kismiska szinonimái

főnév
  • jelentéktelen dolog, semmiség, apróság

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

beszerző

főnév
  • vásárló, vevő, anyagbeszerző, sáfár (régies)

tájékoztatás

főnév
  • útbaigazítás, útmutatás, felvilágosítás, információ, tanácsadás, tájékoztató, beszámoló, közlemény
  • értesítés, közlés, tudatás, bejelentés, ismertetés
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kismiska szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kikapcsolódás

főnév
  • szórakozás, pihenés, mulatság, időtöltés, felfrissülés, felüdülés

kaliba, kalyiba

főnév
  • kunyhó, viskó, vityilló, bódé, bodega, sufni (bizalmas), góré (régies), burdéj (tájnyelvi), koleda (tájnyelvi), kusornyó (tájnyelvi), gugyesz (tájnyelvi)

jóformán

határozószó
  • szinte, úgyszólván, tulajdonképpen, voltaképpen, szépszerével, valójában, gyakorlatilag, lényegében, jószerével
  • jobbára, nagyobbrészt, nagyrészt

hűbéres

melléknév
  • feudális

kiönt

ige
  • kifolyat, kiürít, önt, kiömleszt, locsol, csurgat (bizalmas), öntöz, csepegtet, kidönt, kiloccsant, kilohint (tájnyelvi), elletyikel (tájnyelvi)
  • kidob, kiszór, kirak, lerak, kiborít
  • (haragot) kiad, kitálal, (szívet) kitár
  • megformál, formáz, formába önt, mintáz, megmunkál, alakít, kidolgoz, körvonalaz, alkot
  • (folyóvíz): kiárad, kicsap, kilép a medréből, kiözönlik, túlfolyik, kifakad (tájnyelvi)

korszerűtlen

melléknév
  • elavult, divatjamúlt, időszerűtlen, anakronisztikus, régimódi, elmaradott, idejétmúlt, ósdi, túlhaladott, ásatag, avítt, özönvíz előtti

talár

főnév
  • palást, köpeny, köntös

háromszor

határozószó
  • három alkalommal, három ízben (választékos)

hamis

melléknév
  • ál, fals, hamisított, nem valódi, utánzott, pszeudo-, látszat-, mű-, talmi, apokrif (szaknyelvi), csalóka, hazug, alaptalan, koholt, valótlan, művi, megtévesztő, mesterséges, színlelt, tettetett, fiktív, megjátszott, silány, csinált, mesterkélt, mondvacsinált, álcázott, korcs
  • csalárd, ravasz, álnok, igaztalan, huncut, csaló, ámító, kétkulacsos, körmönfont, kétszínű, hitszegő, szószegő, alattomos, ármányos, álszent, hipokrita, szemforgató, csalafinta, trükkös (bizalmas), perfid (idegen), simlis (szleng), csalavér (tájnyelvi)
  • téves, helytelen, alaptalan
  • kacér, pajzán, csalfa, csapodár, hamiskás, pajkos, csintalan, dévaj
  • (kutya): harapós, vad

erélytelen

melléknév
  • határozatlan, bizonytalan, bizonytalankodó, habozó, gyenge, gyengekezű, teddide-teddoda, engedékeny, lagymatag, erőtlen, lágy, lanyha, tehetetlen, pipogya, gyámoltalan, jámbor, bátortalan, tutyimutyi, nyimnyám Sz: lágy, mint a tészta

háztulajdonos

főnév
  • házbirtokos (régies), háziúr, házigazda

könyvelés

főnév
  • könyvvitel, könyvvezetés, könyvelőség

küzdelem

főnév
  • küzdés, csata, háború, harc, párbaj, tusa, viadal, párviadal, bajviadal, kézitusa, ütközet, konfliktus, összeütközés, összecsapás, verekedés, dulakodás, csatározás, hadviselés, csetepaté
  • torna, mérkőzés, meccs
  • verseny
  • kínlódás, küszködés
  • fáradozás, igyekezet, vesződés

ágynemű

főnév
  • ágyhuzat, ágyiruha (tájnyelvi), ágyruha (tájnyelvi), ciha (tájnyelvi), ágybeli (tájnyelvi)

mellébeszélés

főnév
  • köntörfalazás, kertelés, melléduma (szleng), szócséplés, szószaporítás, csűrés-csavarás, zagyvaság, zöldség, mesebeszéd, blabla (bizalmas), halandzsa (bizalmas), hamuka (szleng), hanta (szleng), sóder (szleng), púder (szleng), kamu (szleng), rizsa (szleng), smonca (szleng)

mariníroz

ige
  • (tartósításképpen): pácol, besóz

kispohár

főnév
  • pohárka, stampedli (bizalmas)

kihasználatlan

melléknév
  • megműveletlen, parlag, kiaknázatlan

komótos

melléknév
  • kényelmes, ráérős, körülményes, kimért, lassú, meggondolt, megfontolt

május

főnév
  • pünkösd hava (régies), Kettősök hava (régies), tavaszutó (régies)

kitör

ige
  • kiüt, kivág, kitaszít, kitol, kimozdít
  • kijut, kinyomul, kiront, kirohan, kitódul, kiszabadítja magát
  • felbukkan, előbukkan, kiemelkedik (nyomorból)
  • kirobban, előtör, kicsap, feltör, felszökik, kiömlik, kilövell, kibugyog, kitódul, kiözönlik, kiáramlik, kizúdul
  • megkezdődik, megindul, feltámad, keletkezik, létrejön, jelentkezik (betegség), kirobban (háború), fellángol (harc), kiüt (tűz), beüt (tájnyelvi)
  • kifakad, felcsattan, felfortyan, felzúdul, felordít, kirobban, felhördül, dühbe gurul, haragra gerjed, indulatba jön, elveszti a türelmét

kapaszkodó II.

főnév
  • feljáró, emelkedő, kaptató, meredek, kepesztelő (tájnyelvi), lófingató (tájnyelvi)
  • karfa, fogó, fogódzó, fogantyú, fogózék (tájnyelvi)
  • köröm (régies)

kopaszt

ige
  • megtisztít, szőrtelenít, melleszt (tájnyelvi)
  • (bizalmas): kifoszt, kivetkőztet, megfej (szleng), megpumpol (szleng)

maratoni

melléknév
  • hosszan tartó, elhúzódó, vég nélküli, véget nem érő