kárál szinonimái

ige
  • kotkodácsol, káricál (tájnyelvi), karicsol (tájnyelvi), kertyeg (tájnyelvi), kinceleg (tájnyelvi), krécsél (tájnyelvi)
  • fecseg, locsog, karattyol (bizalmas), kotyog, lefetyel
  • zsémbel, szájaskodik, szájal, perel, veszekszik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

trombitafolyondár

főnév
  • indiai jezsámen, kürtvirág, tölcséresinda, trombitacserje

tartogat

ige
  • őrizget, megőriz, visszatart, kímélget, félretesz, tartalékol, rakosgat
  • rejteget, dugdosgat
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kárál szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

jóleső

melléknév
  • kellemes, megnyugtató
  • meleg, meghitt, gyengéd
  • jóízű, ízletes, élvezetes, üdítő, frissítő
  • jótékony, egészséges, üdvös, édesded
  • kedvező, hízelgő, dicsérő

hozzátartozó

főnév
  • családtag, rokon, retyerutya (tájnyelvi)

hívő

melléknév, főnév
  • istenhívő, istenfélő, istenes, vallásos, religiózus (régies), kegyes (régies), ájtatos, áhítatos (valaki előtt)

haláleset

főnév
  • halálozás, gyászeset (választékos), elhunyta (valakinek), kimúlás, távozás az élők sorából, az árnyékvilág elhagyása

kamarás

főnév
  • kincstárnok, kincstartó, kamerárius (régies)
  • (régies): hivatalnok

kezdő I.

melléknév
  • tapasztalatlan, gyakorlatlan, tejfelesszájú, zöldfülű, újdonsült, járatlan, tanuló, debütáns (idegen), újsütetű, kiforratlan

számbeli

melléknév
  • számszerű, szám szerinti, numerikus (szaknyelvi), számokból álló, szám szerint való

gabonatermés

főnév
  • mag, gabonaszem
  • kalász

front

főnév
  • harctér, harcmező, hadszíntér, küzdőtér
  • arcvonal
  • arc, arcél, homlok, homlokzat, homlokfal, oromfal
  • előrész
  • tömörülés, tömb, egységfront
  • frontátvonulás, időjárás-változás

elernyed

ige
  • elerőtlenedik, elgyöngül, ellazul, ellankad, eltikkad, elbágyad, elpilled, elkókad, elzsibbad, ellanyhul
  • belohad, elsenyved, elsorvad
  • (tájnyelvi): szétfoszlik, szétfeslik, szétszakadozik, elmállik, lettyed (tájnyelvi), elritkul (tájnyelvi)

golyhó

főnév
  • fajankó, filkó, mafla, csacsi, tökfej
  • (tájnyelvi): csavargó

kicsúszik

ige
  • kisiklik, kibújik, megugrik (bizalmas), kisurran, kicsesszen (tájnyelvi), kisuvad (tájnyelvi)
  • kiszabadul, kimenekül

kiszámít

ige
  • kiszámol, meghatároz, megállapít, felbecsül, felmér, kiértékel, számot vet, összegez, összeszámol, megfejt, megold, kalkulál
  • kikövetkeztet, megjósol, jövendöl, jelez, megtervez

mancs

főnév
  • tappancs (bizalmas)
  • (bizalmas): kéz, pracli (bizalmas), jatt (szleng), evező (szleng)

külpolitika

főnév
  • külügy

karcsú

melléknév
  • nyúlánk, vékony, nádszáltermetű, párductestű, darázsderekú, szilfid (régies), deli, sudár, sugár, surján (tájnyelvi) Sz: karcsú, mint a nádszál; tűbe lehet fűzni

jobbra-balra

határozószó
  • erre-arra, ide-oda, itt-ott
  • mindenütt, mindenfelé, mindenhol, mindenhon (tájnyelvi)

kérelmez

ige
  • kérvényez, folyamodik, pályázik, instanciázik (régies), szollicitál (régies), peticionál (régies)

kulturált

melléknév
  • civilizált, művelt, kifinomodott, kifinomult, pallérozott, csiszolt, finom, iskolázott, tanult, képzett

kavarog

ige
  • gomolyog, forog, örvénylik, kering, buzog, zubog
  • zavarog
  • (régies): mozog, repked, csavarog, kóvályog
  • (kavarog a gyomra): émelyeg
  • felendeledik (régies)
  • szédeleg, szédül

hurok

főnév
  • kötés, csomó, bog, szem, csimbók, pányva
  • tőr, kelepce, csapda, cekle (régies)

késő

melléknév
  • kései, késői, késlekedő, elkésett, megkésett

külön II.

határozószó
  • szétválasztva, más-más helyen, más-más helyre, ketté, elkülönítve, külön-külön, egyenként, megkülönböztetve, megkülönböztetett módon
  • egymagában, magában, egyedül
  • kiemelve, hangsúlyozottan, nyomatékosan
  • csupán, csak