kiken szinonimái

ige
  • kizsíroz, kivajaz, bezsíroz
  • kifen, pödör
  • kifest, kenceficél, kiken-kifen, kipingál, kimázgál (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hősi, hősies

melléknév
  • heroikus, vitéz, vitézi, daliás, elszánt, bátor, bátor szívű, merész, vakmerő, rendíthetetlen, rettenthetetlen, félelem nélküli, félelmet nem ismerő, halálmegvető

egyhangúlag

határozószó
  • együttesen, egyöntetűen, egy emberként, közfelkiáltással, közakarattal, egybehangzóan, közös megegyezéssel, egyetértésben, közös erővel, ellentmondás nélkül
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kiken szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kéziszerszám

főnév
  • kézbeli (tájnyelvi)

jegyespár

főnév
  • mátkapár Sz: kozmás szagúak

istenadta

melléknév
  • veleszületett, természetes, mesterkéletlen, ősi, ösztönös, öröklött
  • (tehetség): kimagasló, kiváló, született
  • (föld): termékeny, áldott
  • (idő): boldog, mennyei
  • (személy): együgyű, jámbor, szánalmas, szegény

hófúvás

főnév
  • hóvihar, hóförgeteg, hófuvat (választékos)
  • hóakadály, hótorlasz, hópustolás (tájnyelvi)

kifejt

ige
  • hüvelyez, kihánt, kihámoz, kopaszt, kitokoz, csumál (tájnyelvi), kipirgál (tájnyelvi)
  • kibont, felfejt, felbont
  • kitermel, kibányász
  • érvényre juttat, kibontakoztat
  • előad, ismertet, értelmez, fejteget, megmagyaráz, explikál (szaknyelvi), interpretál, tolmácsol, kommentál, tisztáz, érthetővé tesz, megvilágít, illusztrál, taglal, elmagyaráz, feltár
  • (régies): kifejleszt, kidolgoz

klisé

főnév
  • (szaknyelvi): nyomódúc, nyomólemez
  • (szaknyelvi): szólam, frázis, közhely, sablon, banalitás, semmitmondás

szög3

melléknév
  • (tájnyelvi): (haj) barna, gesztenyeszín, gesztenyeszínű, világosbarna

hajtás1

főnév
  • kergetés, űzés, hajtóvadászat
  • robot, meló (bizalmas), keccsölés (szleng), gürizés (szleng), iram, hajrá
  • kocsizás, szekerezés
  • autóvezetés

habár

határozószó
  • bár, noha, jóllehet, holott, ámbátor, ugyan

elválaszt

ige
  • szétválaszt, különválaszt, elkülönít, elkülönöz (régies), kettéválaszt, szeparál, leválaszt, levág, elrekeszt, elszakít, elszakaszt (tájnyelvi), lekapcsol (bizalmas), elzár, elvág, elszigetel, elhatárol, megkülönböztet, izolál, diszjungál (szaknyelvi)
  • (szót) megszakít

harácsol

ige
  • szerez, gyűjt, elvesz, zsákmányol, elbitorol, összeszed, összekapar (bizalmas), behajt, összehord, zabrál (szleng), halábol (tájnyelvi)

koncentrál

ige
  • (tőkét): felhalmoz
  • összevon, tömörít, összegyűjt
  • összpontosít
  • sűrít, töményít, telít

közfelháborodás

főnév
  • közutálat, közfeltűnés

megrongál

ige
  • tönkretesz, elront, sért, összetör, deformál, roncsol, eltorzít, elcsúfít, harcképtelenné tesz, elpusztít, megsziszál (tájnyelvi)

lop

ige
  • csen, eltulajdonít, dézsmál, szerez, kerít, újít (szleng), oroz, rajzol (szleng), csór (szleng), csakliz (szleng), megcsap (szleng), meglovasít (szleng), lenyúl (szleng), megfúj (szleng), trombitának néz (tréfás), ötön vesz, bugáz (szleng), szajréz (szleng), zabrál (szleng) Sz: akkor vette, mikor senki se volt a boltban; cigányosan vesz; éjszaka virrad neki (tájnyelvi); előbb találta meg, mint más elvesztette; gazt vet rá; ingyen veszi; Isten adta neki, mikor a becsületes emberek aludtak; könnyen lett gazdája; más szekrényére szokott; nincsen veszi a semmin adottat; ötön vette; ott is talál, ahol senki se vesztett el valamit; ott is arat, ahol nem vetett; ragad a keze; pártját fogja; pénz nélkül vásárol; ragadós a keze, mint a lép; tíz körmön szerezte
  • (pénzt): sikkaszt, rabol, foszt, csillent (tájnyelvi), csóreszol (szleng)
  • (szellemi terméket): plagizál, plágiumot követ el, ollóz, kiollóz (bizalmas), lekoppint (szleng)

kikerülhetetlen

melléknév
  • szükségszerű, sorsszerű, végzetszerű, bekövetkező, kényszerű, fatális, elháríthatatlan, elkerülhetetlen, meggátolhatatlan, megelőzhetetlen, megváltoztathatatlan, feltartóztathatatlan, elmaradhatatlan
  • törvényszerű, előírt, kötelező, megszabott, megkívánt, velejáró, sarkalatos, lényegbeli, fontos

keverék

főnév
  • egyveleg, mixtúra (bizalmas), vegyíték, vegyülék, elegy, zagyvalék, zagyvaság, mismás, miskulancia (idegen), gezemice (tájnyelvi), kotyvalék (pejoratív), kotyvaszték, habarék, kevercs (tájnyelvi), kutyulmány (bizalmas), vegyület
  • ötvözet
  • korcs
  • (régies): káosz, zavarék (régies), zavar

kiszögellés

főnév
  • kiugrás, kinyúlás, sarok, él, szél, szegély, perem, párkány, szöglet, kiálló rész(régies)

levon

ige
  • elvesz, leszámít, leszámítol (régies), csökkent, leír, levág, lefog, visszatart, visszafog
  • (tanulságot): megállapít, absztrahál (idegen)
  • okul, tanul (valakitől)
  • (vitorlát): lehúz, bevon, bevesz

kincsesbánya

főnév
  • tárház, lelőhely, forrás, lelet, fogás, aranybánya

jobbra-balra

határozószó
  • erre-arra, ide-oda, itt-ott
  • mindenütt, mindenfelé, mindenhol, mindenhon (tájnyelvi)

kiválogat

ige
  • kiszed, kiemel, különválaszt, osztályoz, szortíroz (bizalmas), szelektál, fajtáz (régies), minősít, rangsorol
  • megtisztít, megrostál, kiselejtez, kimustrál, kiszuperál (bizalmas)

lógat

ige
  • akaszt, aggat, függeszt, biggyeszt, csemmeszt (tájnyelvi)
  • felakaszt, felköt
  • (szleng): füllent, nagyot mond, lódít, hazudik, hazudozik, gurít (bizalmas), linkel (szleng), anzágol (bizalmas), hantáz (bizalmas)