kiegyenlít szinonimái

ige
  • ellensúlyoz, kompenzál, egalizál, nivellál, egy szintre hoz, kiegyensúlyoz, ellentételez, temperál (idegen), összehangol, összhangba hoz
  • áthidal, felold, eloszlat, elsimít, semlegesít, megszüntet
  • kifizet, megfizet, visszafizet, rendez, lekvittel (bizalmas), szaldíroz (idegen), rekompenzál (idegen), kielégít, kárpótol, leró, törleszt
  • egyenlővé tesz, behoz

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

békétlen

melléknév
  • zúgolódó, lázongó
  • nyugtalan, zaklatott, diszharmonikus
  • veszekedős, zsémbes

ismertetőjegy

főnév
  • ismérv, ismertetőjel, kritérium, megkülönböztető jegy, sajátosság, jelleg, jellegzetesség, karakterisztikum (idegen), specialitás (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kiegyenlít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

keresztül-kasul

határozószó
  • összevissza, ide-oda, keresztbe-kasba (tájnyelvi), keresztül-által (tájnyelvi)

iszony, iszonyat

főnév
  • iszonyodás, irtózás, irtózat, borzalom, borzadály, borzadás, viszolygás, rémület, rettenet, rettegés, félelem, ijedelem, horror
  • fóbia (szaknyelvi), utálat, undor

inkorrekt

melléknév
  • tisztességtelen, becstelen, jellemtelen, gerinctelen

hidegedik

ige
  • (régies): hidegszik, hűl, hűvösödik, kellemetlenebbé válik
  • (tájnyelvi): hidegül (viszony)

kézmozdulat

főnév
  • gesztus, kézlegyintés, taglejtés

kitanít

ige
  • kiképez, oktat, betanít, kiművel, megtanít, begyakoroltat, nevel, kiabriktol (tájnyelvi)
  • beidomít, megszelídít, szoktat, dresszíroz, tréningez, kiidomít (régies)
  • felvilágosít, kioktat, kiokosít, útbaigazít, felnyitja a szemét (valakinek)
  • beavat

szív1

ige
  • szí, belehel, belélegzik, szippant, beszív, felszív
  • szivattyúz, szívat
  • köpölyöz
  • szopik, szop
  • (bizalmas): iszik
  • dohányzik, pöfékel, füstöl (bizalmas)
  • (magába szív): felvesz, magába fogad, befogad

gyűrűzik

ige
  • kanyarog, kígyózik, tekergőzik, tekeredik, csavarodik, kunkorodik, fonódik
  • hullámzik

gyerekjáték

főnév
  • semmiség, könnyű dolog, potomság, potyaság (bizalmas), tánciskola (szleng)

elsorvad

ige
  • elsenyved, elpusztul, lefogy, kiaszik, csonttá-bőrré aszik, elszárad, tönkremegy, lesoványodik, elfonnyad, meggyengül, elgyengül, fogy, megcsappan, erejét veszti, elhal, elenyészik, elerőtlenedik, emésztődik (régies), eleped (régies), degenerálódik (szaknyelvi)
  • hanyatlik

haldoklik

ige
  • haldokol (választékos), agonizál (idegen), haldosik (tájnyelvi), utolján van (tájnyelvi)
  • halódik, halófélben van, pusztulóban van Sz: a végét járja, az utolját járja, végsőket vonaglik, utolsókat lélegzik, halálán van, halálküzdelmet vív (választékos), haláltusáját vívja, az utolsókat rúgja (durva), dögrováson van (durva), a halál révén áll; a nyelve hegyén van a lélek; ásóra, kapára nem soká fog várni; búcsúzik az árnyékvilágtól; csak órái vannak hátra; Istennél az obsitja; kiveri a halál vize; lába is a temető felé áll; oly aprót lélegzik, mint a moharmag; orrában hordozza a harangozópénzt; orrában van már a harangkötél; tépi a kontraktust; tusakodik a halállal

kiviláglik

ige
  • (régies): kivilágít, kisüt, kitűz
  • kiderül, fény derül (valamire), kitűnik, kisül, kitetszik (választékos), kivilágosodik

körülbelül

határozószó
  • kb., kábé, hozzávetőleg, közelítőleg, idestova, kvázi, majdnem, megközelítőleg, mintegy, szinte, cirka (bizalmas), nagy vonalakban, nagyjából, globálisan, approximatíve (idegen), csaknem, olyanformán, hasonlóan, lényegében, durván, többé-kevésbé, innen-onnan (tájnyelvi)

meglehetősen

határozószó
  • tűrhetően, eléggé, elfogadhatóan, valamennyire, többé-kevésbé, csak-csak, nagyjából, kielégítően, megközelítően, körülbelül, hozzávetőlegesen, jóformán (régies), elegendően (tájnyelvi)
  • nagyon, jócskán

létesít

ige
  • alapít, szervez, összehoz (bizalmas), létrehoz, létrehív, életre hív, teremt, megteremt, kreál, instituál (régies)
  • felállít
  • nyit

kiél

ige
  • kitombol
  • kielégít
  • (tájnyelvi): kihasznál, kizsarol

kérelmez

ige
  • kérvényez, folyamodik, pályázik, instanciázik (régies), szollicitál (régies), peticionál (régies)

kiötlik1

ige
  • kiötöl, kieszel, kitalál, kifundál, kiókumulál

lepény

főnév
  • (tájnyelvi): cipó
  • lángos
  • sütemény
  • szarvasmarhaganéj, tehéntrágya, tehénlepény, palacsinta (tréfás)

kihalt

melléknév
  • kipusztult, magvaszakadt, kiveszett, holt
  • elavult, megszűnt, megsemmisült
  • néptelen, üres, elnéptelenedett, ember nem járta, lakatlan, kietlen, sivár, kopár, puszta, elhagyott Sz: csendes, mint böjtben a mészárszék; csendes, mint a puszta malom

jámbor

melléknév
  • szelíd, békés, nyugodt, kezes, nyájas, kedves, engedelmes, jóságos, jóindulatú, angyalarcú, béketűrő, békeszerető, csendes, türelmes, alázatos, jótét (tájnyelvi), belénd (tájnyelvi), birkatürelmű, tehénvérű (tájnyelvi)
  • istenfélő, vallásos, hívő, ájtatos, áhítatos, szent életű, istenes, angyali, erkölcsös, kegyes (régies), alázatos, devótus (régies), religiózus (régies)
  • gyámoltalan, élhetetlen, mafla, együgyű, mulya, gyermeteg, naiv, bárgyú, pipogya, teddide-teddoda, szimplex (régies)

kisiklik

ige
  • letér, eltér, elmozdul, lefut, kifut, lecsúszik, kibucsáklik (tájnyelvi)
  • kicsúszik, kicsusszan, kibújik, kiszabadul, megszökik, kisikamlik (tájnyelvi)
  • (kérdés elől): kibújik, kitér, eltér
  • kikerül, megkerül, kihúzza magát (valami alól), elhárít, kijátszik
  • mellébeszél, kertel, köntörfalaz, hímez-hámoz

lét

főnév
  • létezés, mivolt, létel (régies), élet, egzisztencia (idegen)
  • megélhetés, fennmaradás, meglét
  • tartózkodás, életpálya, pályafutás, életút, pálya
  • valóság, gyakorlat