ízléstelen szinonimái

melléknév
  • giccses, ízlésromboló, csúnya, cifra, tarka, rikító, csiricsáré (pejoratív), vásári (pejoratív), finc-fanc (tájnyelvi)
  • idétlen, ostoba, torz, durva, illetlen, sikamlós, visszataszító, gusztustalan, obszcén

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kompót

főnév
  • befőtt
  • gyümölcssaláta

felhizlal, fölhizlal

ige
  • meghizlal, feltáplál
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ízléstelen szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

indulatos

melléknév
  • heves, lobbanékony, ingerlékeny, robbanékony, hirtelen haragú, rabiátus (választékos), féktelen, vad, szilaj, tüzes, szenvedélyes, vérmes, vehemens, zabolátlan, kolerikus (szaknyelvi), heveskedő, fékezhetetlen, pukkancs, faktúrás (tájnyelvi), mordály (tájnyelvi), hörcsögös (tájnyelvi) Sz: olyan, mint a puskaporos hordó; lobban, mint a száraz szalma; nem szilvalé a vére; a víz is méreggé válik benne; nincs kocsisa az eszének (tájnyelvi)
  • haragos, ingerült, felindult, dühös

háztűznéző

főnév
  • leánynéző, leánykérés, házlátás (tájnyelvi), háztűzlátás (tájnyelvi)

hasonít

ige
  • magába olvaszt, befogad, bekebelez, asszimilál

gránátalma

főnév
  • pomagránát (régies)

iskolai

melléknév
  • tanintézeti, nevelőintézeti, oskolai (régies), tanodai (régies)
  • (pejoratív): iskolás, merev, dogmatikus, szűk látókörű, hagyományos, elavult

karakter

főnév
  • jellem, hajlam, természet, alaptermészet, lelkialkat
  • jelleg, jellegzetesség, sajátosság, jellemző vonás
  • egyéniség, jellemszilárdság, lelkierő
  • (szaknyelvi): írásjel, betű, leütés

siratóének

főnév
  • sirató, halottsirató, siralom, gyászdal, gyászének, jeremiád (szaknyelvi), naenia (idegen), planctus (idegen)

fiú

főnév
  • fiúgyerek, fiúgyermek, gyerek (tájnyelvi), gyerekcse (tájnyelvi), csimota (tájnyelvi)
  • fi (régies), srác, skac (szleng), gyerkőc, gyerkőce (tájnyelvi), lurkó, kölyök, legényke, kisfiú, gézengúz (bizalmas), nebuló, ördögfióka, pubi (bizalmas), krapek (szleng), fickó, kamasz, tacskó (bizalmas), siheder, suttyó (tájnyelvi), fattyú (tájnyelvi), surbankó (tájnyelvi), süvölvény
  • (birtokszóként): udvarló, jövendőbeli

fényképészet

főnév
  • fotográfia (régies), fényképezés
  • fotóművészet

dühöng

ige
  • dühbe gurul, dühösködik, dúl-fúl, dúl, őrjöng, tajtékzik, falra mászik (bizalmas), toporzékol, mérgelődik, haragszik, kikel magából, felfortyan, pukkad (bizalmas), méregbe gurul, eszi a méreg, tombol, felindul, indulatoskodik, felháborodik, acsarkodik, dilizik, paprikázik (szleng), balhézik (szleng), be van gurulva (szleng), nem lát a pipától (szleng)
  • pusztít, tombol Sz: dúl-fúl, mint a vadkan; fúj, mint a padláson kölykezett macska; rágja a nyelvét; tajtékot túr; tépi a haját; veti fel a helyét

formaság

főnév
  • külsőség, körülményeskedés, körülményesség, formalitás, forma, alakiság (szaknyelvi), szokás, illendőség, szertartás, ceremónia, szertartásosság

kaviár

főnév
  • halikra, ikra, hajvári (régies)

kicsi, kicsiny II.

főnév
  • kisgyermek, apróság, baba, pólyás baba, csecsemő, csecsszopó, palánta, csemete, bébi (bizalmas), csimota (tájnyelvi)

lény

főnév
  • élőlény, teremtmény, istenteremtménye (tájnyelvi), létező
  • ember, egyén, egyed
  • (mesebeli) alak, szerzet
  • halandó
  • (valakinek): mivolta, egyénisége, valója, énje, szellemi arculata

költséges

melléknév
  • drága, méregdrága, borsos árú (választékos), tetemes, sokba kerülő, áros (régies), expenzív (idegen)
  • gazdag, pompás, pazar, fényűző, értékes, luxus

izzadság

főnév
  • verejték, veríték, sudor (szaknyelvi), lucsok (bizalmas), lacsak (tájnyelvi), loncs (tájnyelvi), izzadmány (régies), transzspiráció (szaknyelvi)
  • tajték, hab (állaté)
  • pára, kicsapódás, lecsapódás

importőr

főnév
  • beszállító, behozó, importáló

kacaj

főnév
  • nevetés, kacagás, hahota
  • nyerítés (pejoratív)

korrektúra

főnév
  • javítás, helyesbítés, korrigálás, korrektúrázás
  • (szaknyelvi): kefelenyomat (szaknyelvi), levonat, kefe (bizalmas)

jegypénztár

főnév
  • pénztár, jegyiroda, kassza, bérletpénztár

helyszűke

főnév
  • helyhiány, térhiány

kancellár

főnév
  • korlátnok (régies)
  • írnok (régies)
  • kormányfő, miniszterelnök

kölcsönad

ige
  • kölcsönbe ad, kölcsönt ad, kölcsönöz, hitelez, hitelbe ad, hitelt ad, hitelt nyújt, kihelyez, előlegez, hozomra ad (régies), potomra ad (régies)
  • uzsoráskodik