használt szinonimái

melléknév
  • elhasznált, elhasználódott, elkopott, kopott, viseltes, elnyűtt, uraságtól levetett, elhordott, ócska, vásott

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

zsoldos I.

melléknév
  • fizetett, hópénzes

drákói

melléknév
  • szigorú, könyörtelen, erélyes
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a használt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

halánték

főnév
  • vakszem (tájnyelvi), halánk (tájnyelvi), nemlátó (tájnyelvi), póka (tájnyelvi), szólító (tájnyelvi), szólóka (tájnyelvi)

füge II.

melléknév
  • (régies): talpraesett, helyre, ügyes, derék, rátermett

fosztogat

ige
  • rabol, prédál, ragadoz, zsákmányol, kirámol, harácsol, lenyúz, eltulajdonít, elemel, megdézsmál, elsikkaszt, elkoboz, lefoglal, zabrál (szleng), konfiskál (régies)

felírás, fölírás

főnév
  • felirat, szöveg

hányódás

főnév
  • hányattatás, viszontagság, sodródás, kálvária, bolyongás, odisszea (választékos)

hodály

főnév
  • juhakol, birkaistálló, akol, karám
  • pajta, istálló, ól
  • (bizalmas): terem, hangár, csarnok

pótkötet

főnév
  • szupplementum (idegen), kiegészítő kötet

erélyes

melléknév
  • energikus, határozott, szigorú, kemény, katonás, erőskezű, keménykezű, vaskezű, kitartó, szilárd, állhatatos, férfias, drákói, hajthatatlan, kérlelhetetlen, ellentmondást nem tűrő, parancsoló, tetterős, dinamikus, hathatós, ellenállhatatlan

emésztődik

ige
  • emészti magát, bánkódik, aggodalmaskodik, rágódik, gyötrődik, eped (régies), őrlődik, eszi magát, aggódik, nyugtalankodik, sorvad, ételődik (tájnyelvi), evődik (tájnyelvi)

bugyogó

főnév
  • bugyi, kisnadrág
  • salavári (régies), alsónadrág
  • örvény, zúgó

ésszerűsítés

főnév
  • racionalizálás, megreformálás, reform, célszerűsítés, átszervezés, változtatás, újítás

horpadt

melléknév
  • homorú, benyomott, behorpadt
  • kivájt, bemélyített, gödrös
  • beesett, lapos, sovány, keszeg (bizalmas), pofoncsapott (bizalmas), csikasz (tájnyelvi)

ingadozik

ige
  • bizonytalankodik, kételkedik, habozik, vacillál (bizalmas), dubitál (idegen), meginog, tétovázik, megtorpan, kétség fogja el, visszariad, hezitál
  • inog, ing, ide-oda mozog, imbolyog, billeg, támolyog, tántorog, dülöng, botladozik, sántikál
  • lengedezik (régies), hajladozik (régies)
  • hullámzik, váltakozik, fluktuál (szaknyelvi), oszcillál (szaknyelvi)

kóborol

ige
  • járkál, jár-kel, jön-megy, csatangol, csavarog, kószál, kódorog, kóborog, tévelyeg, bolyong, tekereg, ténfereg, kujtorog, mászkál, cselleng, lődörög, kóricál, lóg (valahol) (bizalmas), őgyeleg, ődöng, lézeng, barangol, vándorol, csalinkázik, flangíroz (régies), bumlizik (bizalmas), flangál (bizalmas), császkál, csámborog, csamangol (tájnyelvi), csatrangol (tájnyelvi), lórász (tájnyelvi), bitangol (tájnyelvi) Sz: a csavargyárban dolgozik; az országot kerüli; bolyong, mint a vadludak; kalészol, mint a dongóbogár; kavillóban van; mindig a soron ül, mint az árva malac; nyakába veszi a világot; oda van kavillóban; odajár az ebadóba

képzett

melléknév
  • tanult, iskolázott, művelt, kiművelt, mívelt (régies), kulturált, kiképzett, szakképzett, szakavatott, képesített, felkészült
  • jártas, gyakorlott, tapasztalt, tájékozott, hozzáértő, alkalmas, hivatásos
  • formált, alakított
  • származtatott, képzős

hat2

számnév
  • hatos, fél tucat, féltucatnyi

hajtás1

főnév
  • kergetés, űzés, hajtóvadászat
  • robot, meló (bizalmas), keccsölés (szleng), gürizés (szleng), iram, hajrá
  • kocsizás, szekerezés
  • autóvezetés

hevül

ige
  • melegszik, izzik, megtüzesedik, tüzet fog, tűzre gerjed (régies), gyúl (régies)
  • lelkesül, felbuzdul, felindul, fellobban, felingerlődik, indulatra gerjed, felgerjed, gerjedez

keltez

ige
  • datál, dátumoz

hazafi

főnév
  • patrióta, honfi (régies), hazafiú

gabonatermés

főnév
  • mag, gabonaszem
  • kalász

hírhedt, hírhedett

melléknév
  • rossz hírű, hírben álló, megbélyegzett, gyanús, cégéres, címeres, csihés (tájnyelvi) Sz: veszett híre van; ismerik, mint a rossz pénzt
  • (régies): ismert, híres, nevezetes, hírneves, neves, tekintélyes, tisztes

képmutató

melléknév
  • alakos, alakoskodó, színlelő, színlelt, színeskedő (régies), színmutató (régies), tettető, megjátszott, komédiás, komédiázó, szemforgató, szenteskedő, kegyeskedő, álszent, álszenteskedő, álbuzgó, ájtatos, alázatoskodó, kenetteljes, sunyi, kétszínű, kétkulacsos, köpönyegforgató, hipokrita, farizeus, álnok, hazug Sz: bort iszik, vizet prédikál; más a képe, más a lépe; szentfazék, csak a füle kormos