erőtlen, erőtelen szinonimái

melléknév
  • gyenge, elgyengült, elerőtlenedett, beteges, inaszakadt (régies), elesett, fáradt, bágyadt, bágyatag (választékos), kókadt, enervált, energiátlan, ernyedt, petyhüdt, satnya, árnyékból gyúrt (tájnyelvi), gornyadt (tájnyelvi), pilledt (tájnyelvi)
  • (régies): nyurga, vézna, vanyiga (tájnyelvi), élhetetlen
  • hatástalan, erélytelen, lagymatag, langyos, határozatlan, tétova, tehetetlen
  • bágyadt, bágyatag (választékos), gyenge, halvány, fakó, elhaló (hang), fátyolos (hang)
  • vérszegény, vértelen, élettelen, suta (érv), gyatra (kifogás), lapos (fejtegetés)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

őfelsége

főnév
  • őméltósága, felség, fenség
  • király, királynő, császár, császárnő, főherceg, főhercegnő

sorjában

határozószó
  • sorban, rendben, időrendben, rendre, egymás után, egyik a másik után
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a erőtlen, erőtelen szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elvtelen

melléknév
  • megalkuvó, köpönyegforgató, gerinctelen, jellemtelen, opportunista, tisztességtelen, becstelen, kétkulacsos

elé, elébe

névutó, határozószó
  • eléje, elibe (tájnyelvi), elejbe (tájnyelvi)

együttható

főnév
  • tényező, szorzótényező, állandó, szorzó, mutatószám, koefficiens (szaknyelvi)

csusza

főnév
  • kockatészta
  • csipetke, galuska, csiszke (tájnyelvi), csuszkó (tájnyelvi), gikszer (bizalmas), sifli (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): kukoricatorzsa, kukoricacsutka

erdeipáfrány

főnév
  • erdei pajzsika

fejléc

főnév
  • fej, kopf (szaknyelvi), vignetta (idegen)
  • homlokléc
  • cégjelzés

mélyít

ige
  • ás, fúr, váj, süllyeszt, vés, kotor, völgyel (szaknyelvi), kiüregez
  • elsötétít, elkomorít, beárnyékol
  • (válságot): növel, terjeszt, fokoz, nagyobbít, eszkalál
  • öregbít (hírnevet)

bukfenc

főnév
  • fejenátfordulás, hengerbóc (régies), ördögkerék, hengerbucka (tájnyelvi), bakfitty (régies), trambucka (régies), bucska (tájnyelvi), kecskebuka (régies)
  • (szleng): baksiker, kudarc, csőd

borzeb

főnév
  • tacskó, dakszli

cifráz

ige
  • díszít, felékesít, ékesít, szépít, tarkáz, fodroz, hímez, kivarr (tájnyelvi), paszományoz (régies), dekorál, díszbe öltöztet, cicomáz, piperéz, cikornyáz, cafrangoz (régies), ficeréz (régies)
  • mellébeszél, cirkalmaz, köntörfalaz

feldühít, földühít

ige
  • feldühösít, dühbe hoz, dühbe gurít, felpiszkál, felmérgesít, felidegesít, felbosszant, felbőszít, felháborít, megharagít, haragra gerjeszt, méregbe hoz, kihoz a sodrából, kiborít, megvadít, felingerel, kiidegel (szleng), megőrjít, felcukkol (szleng), felhúz (szleng), begurít (szleng), bepörget (szleng) Sz: felébreszti az alvó oroszlánt (valakiben)

feneketlen

melléknév
  • mély, mélységes
  • telhetetlen (gyomor)
  • féktelen, heves, engesztelhetetlen, határtalan, kielégíthetetlen

hemzseg

ige
  • nyüzsög, tolong, özönlik, rajzik, zsibong, bizseg (tájnyelvi), bozsog (tájnyelvi), pezseg (régies), pizseg (tájnyelvi)
  • bővelkedik, tele van (valamivel)(valaminek)

gumibot

főnév
  • jelzőbot, belügyi kolbász (tréfás), népnevelő (tréfás), rendőrkolbász (tréfás), suhi (szleng), szalámi (szleng)

értekezés

főnév
  • disszertáció, dolgozat, tanulmány, esszé, trakta (régies), traktátus (régies), monográfia (idegen)
  • (régies): megbeszélés, tanácskozás, tárgyalás, eszmecsere, értekezlet, konferencia

elver

ige
  • megver, összever, laposra ver, elagyabugyál, elrak (bizalmas), eltángál, kiporol (bizalmas), elfenekel, megruház (bizalmas), megtáncoltat, elkalapál (bizalmas), eldönget, eldögönyöz (tájnyelvi), megrak, ellazsnakol (tájnyelvi), elpaskol, eltagol (tájnyelvi), elnáspángol, elpüföl, elnadrágol, elabriktol (tájnyelvi), elagyal (tájnyelvi), helybenhagy, elhusángol, elgyapál (bizalmas) Sz: elhegedüli a nótáját; elhúzza a nótáját; ellátja a baját; elrántja a göncét; kiporolja a nadrágját; elveri a port (valakin); faolajjal gyógyítja a farát (valakinek); keresztülhúzza a vonót (valakin); kiméri neki a házhelyet; kiráz a nadrágjából (valakit); megadja a valaga vacsoráját; megadja bélését a posztónak; megderekalja, mint a kan kutyát; mogyorófaolajjal kenegeti a farát (valakinek); pozdorjává tör; rostát csinál a bőréből (valakinek); somfahájjal kenegeti a háti bőrt; szíjat hasít a hátából
  • (jégeső): elpusztít, tönkretesz, tönkrever, elken (tájnyelvi), elvág (tájnyelvi)
  • (pénzt): elkölt, elpazarol, elfecsérel, eltékozol, elherdál, elszór, szétszór, elpocsékol, fenekére ver, ellumpol, elmulat, elprédál, elsinkófál (tájnyelvi), eltapsol (szleng)
  • (éhséget, szomjúságot): csillapít, megszüntet, olt, elüt (tájnyelvi)
  • elkerget, elűz, kikerget, eltávolít

fakép

főnév
  • (régies): fabálvány, faszobor
  • (tájnyelvi): fapofa, szemtelen arc, érzéketlen arc

gót

melléknév
  • (betű, írás): fraktúr
  • csúcsíves, gótikus

északi-sarki

melléknév
  • arktikus, sarkvidéki

életerős

melléknév
  • energikus, életteli, életrevaló, teherbíró, erőteljes, tetterős, élénk, aktív, tevékeny, dinamikus, tüzes, virgonc, erőtől duzzadó, egészséges, pirospozsgás, robusztus

fauna

főnév
  • állatvilág

grófnő

főnév
  • kontesz, grófhölgy (régies), grófné, grófkisasszony