halvány, halovány szinonimái

melléknév
  • világos, sápadt, vértelen, színehagyott, holtsápadt, vérszegény, fakó, fénytelen, sápkóros (tájnyelvi), lányszínű (tájnyelvi), múlomszínű (tájnyelvi), hóka (tájnyelvi), hókadt (tájnyelvi), holdult (tájnyelvi), vérevett (tájnyelvi)
  • színtelen, tompa
  • homályos, elmosódott, sejtelmes, derengő, pislákoló, ködös, borult, borús, fátyolos, álomszerű, alig kivehető
  • gyenge, erőtlen, lankadt, fáradt, elhaló
  • bágyadt, lagymatag, petyhüdt, kókadt, gyér

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kérészéletű

melléknév
  • tiszavirág-életű, múlékony, mulandó, ideiglenes, tűnő, elmúló, efemer (idegen), röpke, elillanó, tovatűnő, rövid

felrak, fölrak

ige
  • föltesz, fölerősít, fölhelyez, rávisz, ráhord, rárak, felhalmoz, felpolcol
  • megrak, telepakol
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a halvány, halovány szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

gyümölcsöző

melléknév
  • termő, termékeny, virágzó, magzó (régies), produktív, gazdag, eredményes, gazdaságos, sikeres, jövedelmező, hasznos, kifizetődő, megtérülő, rentábilis (szaknyelvi), kamatozó, szapora

formaság

főnév
  • külsőség, körülményeskedés, körülményesség, formalitás, forma, alakiság (szaknyelvi), szokás, illendőség, szertartás, ceremónia, szertartásosság

flekk

főnév
  • (szaknyelvi): hasáb, oldalnyi szöveg
  • (bizalmas): folt, takargatnivaló

felakaszt, fölakaszt

ige
  • felfüggeszt, fellógat, biggyeszt, bigyerít (régies), eltesz, felrak
  • feltűz
  • felköt, kivégez Sz: a vármegye temette el; a pénteki kolbász megakad a torkán; csak el nem kerülheti a szálfát; ég és föld között lakik; egy poltúrán vették nyakravalóját; elszalad a nyúl a lába alatt; eltemetik szemfedél nélkül; felemelik a polcra; felfűzik, mint a kopót; felhágott a lépcsőn, de le nem jöhetett; felkötik a búfelejtőre; felmagasztalják az ég felé; felviszik a fellegvárba; főbíró prédikál a temetésén; fogasra akad; hóhér falatja lett; hosszabb lett, mint azelőtt volt; hosszú betűt csinálnak belőle; hurokra akad a torka; kiteszik a szellőre; kivitték száradni az akasztófára; kivitték, de a fán felejtették; lajtorján megy a sírba; létrán megy a másvilágra; más köti fel neki a nyakravalót; megette a hóhér; megfúlt a hóhér madzagján; megterhelte a fát; nem éri a lába a földet; olyan magasra emelik, hogy el sem érhetni; összeadja a hóhér a köteles lányával; ország-világ láttára felmagasztalják; szél hányogatja a cserfán; szél fújja a talpát; vezetni kell a sírba

hajszálrugó

főnév
  • órarugó

hétalvó

főnév
  • álomszuszék, mormota, hétlusta

pipi2

főnév
  • (bizalmas): vizelet, pisi, kisdolog, húgy, urina (szaknyelvi), pisa (szleng), brunya (szleng)

elzár

ige
  • bezár, elcsuk (bizalmas), elreteszel, berigliz, belakatol, ellakatol (régies), elrácsol (régies)
  • bebörtönöz, börtönbe vet, börtönbe zár, becsuk (bizalmas), lecsuk, leültet (bizalmas), bekasztliz (tájnyelvi), hűvösre tesz (bizalmas), lakat alá tesz, rács mögé tesz, rács mögé dug (bizalmas), kivon a forgalomból (bizalmas), besittel (szleng), sittre vág (szleng), bekóteroz (tájnyelvi), bekopertáz (tájnyelvi)
  • (nyílást): eltöm, betöm, betapaszt, eldugaszol, eldugít
  • (utat): eltorlaszol, elbarikádoz, lezár, elrekeszt, elválaszt
  • (készüléket): kikapcsol, lezár

elszórakoztat

ige
  • mulattat, vidámít, földerít, nevettet

bong

ige
  • (választékos): zúg, búg, bonog (tájnyelvi), döng, morajlik, zeng, cseng, visszhangzik, hangzik, szól

érem

főnév
  • kitüntetés, medália, érdemrend, rendjel, plecsni (pejoratív), baktertojás (tréfás), lelógó vándordíj (tréfás), díj
  • emlékpénz, emlékérem, monéta (idegen)

hirdetmény

főnév
  • hirdetés, értesítés, közzététel, bejelentés, kihirdetés, felhívás, közlemény, proklamáció (idegen), kiáltvány
  • plakát, falragasz, körlevél

időszerűtlen

melléknév
  • idejétmúlt, elavult, korszerűtlen
  • alkalmatlan, tárgytalan, inkonveniens (idegen)

kiszakít

ige
  • elszakít, kilyukaszt, kihasít
  • kitép, kivág, kiszaggat, kimetsz, kimetél, kiszed, kiránt, kihúz, kiráncigál, kiszakajt (tájnyelvi), kiszel (tájnyelvi)
  • elkülönít, különválaszt, kiragad, kiemel

kasszafúró

főnév
  • mackós (szleng), srenker (szleng)

hamisítatlan

melléknév
  • eredeti, originális (választékos), valódi, valóságos, igazi, tiszta, természetes, tősgyökeres, törzsökös, színtiszta, tőrőlmetszett, őseredeti, szavatolt, hiteles, autentikus, megbízható
  • vegyítetlen, szennyezetlen

gyújtópont

főnév
  • fókusz (szaknyelvi), tűzpont (régies), gyúpont (régies)

hazahoz

ige
  • hazaszállít, hazavisz, hazacipel, hazavonszol (pejoratív), hazacefréztet (tájnyelvi)

kapus

főnév
  • portás, kapuőr, cerberus (tréfás), kapunálló (régies)
  • ajtónálló, ajtóőr (régies), ajtós (régies), portier (idegen), janitor (régies)
  • kapuvédő (szaknyelvi), hálóőr (bizalmas), portás (szleng)

haragos II.

főnév
  • ellenség, rosszakaró, ellen (választékos), vetélytárs, rivális, ellenlábas

főnemes

főnév
  • arisztokrata, mágnás, patrícius (idegen), főúr, oligarcha (régies), országnagy (régies), nagyúr (régies)

heherész

ige
  • nevetgél, vihorászik, kacarászik, kuncog, göcög (régies), göcörög (bizalmas)

kártol

ige
  • fellazít, bont
  • fésül, tisztogat, gerebenez, héhel (tájnyelvi, régies)
  • gyarat (tájnyelvi)