kiszól szinonimái

ige
  • kikiált, kikiabál, kiüvölt, kiordít
  • (tájnyelvi): kimond, elmond, megmond
  • (tájnyelvi): kihirdet, bejelent, közöl

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megfeszül

ige
  • meghúzódik, kifeszül

tovaszáll

ige
  • elszáll, eltávolodik
  • (hír): felröppen, elterjed, tovaterjed
  • elmúlik, elillan, eliramlik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kiszól szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kiküldött

főnév
  • megbízott, meghatalmazott, kirendelt, kinevezett, követ, közvetítő, képviselő, közbenjáró, delegátus (idegen), ablegátus (idegen), deputáns (idegen), emisszárius (idegen)

kandidátus

főnév
  • (régies): jelölt, pályázó

jóravaló

melléknév
  • derék, komoly, becsületes, tisztességes, kötelességtudó, megbízható, korrekt, rendes, kifogástalan, jóféle, helyre (tájnyelvi), érdemes (tájnyelvi), jószívű
  • (régies): alkalmas, hasznos, rendes, megfelelő
  • hatásos
  • (tájnyelvi): kiadós, nagy
  • értékes

ideér

ige
  • megérkezik

kirendel

ige
  • kiküld, kivezényel, kiparancsol
  • kinevez, kijelöl, kiszab (régies), delegál

kozmetika

főnév
  • szépségápolás
  • bőrápolás, arcápolás, kikészítés
  • szépítgetés, kozmetikázás, csinosítás, csinosítgatás, finomítás
  • takargatás, kendőzés (bizalmas), elpalástolás

tanácsadás

főnév
  • tájékoztatás, útbaigazítás, útmutatás, konzultáció

használt

melléknév
  • elhasznált, elhasználódott, elkopott, kopott, viseltes, elnyűtt, uraságtól levetett, elhordott, ócska, vásott

hangsúlyos

melléknév
  • nyomatékos, fontos, határozott, emfatikus, félreérthetetlen
  • (verselés): ütemhangsúlyos (szaknyelvi), magyaros

erőlködik

ige
  • fáradozik, igyekszik, iparkodik, megfeszíti az erejét, töri magát, kínlódik, strapálja magát (bizalmas), hajtja magát (bizalmas), gyűri az ipart (szleng), küszködik, vesződik, bajlódik, kaparkodik (tájnyelvi), peszterkedik (tájnyelvi), veselkedik (tájnyelvi), körmösködik (régies), markoskodik (régies), szepelkedik (tájnyelvi), keccsöl (szleng)

hektoliter

főnév
  • hektó (bizalmas), hl

körömszakadtáig

határozószó
  • körömszakadtig, makacsul, végsőkig, teljesen, végső megfeszítésig

lajt

főnév
  • kád, hordó
  • tartálykocsi
  • hordós kocsi (régies), hordómű (régies)

ajtófélfa

főnév
  • ajtótok, ajtófél (tájnyelvi), ajtószárfa (tájnyelvi), ajtómellék (tájnyelvi)

méltó

melléknév
  • érdemes, alkalmas, értékes, megbízható, megfelelő, kifogástalan, méltóságteljes, tiszteletet parancsoló
  • illő, egyenrangú, méltóságteljes, derék, való (régies), hozzávaló, megtisztelő, kitüntető
  • figyelmet érdemlő
  • megérdemelt, méltányos, jogos, igazságos
  • helyes, fontos, jelentős

másít

ige
  • változtat, módosít, alakít

kiszökik

ige
  • távozik, kimegy, kimenekül, kisurran, kioson, eloson, kilóg (szleng), kipucol (szleng), kisunnyog (bizalmas), kioldalog, kicsusszan, kilopózik, kiszelel (tájnyelvi), kilókhecol (tájnyelvi), kidobbant (szleng), kidobizik (szleng)
  • kibuggyan, kilövell, kitódul, kicsordul

kiken

ige
  • kizsíroz, kivajaz, bezsíroz
  • kifen, pödör
  • kifest, kenceficél, kiken-kifen, kipingál, kimázgál (tájnyelvi)

konjunktúra

főnév
  • föllendülés, virágzás, prosperitás (szaknyelvi), hossz, boom (idegen)

mandulafenyő

főnév
  • ernyőfenyő, pínea, píniafenyő

kíváncsiskodik

ige
  • érdeklődik, kérdezősködik, tudakozódik, informálódik, búvárkodik, fürkészik, kutakodik, vizsgálódik, kikérdez, kifaggat, vallat, szaglász, nyomoz, firtat, vizsgáztat, leskelődik, beleüti az orrát

kárál

ige
  • kotkodácsol, káricál (tájnyelvi), karicsol (tájnyelvi), kertyeg (tájnyelvi), kinceleg (tájnyelvi), krécsél (tájnyelvi)
  • fecseg, locsog, karattyol (bizalmas), kotyog, lefetyel
  • zsémbel, szájaskodik, szájal, perel, veszekszik

korlátoz

ige
  • megszorít, megköt, korlátok közé szorít, szabályoz, megszab, határt szab (valaminek), előír, meghatároz, restringál (régies), redukál
  • akadályoz, fékez, gátol, zaboláz, szárnyát szegi, visszatart
  • elnyom, leigáz
  • mérsékel, csökkent, kisebbít, megkurtít, megnyirbál, limitál

mártír

főnév
  • vértanú, hitvalló, hitbajnok (régies)
  • áldozat