetista (idegen), tranzigens (idegen), konformista, helyezkedő

int

ige
  • jelt ad, mutat, jelez
  • bólint, biccent
  • szólít, hív, integet
  • serkent, buzdít
  • figyelmeztet
  • megfedd, fenyít, megró, megdorgál, lelkére beszél, lepisszent (tájnyelvi)
  • emlékeztet
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a helyettesít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

háromszínű

melléknév
  • tricolor (idegen)

gerely

főnév
  • dárda, dzsida, kopja, lándzsa, kelevéz, hajítódárda
  • gerelyhajítás, gerelyvetés

fürtös

melléknév
  • göndör, göndörödő
  • loknis, csigás
  • bugás (régies)

felszolgáló, fölszol

főnév
  • pincér, tálaló, ételfogó, étekfogó, asztalnok (régies), szolga, szolgálattevő, kellner (régies), steward (idegen)

hazaküld

ige
  • hazarendel, hazaparancsol, elküld, visszaküld, elenged, elbocsát, szélnek ereszt, meneszt, leszerel, kiszuperál (bizalmas), elpaterol (szleng), hazaóferol (tájnyelvi)

humanizmus

főnév
  • emberség, emberiesség, emberszeretet, emberközpontúság

püspök

főnév
  • főpásztor, egyháznagy (régies), episcopus (szaknyelvi), pátriárka, érsek

etikett

főnév
  • illemtan, protokoll

értékesít

ige
  • elad, áruba bocsát, árusít, árul, pénzzé tesz, túlad (valamin), forgalomba hoz, realizál (szaknyelvi)
  • felhasznál, hasznosít, hasznot húz (valamiből), kiaknáz

cifráz

ige
  • díszít, felékesít, ékesít, szépít, tarkáz, fodroz, hímez, kivarr (tájnyelvi), paszományoz (régies), dekorál, díszbe öltöztet, cicomáz, piperéz, cikornyáz, cafrangoz (régies), ficeréz (régies)
  • mellébeszél, cirkalmaz, köntörfalaz

fáradt

melléknév
  • kimerült, megfáradt, elcsigázott, törődött, agyonhajszolt, bágyadt, lankadt, nyúzott, pilledt, tikkadt, kialvatlan, levert, megviselt, gyenge, lerobbant (bizalmas), lestrapált (bizalmas), tropa (szleng), enervált, kidöglött (durva), kipurcant (szleng), kolladt (tájnyelvi) Sz: alig áll a lábán; kilóg a nyelve; kivan, mint a liba; lankad, mint a tökvirág; nem győzi szusszal; olyan, mint a kifacsart citrom; úgy elfáradt, mint a lőtt kutya; úgy elfáradt, hogy restell még restellni is
  • (szín): halvány, tompa, világos, fakó, bágyadt

idegrendszer

főnév
  • idegzet, dúcrendszer (régies)

ivás

főnév
  • kortyolás, nyelés, hörpintés, kortyintás
  • italozás, iddogálás, pityizálás (tájnyelvi), ivászat, iszákoskodás, részegeskedés, alkoholfogyasztás (szaknyelvi), dorbézolás, tivornya, piálás (szleng), tintázás (szleng)

kormányoz

ige
  • vezet, hajt
  • navigál (szaknyelvi), kalauzol
  • irányít, igazgat, hatalmat gyakorol, uralkodik, parancsnokol (régies), vezérel, országol (régies), regnál (régies)

kézi

melléknév
  • kézzel végzett, manuális (idegen), kézzel hajtott
  • hordozható

helyőrség

főnév
  • védőrség (régies), garnizon (régies), garnizonőrség (régies)
  • laktanya, katonai állomáshely

haraszt

főnév
  • avar
  • erdő, csalit, cserjés, bozót (tájnyelvi), pagony, csepőce (régies, tájnyelvi), cseprente (tájnyelvi), csutaj (tájnyelvi), ciher (tájnyelvi), eresztvény (tájnyelvi), bige (tájnyelvi), csere (tájnyelvi)

hólyagos

melléknév
  • felhólyagzott, duzzadt, hupolykás (tájnyelvi)

készpénz

főnév
  • pénz, mobil tőke, mozgótőke, aktíva (idegen), guba, dohány, kápé (bizalmas), pénzmag, zsozsó (szleng), lé (szleng), lóvé (szleng), mani (szleng), báresz (szleng), steksz (szleng)

hibapont

főnév
  • büntetőpont, hiba, fault (szaknyelvi), büntető

gondolatjel

főnév
  • pauza (régies)

hozzáértés

főnév
  • szakismeret, szakértelem, avatottság, kompetencia (szaknyelvi), tudás, felkészültség, jártasság, gyakorlottság, ügyesség, készség, rátermettség

kezdő II.

főnév
  • újonc, tanonc, tanítvány, inas, növendék, famulus (régies)