ágynemű szinonimái

főnév
  • ágyhuzat, ágyiruha (tájnyelvi), ágyruha (tájnyelvi), ciha (tájnyelvi), ágybeli (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

nyár1

főnév
  • hőség, meleg, kánikula

hánykódik, hánykolód

ige
  • dobálja magát, hányja-veti magát, forgolódik, kapálódzik, fetreng, vergődik, küszködik, hentereg, feszeng, kepickél (tájnyelvi), hengereg (tájnyelvi), csöntöszög (tájnyelvi), nyüzgölődik (tájnyelvi)
  • háborog, hullámzik, csapódik, dobálódik, lökődik, taszítódik, hintázik, reng, hányódik, táncol, himbálódzik, imbolyog
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ágynemű szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

acélos

melléknév
  • edzett, szívós, kemény inú, keménykötésű, erős, vasgyúró
  • hajlíthatatlan, megingathatatlan, tántoríthatatlan, határozott, sziklaszilárd
  • (hang): érces, csengő, zengő

amióta

határozószó
  • mióta, azóta, hogy

hős I.

főnév
  • vitéz, bajnok, dalia, levente (régies), lovag, hérosz
  • hősi halott
  • főszereplő, alak
  • (tájnyelvi): nőtlen férfi, legényember

áram

főnév
  • villanyáram, villany, villamosság, elektromos áram, elektromosság, villanyerő
  • (régies): áramlás, áramlat

azonosul

ige
  • egybeforr, egybeolvad, azonosítja magát
  • átél, beleéli magát

csizma

főnév
  • bilgeri, botos (tájnyelvi), ebenlógó (tájnyelvi)
  • hótaposó (bizalmas), hótapsi (bizalmas)

bocskoros

főnév
  • (pejoratív): műveletlen, faragatlan, elmaradott, paraszt, bunkó
  • (nemes) (régies): földetlen, földnélküli, szegény, nincstelen, hétszilvafás

agyrém

főnév
  • rémkép, rém, rémlátás, rémlátomás, látomás, fantazma (régies), fantazmagória, kényszerképzet, őrület, őrültség, vízió, képzelődés, lázálom, fantom, kiméra (választékos), lidércnyomás

állam

főnév
  • államszervezet, álladalom (régies)
  • ország, nemzet, birodalom, státus (régies), impérium (régies)

bíró

főnév
  • ítélőbíró, rendőrbíró, hadbíró, békebíró, ítélőmester (régies), törvénytevő (régies), igazlátó (régies), törvénylátó (régies), seriff (idegen), kádi (régies)
  • játékvezető, játékbíró, döntőbíró, mérkőzésvezető, célbíró, versenybíró, sípmester

akkortájban, akkortá

határozószó
  • akkor, akkoriban, akkortájban, olyantájt (tájnyelvi), akkorta (tájnyelvi), akkorjában (tájnyelvi), akkoron (régies), azidőtt (választékos)

álnok

melléknév
  • alattomos, aljas, csalárd, hamis, gonosz, kétszínű, kétkulacsos, hazug, ravasz, rókalelkű, sunyi, képmutató, fondorlatos, hamis lelkű, becstelen, cinok (tájnyelvi), tarkalelkű (tájnyelvi), hipokrita Sz: angyal a szava, de ördög a szíve; báránybőrben farkas; olyan, mint az áspiskígyó; soha egyenesen nem állnak a szavai; szentéletű vasfazék, csak a füle kormos; tele a szája Istennel, a szíve pedig ördöggel; vizet prédikál, bort iszik

blazírt

melléknév
  • unott, fásult, egykedvű, életunt, megcsömörlött, érdektelen, közönyös, kedvetlen, indolens (idegen), apatikus, érzéketlen, rezignált, flegmatikus, letargikus, mísz (bizalmas)