mar szinonimái

ige
  • (állat): tép, harap, harapdál, marcangol, mardos
  • (rovar): csíp, szúr
  • csíp, éget, ingerel, esz
  • gyötör, emészt, furdal, mardos
  • bánt, bántalmaz, szapul (bizalmas), szól-szapul (tájnyelvi), rág (tájnyelvi)

már szinonimái

határozószó
  • immár (választékos), immáron (tájnyelvi)
  • valamikor, régebben, egykor
  • tudniillik, mármint, azaz, vagyis

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kirakodik

ige
  • kirak, szétrak, kitesz, kipakol, kirámol, kirakoszik (tájnyelvi), kivonszolkodik (tájnyelvi)
  • kiürít

középkori

melléknév
  • medievális (szaknyelvi)
  • (pejoratív): durva, erőszakos, kegyetlen
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a mar szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

lobog

ige
  • (tűz): föl-fölcsap, lángol, langall (tájnyelvi), langallik (tájnyelvi), lombol (tájnyelvi)
  • (zászló): lebeg, leng, lengedez, libeg, libeg-lobog, bingallódzik (tájnyelvi)
  • (ruha) lebbedez (tájnyelvi)
  • (érzés): áthat, betölt, eltölt, elhatalmasodik (valakin), hevít
  • (víz): forr, zubog, gyöngyözik, bugyog

kréta

főnév
  • íróföld (régies), rőtli (régies), dörösz (tájnyelvi), fehérke (szleng)
  • pasztellkréta, pasztell

következetes

melléknév
  • konzekvens, elvhű, határozott, logikus, kitartó, céltudatos, ésszerű, állhatatos

kísérő I.

melléknév
  • követő, védelmező
  • velejáró, együttjáró, párhuzamos, együtt előforduló, egyidejű, járulékos, mellékes, másodlagos, érintkező, kapcsolódó, kiegészítő, szinkrón (idegen), szimultán, konkomitáns (idegen), akcesszórius (idegen)

mágikus

melléknév
  • varázslatos, varázsos, bűvös, bűbájos (régies), ördöngös, boszorkányos, lenyűgöző, igéző, csodás

meghurcol

ige
  • vonszol, vontat, hurcol
  • megrágalmaz, vádaskodik, gyaláz, becsmérel, rossz hírbe kever, rossz hírét költi, ócsárol, befeketít (választékos), bemárt (bizalmas), sárba ránt, hercehurál (tájnyelvi), szapul (bizalmas), böcsmöl (tájnyelvi), bemószerol

végakarat

főnév
  • utolsó akarat, végrendelet, végrendelkezés, véghagyomány (régies), testamentum

kémkedik

ige
  • leselkedik, leskelődik, kutakodik, vizsgálódik, spionkodik, fürkész, szaglászik, szimatol, nyomoz

kártevő

melléknév
  • kártékony, károkozó, károsító, kárkondító (tájnyelvi), kászma (tájnyelvi)
  • diverzáns (idegen)

gót

melléknév
  • (betű, írás): fraktúr
  • csúcsíves, gótikus

készpénz

főnév
  • pénz, mobil tőke, mozgótőke, aktíva (idegen), guba, dohány, kápé (bizalmas), pénzmag, zsozsó (szleng), lé (szleng), lóvé (szleng), mani (szleng), báresz (szleng), steksz (szleng)

meglehetős

melléknév
  • elfogadható, tűrhető, elviselhető, épkézláb, maradható (tájnyelvi), szenvedő (régies), passzábilis (idegen)
  • megjárja
  • elég, elegendő, elégséges, valami, némi, kielégítő, kellő, megüti a mértéket, jókora

mélyeszt

ige
  • süllyeszt, ás, kotor, gödröz (régies)
  • belevág, beleszúr, döf

biztosíték

főnév
  • zálog, jelzálog (szaknyelvi), óvadék, kaució (régies)
  • garancia, jótállás
  • kezesség
  • árammegszakító

összeszerez

ige
  • megszerez, összegyűjt, összeszed, összehord
  • (tájnyelvi): összeházasít, összeboronál

nomád

melléknév
  • sátorlakó, pusztai, vándorló, költöző, barangoló, kóborló, vándor
  • (pejoratív): civilizálatlan, barbár, vad

maratoni

melléknév
  • hosszan tartó, elhúzódó, vég nélküli, véget nem érő

liberális

melléknév
  • szabadelvű, szabadgondolkodó
  • engedékeny, elnéző, türelmes, toleráns
  • (régies): nagyvonalú, bőkezű

megemel

ige
  • felemel, emelint (tájnyelvi), magasra tart
  • magasít
  • felver, megnövel, felszöktet, felugrat
  • (megemeli magát): megerőlteti magát, meghúzza a derekát

népfelkelő

főnév
  • lázadó, rebellis (régies)
  • forradalmár

masszázs

főnév
  • masszírozás, gyúrás, dögönyözés, gyömöszölés

kupola

főnév
  • boltíves tető, hagymatető, gömbtető

megfúr

ige
  • átlyukaszt, srenkol (idegen)
  • (hajót) elsüllyeszt
  • (szleng): elgáncsol, keresztbe tesz (valakinek) (bizalmas), megtorpedóz (bizalmas), megakadályoz, megbuktat, megzavar, keresztül húz, keresztbe tesz, meghiúsít
  • (szleng): magáévá tesz, közösül, lefektet (bizalmas)

nézet

főnév
  • világnézet, szemlélet, álláspont, felfogás
  • állásfoglalás, elgondolás, vélemény, vélekedés, meggyőződés