elfogy szinonimái
ige
- kifogy, kiapad, elúszik (bizalmas), (pénz) elfolyik, kifúj (szleng) Sz: volt, de elkölt
- elkel, gazdára talál
- (erő, türelem): kimerül, felőrlődik, elapad, felmorzsolódik, véget ér
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
béklyó, békó
főnév
- lánc, kötél, szíj, gúzs, nyűg (régies)
- (régies): bilincs, rablánc, olvasó (tréfás)
- rabság, kötöttség, megkötöttség
ékesszóló
melléknév
- választékos, kifejező, emelkedett, meggyőző, megindító, megrendítő, hatásos, elragadó, megkapó, szemléletes, festői, szuggesztív, elokvens (idegen)
- ékes, frappáns, ragyogó, nagyszerű, eklatáns, beszédes
csontváz
főnév
- tetemváz (régies), szkeleton (idegen)
- csontrendszer, csontozat
- (pejoratív): csontkollekció, gebe, madárijesztő, csont és bőr, saját maga árnyéka, egyszálbél, piszkafa, paszulykaró (tájnyelvi), konyhagyalázó (tájnyelvi)
- halál, kaszás
elpattan
ige
- eltörik, elszakad, megreped, elreped, szétpattan, szétszakad, elpercen (tájnyelvi), elrüffen (tájnyelvi)
- (szleng): megszökik, elmegy, olajra lép (szleng), megpattan (szleng), elhúzza a csíkot (szleng)
begyömöszöl
ige
- belegyömöszöl, beledug, bedug, benyom, belenyom, benyomkod, belenyomkod, beletöm, beletömköd, begyűr, belegyűr, beleerőltet, beleerőszakol, beszorít, bezsúfol, beszuszakol (tájnyelvi), beleszuszakol (tájnyelvi), beledömöcköl (tájnyelvi), belecsömöszöl (tájnyelvi), begyomákol (tájnyelvi), begyömköd (tájnyelvi)
elszól
ige
- elárul, elfecseg, kiszalad a száján, eljár a szája, kikotyog (bizalmas)
- (elszólja magát): kikotyog (bizalmas), kifecseg, kiszalad a száján, kicsúszik a száján, eljár a szája, eljár a nyelve
- (elszólja magát): szellent, durrogat, durrant, rotyog (bizalmas), hazagondol (bizalmas), ereszt (bizalmas), elereszt egy pingvint (szleng), elereszt egy fingot (szleng), fingik (szleng), púzik (bizalmas), rákap a karbidra (szleng)
érzékenység
főnév
- fogékonyság, szenzibilitás (szaknyelvi), hajlamosság, inklináció (szaknyelvi)
- sérülékenység, szuszceptibilitás (szaknyelvi), izgékonyság
- sértődékenység, érzékenykedés
fenék
főnév
- alja (valaminek), alap
- (folyóé): ágy, meder
- far, hátsó (bizalmas), altáj, hátsó fertály, ülep, tompor, fundus (tájnyelvi), koffer (bizalmas), segg (durva), sejhaj (bizalmas), valag (durva), ülőgumó (tréfás), popsi (bizalmas), popó (bizalmas), tunika (bizalmas)
elfuserál
ige
- (szleng): elront, eltol (bizalmas), elhibáz, elpuskáz (bizalmas), elügyetlenkedik, tönkretesz, elsuszterol (szleng), elbaltáz (szleng), elpackáz (bizalmas), elszúr (bizalmas)
éhes
melléknév
- ehetnékje van, kiéhezett, korgó gyomrú, éh (régies), eléhezett (régies), kajás (szleng), flamós (szleng), halós (szleng), éhenbőgi (tájnyelvi), éhing (tájnyelvi), enniles (tájnyelvi), koldusbendőjű (tájnyelvi) Sz: az éhkoppot nyeli; csillagokat lát az éhségtől; delet harangoznak a gyomrában; éhes, mint a farkas; jojózik a szeme az éhségtől; koplal, mint a cigány lova; kopog a szeme az éhségtől; korog a numerája; majd kilyukad a gyomra; megenné a marokvasat; megenné a méreghúrt is; megenné a vasszeget is; megenné már a boszorkány főztjét is; megenné a patkószeget is; muzsikálnak a hasában a cigányok
- (valamire): sóvár, sóvárgó, vágyódó, szomjas, szomjúhozó (választékos)
elnéző
melléknév
- türelmes, jóindulatú, engedékeny, liberális, jóakaratú, kegyes (régies), erélytelen, nagyvonalú, megértő, megengedő, nagylelkű, megbocsátó, szemet hunyó, kímélő, jó, nyájas, emberi, emberséges, emberies, jóságos, szelíd, udvarias, tapintatos, béketűrő, toleráns, humánus, indulgens (idegen)
csuka
főnév
- (szleng): cipő, lábbeli, surranó, csúzó (szleng), skárpi (szleng), ladik (bizalmas), csónak (bizalmas)
felvirrad, fölvirrad
ige
- megvirrad, kihajnalodik, kivirrad, kivilágosodik, pirkad, pitymallik
- elérkezik, eljön, megkezdődik, beköszönt
- jóra fordul