hűbéres szinonimái

melléknév
  • feudális

hűbéres szinonimái

főnév
  • vazallus, csatlós
  • alattvaló, jobbágy

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ellenzék

főnév
  • oppozíció (szaknyelvi), ellenpárt, kisebbség

mellékesen

határozószó
  • mellesleg, közbevetőleg, odavetőleg (választékos), per tangentem (idegen), érintőlegesen, en passant (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hűbéres szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hódoló I.

melléknév
  • alázatos, szolgalelkű, meghunyászkodó, hajlongó, hajbókoló, szervilis (pejoratív), lakájtermészetű, talpnyaló
  • lelkes híve (valakinek)

hadosztály

főnév
  • divízió (szaknyelvi)

gyógykezel

ige
  • gyógyít, kúrál, kezel, orvosol
  • gondoz, ápol, ellát, istápol

főbejárat

főnév
  • főkapu, portál (régies)

hozzátöröl, hozzátör

ige
  • odatöröl, hozzáken, odaken, hozzámázol, odamázol
  • megtöröl, beletöröl

ispotály

főnév
  • kórház, gyógyintézet, betegház (régies), ispita (régies)
  • (tájnyelvi): szegényház (régies), menhely (régies)

rezsó

főnév
  • főző, főzőlap, melegítő
  • villanyfőző, villanymelegítő
  • gázrezsó, gáztűzhely

felhagy, fölhagy

ige
  • abbahagy, félbehagy, félbeszakít, letesz (valamiről), eláll (valamitől), lemond, leszokik, megáll, leáll, kiugrik (bizalmas), kiszáll (szleng), felmond (tájnyelvi), fennhagy (tájnyelvi), felad, tartózkodik, megszüntet, megszakít, felfüggeszt, véget vet (valaminek), végez (valamivel), belehagy (tájnyelvi)

felás, fölás

ige
  • felforgat, megmunkál, megművel, feláj (tájnyelvi), felvermel (tájnyelvi)

csökevényes

melléknév
  • visszamaradt, visszafejlődött, fejletlen, elsatnyult, csenevész, csökött (tájnyelvi), tökéletlen, kezdetleges, csünt (tájnyelvi), csuta (tájnyelvi)

félrevezet

ige
  • megtéveszt, rászed, felültet (bizalmas), kijátszik, beugrat, becsap, megcsal, átráz (bizalmas), átejt, átver, bebolondít, bepaliz (bizalmas), lóvá tesz, csúffá tesz, lépre csal, bolondját járatja (valakivel), csőbe húz (szleng), tévútra visz, tévútra vezet, vakerál (szleng), hamukál (szleng), falhoz állít (szleng), becsábít (tájnyelvi), beőrjít (tájnyelvi), elragad (régies)
  • áltat, ámít, szédít (bizalmas), tévedésbe ejt Sz: az orránál fogva vezet

járás

főnév
  • menés, mendegélés, haladás, gyaloglás, séta, mozgás, lépés, kullogás, ballagás, kutyagolás, billegés, baktatás, kószálás, vándorlás, kódorgás, kóricálás
  • közlekedés, utazás
  • út, pálya, ösvény, csapás, menet
  • mozgásirány
  • távolság
  • működés, üzemelés, forgás, keringés
  • terület, kismegye

kárhozat

főnév
  • szenvedés, pusztulás, romlás
  • gyehenna, pokol

kurjant

ige
  • kiált, rikolt, rikkant, üvölt, hujant (tájnyelvi)
  • felkiált

kisokos

főnév
  • notesz, jegyzet, jegyzetfüzet

hülyéskedik

ige
  • tréfálkozik, bolondozik, idétlenkedik, viccelődik, hülyít (bizalmas), blődlizik (szleng)

hivalkodik

ige
  • dicsekszik, kérkedik, felvág, nagyzol, henceg, flancol (szleng), büszkélkedik, hetvenkedik, dölyfösködik, pöffeszkedik, kevélykedik, fenn hordja az orrát, fitogtat Sz: rázza a rongyot; henceg, mint árpacipó a kemencében; felvág, mint a pesti poloska
  • tetszeleg, díszeleg, cifrálkodik (tájnyelvi), páváskodik, flancol, piperézkedik (tájnyelvi), virít Sz: riszálja magát; mórikálja magát; hányja-veti a farát; feszeleg, mint a makk hetes; öli a pompa
  • (régies): lebzsel, lustálkodik

ingatag

melléknév
  • dűlékeny, düledező, dülöngélő, ingó, tántorgó, támolygó, omladozó, hintázó, billegő, rozzant
  • változékony, változó, bizonytalan, bizonytalankodó, tétova, tétovázó, határozatlan, ingadozó, problematikus, kétes, kialakulatlan, beteges, gyenge, törékeny
  • állhatatlan, csapodár, csélcsap, kiszámíthatatlan, megbízhatatlan, jellemtelen, labilis, szeszélyes, habozó, csapongó, könnyelmű, felelőtlen

kipróbált

melléknév
  • bevált, alkalmas, bevett, jóváhagyott, megvizsgált, ellenőrzött, elismert, szabályos, szabályszerű
  • tapasztalt, gyakorlott, öreg, edzett, hétpróbás
  • hű, megbízható, rendületlen, kitartó

időszak

főnév
  • korszak, időköz, szakasz, időtartam, ciklus, periódus, intervallum, éra
  • idény, szezon

hajós I.

melléknév
  • hajózási, tengerészeti, tengerjáró

irányítás

főnév
  • célzás, irányzás
  • címezés, útbaigazítás, orientálás (idegen)
  • elvezénylés, küldés
  • igazgatás, rendelkezés, vezetés, vezénylés, parancsolás, dirigálás, menedzselés (idegen), előírás, utasítás, iránymutatás, navigálás (szaknyelvi), felügyelet, vezérlés, beleszólás, regula (régies), stratégia
  • elvezetés, terelés, mozgatás
  • tanács, útmutatás
  • vezetőség, vezetés, igazgatóság, uralom, fennhatóság, kormányzás, direkció (idegen), kormányzat, rezsim
  • idomítás, formálás, alakítás

kisiet

ige
  • kimegy, kifut, kiszalad, kirohan, kivonul, kifutamodik (régies), kirugaszkodik (régies), kifákol (tájnyelvi), eltávozik