halvány, halovány szinonimái
melléknév
- világos, sápadt, vértelen, színehagyott, holtsápadt, vérszegény, fakó, fénytelen, sápkóros (tájnyelvi), lányszínű (tájnyelvi), múlomszínű (tájnyelvi), hóka (tájnyelvi), hókadt (tájnyelvi), holdult (tájnyelvi), vérevett (tájnyelvi)
- színtelen, tompa
- homályos, elmosódott, sejtelmes, derengő, pislákoló, ködös, borult, borús, fátyolos, álomszerű, alig kivehető
- gyenge, erőtlen, lankadt, fáradt, elhaló
- bágyadt, lagymatag, petyhüdt, kókadt, gyér
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
dög
főnév
- hulla, holttest, tetem
- (szitokszóként): állat, rohadék, szemét
- (szleng): lány, nő
- (tájnyelvi): dögvész, pestis, döghalál, dögmirigy (régies)
- járvány, ragály, betegség
- (jelzőként): nagyon, kutya, pokoli, szörnyű
gyümölcsöző
melléknév
- termő, termékeny, virágzó, magzó (régies), produktív, gazdag, eredményes, gazdaságos, sikeres, jövedelmező, hasznos, kifizetődő, megtérülő, rentábilis (szaknyelvi), kamatozó, szapora
formaság
főnév
- külsőség, körülményeskedés, körülményesség, formalitás, forma, alakiság (szaknyelvi), szokás, illendőség, szertartás, ceremónia, szertartásosság
felakaszt, fölakaszt
ige
- felfüggeszt, fellógat, biggyeszt, bigyerít (régies), eltesz, felrak
- feltűz
- felköt, kivégez Sz: a vármegye temette el; a pénteki kolbász megakad a torkán; csak el nem kerülheti a szálfát; ég és föld között lakik; egy poltúrán vették nyakravalóját; elszalad a nyúl a lába alatt; eltemetik szemfedél nélkül; felemelik a polcra; felfűzik, mint a kopót; felhágott a lépcsőn, de le nem jöhetett; felkötik a búfelejtőre; felmagasztalják az ég felé; felviszik a fellegvárba; főbíró prédikál a temetésén; fogasra akad; hóhér falatja lett; hosszabb lett, mint azelőtt volt; hosszú betűt csinálnak belőle; hurokra akad a torka; kiteszik a szellőre; kivitték száradni az akasztófára; kivitték, de a fán felejtették; lajtorján megy a sírba; létrán megy a másvilágra; más köti fel neki a nyakravalót; megette a hóhér; megfúlt a hóhér madzagján; megterhelte a fát; nem éri a lába a földet; olyan magasra emelik, hogy el sem érhetni; összeadja a hóhér a köteles lányával; ország-világ láttára felmagasztalják; szél hányogatja a cserfán; szél fújja a talpát; vezetni kell a sírba
pipi2
főnév
- (bizalmas): vizelet, pisi, kisdolog, húgy, urina (szaknyelvi), pisa (szleng), brunya (szleng)
elzár
ige
- bezár, elcsuk (bizalmas), elreteszel, berigliz, belakatol, ellakatol (régies), elrácsol (régies)
- bebörtönöz, börtönbe vet, börtönbe zár, becsuk (bizalmas), lecsuk, leültet (bizalmas), bekasztliz (tájnyelvi), hűvösre tesz (bizalmas), lakat alá tesz, rács mögé tesz, rács mögé dug (bizalmas), kivon a forgalomból (bizalmas), besittel (szleng), sittre vág (szleng), bekóteroz (tájnyelvi), bekopertáz (tájnyelvi)
- (nyílást): eltöm, betöm, betapaszt, eldugaszol, eldugít
- (utat): eltorlaszol, elbarikádoz, lezár, elrekeszt, elválaszt
- (készüléket): kikapcsol, lezár
bong
ige
- (választékos): zúg, búg, bonog (tájnyelvi), döng, morajlik, zeng, cseng, visszhangzik, hangzik, szól
érem
főnév
- kitüntetés, medália, érdemrend, rendjel, plecsni (pejoratív), baktertojás (tréfás), lelógó vándordíj (tréfás), díj
- emlékpénz, emlékérem, monéta (idegen)
hirdetmény
főnév
- hirdetés, értesítés, közzététel, bejelentés, kihirdetés, felhívás, közlemény, proklamáció (idegen), kiáltvány
- plakát, falragasz, körlevél
időszerűtlen
melléknév
- idejétmúlt, elavult, korszerűtlen
- alkalmatlan, tárgytalan, inkonveniens (idegen)
kiszakít
ige
- elszakít, kilyukaszt, kihasít
- kitép, kivág, kiszaggat, kimetsz, kimetél, kiszed, kiránt, kihúz, kiráncigál, kiszakajt (tájnyelvi), kiszel (tájnyelvi)
- elkülönít, különválaszt, kiragad, kiemel
hamisítatlan
melléknév
- eredeti, originális (választékos), valódi, valóságos, igazi, tiszta, természetes, tősgyökeres, törzsökös, színtiszta, tőrőlmetszett, őseredeti, szavatolt, hiteles, autentikus, megbízható
- vegyítetlen, szennyezetlen
kapus
főnév
- portás, kapuőr, cerberus (tréfás), kapunálló (régies)
- ajtónálló, ajtóőr (régies), ajtós (régies), portier (idegen), janitor (régies)
- kapuvédő (szaknyelvi), hálóőr (bizalmas), portás (szleng)
főnemes
főnév
- arisztokrata, mágnás, patrícius (idegen), főúr, oligarcha (régies), országnagy (régies), nagyúr (régies)