kirukkol szinonimái

ige
  • előhozakodik, előáll (valamivel), előlép (valamivel)
  • (katonaság): kivonul, kisereglik, kirajzik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csontos

melléknév
  • vézna, szikár, sovány, vékonydongájú, girhes, csont és bőr, ösztövér (régies), cérkó (tájnyelvi), csortos (tájnyelvi), gibárd (tájnyelvi)
  • erős csontú, nagy csontú, vaskos

gally

főnév
  • ág, faág, vessző, hajtás, sarj, ágfa, gallyfa, rőzse, nyesedék, carak (tájnyelvi), csalit (tájnyelvi), csebere (tájnyelvi)
  • pálca, bot, virgács
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kirukkol szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kihajt

ige
  • kikerget, kizavar, űz, kiterel, kikorbácsol, kitaszigál, kiver, kiseprűz, kivesszőz, kirúg (bizalmas), kidob, elkerget
  • kierőszakol, kihajszol, kikényszerít
  • felhajt, visszahajt
  • (tájnyelvi): felhajt, megiszik, kiiszik
  • kibomlik, kizsendül, kileveledzik, kisarjad, kisarjadzik, kinő, kikel, kibújik, felüti a fejét, kirügyezik, zöldül, fakad, kicsírázik, bimbózik, levelet hajt, szárba szökken, kivirágzik, virágba borul, kinyílik, sarangoz (tájnyelvi), kiiperedik (tájnyelvi)

kacaj

főnév
  • nevetés, kacagás, hahota
  • nyerítés (pejoratív)

jelez

ige
  • tudat, jelt ad, hírül ad, bejelent, értesít, beharangoz, mutat, regisztrál, indexel, indikál (szaknyelvi)
  • jósol, jövendöl, prófétál (régies), prognosztizál
  • figyelmeztet, int, sejtet, éreztet, céloz, utal (valamire), vall (valamire), demonstrál
  • elárul, tükröz, érzékeltet, kifejez
  • szemléltet, feltüntet, ábrázol, mutat, jelöl

humanista

melléknév
  • emberséges, emberbaráti, együtt érző

kínálás

főnév
  • ajánlás, ajánlat, kínálat, kínálgatás, tessékelés, kedveskedés

kordon

főnév
  • kötél, záróvonal
  • sorfal

tájt

névutó
  • tájban, körül, felé
  • környékén, tájékán

haragszomrád

főnév
  • neheztelés, duzzogás, enyelgés (választékos)

hallat

ige
  • hangot ad
  • hangoztat, megszólaltat, kinyilvánít, előad, szóvá tesz
  • hírt ad, életjelt ad

ér2

főnév
  • véredény, aorta (szaknyelvi), véna
  • patak, patakocska, csermely, csergeteg (régies), semlyék (régies), folyadék (régies), folyás (régies)
  • telér
  • rajzolat, erezet, minta, mintázat

hazahoz

ige
  • hazaszállít, hazavisz, hazacipel, hazavonszol (pejoratív), hazacefréztet (tájnyelvi)

kölcsön II.

határozószó
  • kölcsönbe, kölcsönként, hitelbe

kutyaól

főnév
  • kutyaház, eból, eblak
  • (szleng): őrbódé

ágas II.

főnév
  • ágasfa, pózna, rúd, oszlop, tartóoszlop
  • (régies): akasztófa

megvet

ige
  • ágyat vet, megágyaz, megágyal (tájnyelvi), megvackol (tájnyelvi)
  • megalapoz, megteremt (feltételt)
  • megtámaszt, nekitámaszt, megfeszít, nekifeszít, kitámaszt
  • lenéz, lebecsül, semmibe vesz, kevésre becsül, lekicsinyel, lefitymál, leszól, leköp (durva), becsmérel, fumigál

mámorosító

melléknév
  • részegítő, bódító, kábító, tompító, búfeledtető
  • megigéző, elbűvölő, elbájoló, lenyűgöző, bűbájos, megejtő, magával ragadó
  • izgató, vérpezsdítő, vérforraló, szédítő

kisebbít

ige
  • csökkent, mérsékel, csillapít, tompít, enyhít, gyengít, elvesz erejéből, kevesbít, csonkít, csorbít, apaszt, fékez, leszállít, leértékel, rövidít, lefokoz, korlátoz (hatáskört), megnyirbál, redukál, degradál (idegen), diminuál (idegen)
  • (tájnyelvi): becsmérel, ócsárol, rempel (régies), dehonesztál (idegen), gyaláz

kifog

ige
  • kihalász, kihorgász, kihúz, kiemel
  • (szaknyelvi): kivéd, elkap, megfog
  • leszerszámoz
  • ráakad, hozzájut
  • kikap (bizalmas)
  • (tájnyelvi): levon, lefog
  • (bizalmas): túljár az eszén, becsap, kicsíp (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): túltesz (valakin)
  • (valaki valamin): legyőz, úrrá lesz

koholmány

főnév
  • valótlanság, kitalálás, kitaláció, kiagyalás, fikció, költemény, elmeszülemény, kacsa, agyrém, hamisság, humbug (bizalmas), hazugság, rágalom, inszinuáció (választékos), ráfogás

magatehetetlen

melléknév
  • tehetetlen, jótehetetlen (régies), élőhalott, cselekvőképtelen, cselekvésképtelen
  • (pejoratív): mamlasz, gyámoltalan, ügyetlen

kiszűr

ige
  • kiválaszt, elkülönít, kielemez, kirostál
  • megszüntet, megsemmisít
  • (régies): kiereszt

kampó

főnév
  • horog, gamó (tájnyelvi), kajmó (tájnyelvi), gajmó (tájnyelvi)
  • (szleng): elégtelen, egyes, fa (szleng), kapa (szleng), fúró (szleng), karó (szleng), peca (szleng), szekunda (régies)

konflis

főnév
  • bérkocsi, komfortábli (régies)

málé1

főnév
  • (tájnyelvi): kukorica, tengeri (tájnyelvi), törökbúza (tájnyelvi)
  • kukoricalepény, prósza (tájnyelvi)
  • puliszka (tájnyelvi)
  • kukoricaliszt, máléliszt