kontráz szinonimái

ige
  • kísér
  • hegedül (tájnyelvi)
  • rádupláz
  • fékez, lassít

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

latolgat

ige
  • fontolgat, mérlegel, meghány-vet, méricskél, ponderál (idegen)
  • számítgat, rágódik, morfondírozik, találgat, tanakodik, spekulál, súlyogat (régies)

kalapács

főnév
  • ütőeszköz, ütü (tájnyelvi), pöröly (régies), sulyok, csokány (tájnyelvi), verő (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kontráz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kitörés

főnév
  • kinyomulás, kiáradás, kirontás, kirohanás, roham, támadás, kizajlás (idegen)
  • kirobbanás, felrobbanás, feltörés (gejzíré), szétrepedés, dübörgés, morajlás, explózió (idegen), explodálás (idegen)
  • indulatkitörés, dühkitörés, dühroham, felfortyanás, kifakadás, kirobbanás, kirohanás, erupció (idegen), őrjöngés, jajdítás (régies), önkívület, dili, hisztéria, paroxizmus (szaknyelvi)
  • felharsanás (nevetésé)

képeslap

főnév
  • anziksz (régies), művészlap, üdvözlőlap, képes levelezőlap
  • magazin, képes folyóirat

kaszinózik

ige
  • (bizalmas): társalog, diskurál, cseveg, beszélget
  • hazárdjátékot űz
  • kártyázik
  • rulettezik

inzultus

főnév
  • sértés, megbántás, rágalmazás, becsmérlés, megalázás
  • bántalmazás, molesztálás, tettlegesség, ütlegelés, verés, támadás, merénylet

kokettál

ige
  • kacérkodik, flörtöl, incselkedik, ingerkedik, évődik, enyeleg, kötődik, cicázik, pajkoskodik, hamiskodik, szemez (bizalmas), hetyeg (bizalmas)

közreműködés

főnév
  • asszisztencia (idegen), segédlet, részvétel, segítség, segédkezés, elősegítés, kooperáció, együttműködés, támogatás, gyámolítás
  • összmunka, összjáték

tele, teli I.

melléknév
  • telt, zsúfolt, tömött, megtömött, megrakott, megtöltött, tetézett, megterhelt
  • meg nem osztott, megbontatlan, megtelt
  • teljes, hiánytalan

hibátlan

melléknév
  • hibamentes, kifogástalan, szabályszerű, hiánytalan, pontos, tökéletes, ép, teljes, helyes, szabályos, sértetlen, romlatlan, tisztességes, tiszta, torzítatlan, makulátlan, büntetlen, szeplőtlen (régies), ártatlan, feddhetetlen, korrekt, intakt (szaknyelvi), csorbítatlan, igaz, mintaszerű Sz: még az irigység se találna benne hibát; olyan, mint a szűz lány képe

hegedül

ige
  • húzza a vonót, fűrészel (pejoratív), cincog (pejoratív), kontrál (tájnyelvi), cinigél (tájnyelvi)
  • ciripel (tücsök)

fakép

főnév
  • (régies): fabálvány, faszobor
  • (tájnyelvi): fapofa, szemtelen arc, érzéketlen arc

hólyagos

melléknév
  • felhólyagzott, duzzadt, hupolykás (tájnyelvi)

kupac

főnév
  • csomó, rakás, halom, földhányás, boglya, bucka, halmaz, dombocska, földtúrás, kazal, gugorcs (tájnyelvi)

leírás

főnév
  • lejegyzés, írásba foglalás, legépelés, rögzítés
  • ábrázolás, lefestés, jellemzés, deskripció (idegen)
  • másolás, lemásolás, kopírozás (idegen), koppintás (bizalmas)
  • puskázás (bizalmas)
  • amortizáció (szaknyelvi), értékcsökkenés

állítólag

határozószó
  • a hírek szerint, amint hírlik, azt mondják, azt hallani, azt csiripelik a verebek

mirelit

melléknév
  • mélyhűtött, mélyhűtésű, fagyasztott, gyorsfagyasztott, konyhakész

megfúr

ige
  • átlyukaszt, srenkol (idegen)
  • (hajót) elsüllyeszt
  • (szleng): elgáncsol, keresztbe tesz (valakinek) (bizalmas), megtorpedóz (bizalmas), megakadályoz, megbuktat, megzavar, keresztül húz, keresztbe tesz, meghiúsít
  • (szleng): magáévá tesz, közösül, lefektet (bizalmas)

konzervatórium

főnév
  • zeneművészeti főiskola, zeneakadémia, konzi (bizalmas)

kitapos

ige
  • (utat): kijár, kitapod (tájnyelvi), kitapicskál (tájnyelvi), kirocskál (tájnyelvi), kitapacíroz (tájnyelvi)
  • elnyű, elkoptat, kitágít, kicsámpáz, félretapos
  • kinyomkod, kicsavar, kifacsar, kisajtol, kitipor (tájnyelvi)
  • megszerez, kijár, elér, kikönyököl, kierőszakol, kikényszerít

köteles1

melléknév
  • kötelező, megállapított, előírt, obligát (idegen), obligatórius (régies)
  • lekötelezett (régies)

megemel

ige
  • felemel, emelint (tájnyelvi), magasra tart
  • magasít
  • felver, megnövel, felszöktet, felugrat
  • (megemeli magát): megerőlteti magát, meghúzza a derekát

korszakalkotó

melléknév
  • nagy horderejű, jelentős, korszakos, epochális (régies)

kereszt

főnév
  • feszület, krucifix (idegen), crux (idegen), keresztfa
  • sírfa (régies), sírkereszt, fejfa, síremlék
  • kereszthalál
  • (bizalmas): keresztszülő
  • keresztapa
  • keresztanya
  • teher, szenvedés, megpróbáltatás, kín, baj
  • (szaknyelvi): felemelőjel, diesis (idegen)
  • gabonakereszt, kalangya (tájnyelvi)

középcsatár

főnév
  • center (régies), kilences, támadó

megfog

ige
  • megszorít, megmarkol, megragad, megkap, kézbe vesz, megcsíp (bizalmas), dikol (tájnyelvi), elkap
  • elfog, elcsíp, letartóztat, nyakon csíp
  • rajtakap, rajtaér
  • megnyer, meghódít, megkaparint magának
  • lebilincsel, lenyűgöz, meghat, megkap, megejt, megérint, megindít
  • visszatart, megállít, megakaszt
  • megköt (talajt)
  • megfegyelmez, megreguláz, kordában tart
  • (tájnyelvi): gyökeret ereszt, meggyökeresedik, megered, megfakad
  • összefog, beszínez
  • (átok): beteljesedik, végbemegy, megfogan