komótos szinonimái

melléknév
  • kényelmes, ráérős, körülményes, kimért, lassú, meggondolt, megfontolt

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elvonszol

ige
  • elhurcol, elrángat, elráncigál, elcibál, elvonszikál (tájnyelvi), elragad (régies)

ráró2

főnév
  • kerecsensólyom
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a komótos szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kiszolgáló I.

melléknév
  • készséges, követő, alázatoskodó, behódoló, talpnyaló, lakájkodó, lakájtermészetű, nyalizó, csicskás (szleng), törleszkedő (szleng)

keltez

ige
  • datál, dátumoz

kardinális2

főnév
  • bíboros, bíbornok (régies)

ingatag

melléknév
  • dűlékeny, düledező, dülöngélő, ingó, tántorgó, támolygó, omladozó, hintázó, billegő, rozzant
  • változékony, változó, bizonytalan, bizonytalankodó, tétova, tétovázó, határozatlan, ingadozó, problematikus, kétes, kialakulatlan, beteges, gyenge, törékeny
  • állhatatlan, csapodár, csélcsap, kiszámíthatatlan, megbízhatatlan, jellemtelen, labilis, szeszélyes, habozó, csapongó, könnyelmű, felelőtlen

kizsákmányolt

melléknév, főnév
  • elnyomott, kiuzsorázott, kiszipolyozott, kizsigerelt, kizsarolt, kihasznált

középutas

főnév
  • középpárti, centrista (idegen), opportunista

tehén

főnév
  • ünő, riska (tájnyelvi), búbece (tájnyelvi)
  • szarvastehén, szarvasünő, nőstényszarvas
  • (szleng): trampli (durva), elhízott (nő)

herdál

ige
  • pazarol, szór, tékozol, fecsérel, veszteget, pocsékol, prédál (pejoratív)

hazamegy

ige
  • hazatér, hazaérkezik, hazaér, hazasétál, hazaballag, hazakecmereg (bizalmas), hazavánszorog, hazaszalad, hazaugrik, hazanéz, hazautazik, hazavakarodik (régies), megtér (régies), hazatakarodik (pejoratív), hazaszerződik (tájnyelvi), hazahajít (tájnyelvi), elpakol (tájnyelvi)

ezrelék

számnév
  • ezredrész, per mille (idegen)

hízó

főnév
  • sertés, disznó, malac, koca, coca, röfi (bizalmas), hizlalmány (régies)

kritérium

főnév
  • ismérv, ismertetőjel, ismertetőjegy, jegy, sajátosság, jelleg, jellegzetesség, jellemző, karakterisztikum (idegen)

legrosszabb

melléknév
  • legsilányabb, legutolsó, sereghajtó
  • legterhesebb, legkedvezőtlenebb, leggyengébb

állam

főnév
  • államszervezet, álladalom (régies)
  • ország, nemzet, birodalom, státus (régies), impérium (régies)

mindenekfölött

határozószó
  • mindenekelőtt, leginkább, legelőbb, legelőször, főleg, főképp, elsősorban

megért

ige
  • hall, meghall
  • észlel, érzékel
  • felfog, appercipiál (idegen), megragad, kapiskál (bizalmas), felér ésszel, belát, átlát, felismer
  • kiért, kivesz, kiszed, rájön, kihámoz, kibetűz, felfedez, tisztába jön, elért (régies), veszi a lapot (bizalmas)
  • azonosul (valakivel), átérez
  • (régies): tudomásul vesz, megtud, értesül

komplex

melléknév
  • bonyolult, körülményes, kusza, zavaros, körmönfont, szövevényes, összetett, többsíkú, sokoldalú, sokrétű, szerteágazó, tekervényes, fogas, csavaros, gondolkodtató, nehéz, komplikált

kispekulál

ige
  • kieszel, kiagyal, kigondol, kitalál, kiókumlál, kifundál

körlevél

főnév
  • közlemény, körirat, nyílt levél, körrendelet, ismertető, tájékoztató, cirkuláré (régies)
  • enciklika (szaknyelvi), pásztorlevél
  • hirdetmény, falragasz (szaknyelvi), körözvény

megbuktat

ige
  • elbuktat, elvág (bizalmas), meghúz (bizalmas), elhúz, elránt (bizalmas), elhasaltat (bizalmas), elnyír (bizalmas), elzúgat (bizalmas), megvág (bizalmas), kirúg (bizalmas), bevonja a betétlapját (tréfás), visszatapsol (tréfás)
  • meghiúsít, csődbe juttat, csődbe visz
  • leszavaz, megdönt, lemondat, letaszít, detronizál (szaknyelvi), elmozdít, kigolyóz, kiüt
  • (tájnyelvi): alábuktat, megmerít

korábban

határozószó
  • régebben, régen, réges-rég, egykor, egykoron, hajdanában, valaha, valamikor, azelőtt, előzőleg, annakelőtte, addigelé (régies)

képviselő II.

főnév
  • honatya, városatya, törvényhozó, szenátor, reprezentáns, felhatalmazott, deputátus (idegen), mandatárius (idegen), ablegátus (idegen), követ, küldött, kiküldött, exponens, delegátus (idegen), szószóló, szóvivő, közvetítő, közbenjáró, prókátor (régies), ügyvivő, megbízott

követ1

ige
  • utána megy, kísér, nyomában megy, nyomában jár, lépést tart, nyomába szegődik, sarkában van, szemmel tart, üldöz, csapáz (tájnyelvi) Sz: kísér, mint az árnyék; szalad utána, mint csikó az anyja után
  • örökébe lép, a nyomdokaiba lép, felvált
  • igazodik (valamihez)
  • felvált
  • figyel, figyelemmel kísér

megér1

ige
  • elér, betölt, átél, túlél
  • (tájnyelvi): beér, megelégszik
  • (régies): eltalál, megérint