mellébeszélés szinonimái

főnév
  • köntörfalazás, kertelés, melléduma (szleng), szócséplés, szószaporítás, csűrés-csavarás, zagyvaság, zöldség, mesebeszéd, blabla (bizalmas), halandzsa (bizalmas), hamuka (szleng), hanta (szleng), sóder (szleng), púder (szleng), kamu (szleng), rizsa (szleng), smonca (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bánatos

melléknév
  • szomorú, szomorkás, bánkódó, bús, búsuló, mélabús, búskomor, búbánatos, búvalbélelt, elkeseredett, kesergő, rosszkedvű, kedvetlen, lehangolt, levert, letört, boldogtalan, csüggedt, vigasztalan, örömtelen, elszontyolodott, komor, deprimált, depressziós
  • melankolikus, elégikus, borongós, borús, keserű, gyászos

eltöpreng

ige
  • elgondolkozik, eltűnődik, elrágódik (bizalmas), eltépelődik, elfelhőzik (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a mellébeszélés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megritkul

ige
  • meggyérül
  • elkopik (haj), kihullik

maffia

főnév
  • bűnszövetkezet, bűnbanda, klán
  • alvilág

levonat

főnév
  • nyomat, kefelenyomat, kefe (bizalmas), másolat, lehúzás, korrektúra (szaknyelvi)

kurjant

ige
  • kiált, rikolt, rikkant, üvölt, hujant (tájnyelvi)
  • felkiált

megtöröl, megtörül

ige
  • letöröl, (edényt) eltöröl, megfényesít, megdörgöl, megtisztít

morotva

főnév
  • holtág, holtmeder
  • (régies): semlyék (régies), ingovány, süppedék (régies), fertő (régies)

zsűrizik

ige
  • bírál, megítél, értékel
  • dönt, határoz

kivonás

főnév
  • visszarendelés, visszahívás, visszavonás, elvezényelés
  • kiválasztás, kinyerés, előállítás, kioldás
  • kisebbítés, elvétel, csökkentés, szubtrakció (szaknyelvi)

kiszellőztet

ige
  • huzatot csinál, kiszellőz (tájnyelvi)

hegyez

ige
  • farag, spiccel (szaknyelvi), hegyesít, köszörül

konyhasó

főnév
  • kősó, nátrium-klorid (szaknyelvi), szikhalvag (régies)

munkakönyv

főnév
  • cselédkönyv (régies)

nógat

ige
  • noszogat, unszol, ösztökél, ösztönöz, motivál, bökdös (bizalmas), biztat, buzdít, lelkesít, tüzel, űz, serkent, sarkall, bátorít, siettet, hajt, piszkál (bizalmas), sürget

csizma

főnév
  • bilgeri, botos (tájnyelvi), ebenlógó (tájnyelvi)
  • hótaposó (bizalmas), hótapsi (bizalmas)

purdé

főnév
  • cigánygyerek, romagyerek, rajkó (bizalmas), purcenás (régies)
  • (jelzőként): meztelen, csupasz, ruhátlan

összetűzés

főnév
  • összecsapás, összeütközés, csetepaté (bizalmas), konfliktus, szóváltás, összeszólalkozás, nézeteltérés, incidens (bizalmas), affér (bizalmas), disputa (régies), súrlódás, civakodás, csatározás, haddelhadd (tréfás), zenebona, perpatvar, muri, jelenet, derendócia (tájnyelvi), kocódás (tájnyelvi), veszekedés, verekedés

mellékfoglalkozás

főnév
  • mellékállás, másodállás

megpirít

ige
  • megpörköl, megsüt, megpirongat (tájnyelvi), felrőstöl (tájnyelvi)
  • megperzsel, megéget, megsüt (nap)
  • (tájnyelvi): megszégyenít, megaláz, rápirít, megpirongat

mindenekfölött

határozószó
  • mindenekelőtt, leginkább, legelőbb, legelőször, főleg, főképp, elsősorban

összeházasodik

ige
  • egybekel (választékos), házasságot köt, megházasodik, összekerül (bizalmas), összekel (tájnyelvi), egybekerül (tájnyelvi), házasságra lép, frigyre lép

mentő II.

főnév
  • életmentő, segítő, jótevő
  • mentős (bizalmas)
  • mentőautó, betegszállító autó

majorság

főnév
  • major (régies), gazdaság, tanya, kisbirtok, porta, uradalom
  • (tájnyelvi): baromfi, szárnyas, aprójószág (tájnyelvi), aprómarha (régies)

mocskol

ige
  • piszkít, maszatol, koszol, szennyez, peszetel (tájnyelvi)
  • gyaláz, piszkol, ócsárol, becsmérel, mocskít, cirmol (régies), pocskondiáz, szapul (bizalmas)
  • dorgál, pirongat, szid

összetartás

főnév
  • összefogás, kollegialitás (idegen), szolidaritás, együvéfogóság (tájnyelvi), összhang, egyetértés, harmónia
  • kohézió (szaknyelvi)
  • (szaknyelvi): készenlét