elsorvad szinonimái

ige
  • elsenyved, elpusztul, lefogy, kiaszik, csonttá-bőrré aszik, elszárad, tönkremegy, lesoványodik, elfonnyad, meggyengül, elgyengül, fogy, megcsappan, erejét veszti, elhal, elenyészik, elerőtlenedik, emésztődik (régies), eleped (régies), degenerálódik (szaknyelvi)
  • hanyatlik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

színpad

főnév
  • szín, pódium, a világot jelentő deszkák (választékos), játékszín (régies)

találkozó

főnév
  • együttlét, találka, randevú, randi (bizalmas), légyott (régies), pásztoróra (régies)
  • összejövetel, gyűlés, értekezlet, tanácskozás, megbeszélés, meeting (idegen), konferencia
  • fesztivál, seregszemle
  • mérkőzés, meccs, rangadó
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elsorvad szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elmélkedik

ige
  • gondolkodik, elgondolkozik, gondolataiba mélyed, töri a fejét, elméjében forgat (valamit), töpreng, fontolgat, mérlegel, átgondol, tűnődik, megfontol, elmélyed, rágódik, tépelődik, vizsgálódik, tanulmányoz, studíroz (bizalmas)
  • filozofál, bölcselkedik, meditál, mereng, spekulál, tanakodik

duci

melléknév
  • dundi, dundus (bizalmas), köpcös, kövér, kövérkés, pufi (bizalmas), pufók (bizalmas), molett, testes, telt

díszítés

főnév
  • ékesítés, ékítés, cifrázás
  • díszítmény, díszítőelem, dísz, ék, ékítmény, ékesség, sallang, cicoma, cafrang, ciráda, dekoráció, ornamens (szaknyelvi), ornamentum (szaknyelvi), staffázs (régies), (zenében) fioritura (szaknyelvi), (zenében) koloratúra (szaknyelvi)

cukorrépa

főnév
  • gyárirépa (tájnyelvi), bunci (tájnyelvi)

előrelátás

főnév
  • gondoskodás, körültekintés, figyelem, elővigyázatosság, meggondolás, előkészület (régies), felkészülés, jövőbe látás, óvatosság, előérzet, jóslat, jövendölés, éleslátás, számítás, előirányzat, megsejtés, megérzés, sejtelem

érték

főnév
  • becs, jelentőség, ázsió (választékos)
  • érdem, erény, kvalitás, kiválóság
  • ár, ellenérték
  • értéktárgy, kincs, vagyon, tőke
  • (ember): kiválóság, kitűnőség, gyöngyszem, dísze (valaminek)

meglátszik

ige
  • látszik, látható, szembetűnik, szembeötlik, kiütközik, megjelenik, láthatóvá válik, meglátódik (tájnyelvi)
  • megmutatkozik, kitűnik, megnyilvánul, feltűnik, kiviláglik, kitetszik (választékos), lerí
  • kiderül, előtűnik, keresztülviláglik (régies), megtetszik (régies), meglátódik (tájnyelvi), ismerszik (tájnyelvi), napvilágra kerül, nyilvánvalóvá válik

bezárul

ige
  • bezáródik, becsukódik, lecsukódik, összecsukódik, záródik
  • befejeződik, lezárul, véget ér

beszállít

ige
  • bevisz, behoz, befuvaroz, behord

bokszoló I.

melléknév
  • verekedő, öklöző, bunyózó (szleng)

eszköz

főnév
  • szerszám, instrumentum (régies), készülék, szerkezet, szerkentyű (bizalmas), bizgentyű (szleng), alkalmatosság, felszerelés, berendezés, műszer, apparátus, cajgli (tájnyelvi), ketyere (szleng), gépezet, masina (bizalmas), masinéria (régies), bigyó (szleng)

feldobál, földobál

ige
  • felhajigál, felszór (bizalmas), felhány, felgór (tájnyelvi), felgórál (tájnyelvi)

halmazállapot

főnév
  • konzisztencia (szaknyelvi)

fuldoklik, fuldokol

ige
  • fulladozik
  • öklendezik, ökrendezik (régies)
  • bukákol (tájnyelvi), cikákol (tájnyelvi), fullákol (tájnyelvi), ikeg (tájnyelvi)

elsős

főnév
  • elsőosztályos, elemista (régies), szecska (régies), kisiskolás
  • elsőéves, gólya

ellentét

főnév
  • ellentmondás, kontraszt (választékos), antagonizmus, oppozíció (szaknyelvi), antitézis (szaknyelvi), kontroverzia (idegen), differencia, diszharmónia, antonímia (szaknyelvi), diszparitás (szaknyelvi), polaritás (szaknyelvi)
  • szembenállás, nézetkülönbség, nézeteltérés, összeütközés, konfliktus, viszály, feszültség
  • (valaminek): ellenkezője, visszája, fonákja, fordítottja, inverze (szaknyelvi)

engesztelhetetlen

melléknév
  • kiengesztelhetetlen, kérlelhetetlen, hajthatatlan, merev, kőszívű, hajlíthatatlan, bosszúvágyó, bosszúszomjas, gyűlölködő, ellenséges, antagonisztikus, halálos, esküdt (ellenség), kibékíthetetlen, megbékíthetetlen
  • csillapíthatatlan, vad, ádáz, könyörtelen, kíméletlen, kegyetlen, bősz, ordas (választékos), szilaj, fékezhetetlen

földi I.

melléknév
  • földlakó, evilági, terresztrikus (szaknyelvi), földünkhöz tartozó(idegen)
  • alacsony (növény), kúszó, földben termő
  • tapasztalható, átélhető, elérhető, reális
  • prózai, anyagias, fizikai, banális, köznapi, közönséges, földhözragadt
  • mulandó (élet), világi

eltikkad

ige
  • elfárad, ellankad, elbágyad, elernyed, kitikkad (bizalmas), lekókad, elpenyhed (tájnyelvi), elgyöngül, kimerül

ébenfa

főnév
  • ében

erdősítés

főnév
  • fásítás, fatelepítés, erdőtelepítés, erdőművelés

frizura

főnév
  • hajviselet,
  • haj, hajzat, toll (szleng)