gukker szinonimái

főnév
  • kukker, látcső, messzelátó, távcső

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

asztalos

főnév
  • faműves, asztalgyártó, ládacsináló (tájnyelvi), csomótaszigáló (tájnyelvi)

acsarkodik

ige
  • áskálódik, ellenségeskedik, fenekedik (régies), bosszút forral, acsarog (tájnyelvi), agyarkodik (tájnyelvi), ordít
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gukker szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

gazdálkodó I.

melléknév
  • takarékoskodó, spóroló, beosztó

felsőbbrendű

melléknév
  • magasabb rendű, fejlettebb, tökéletesebb, különb, értékesebb
  • természetfölötti

felitat, fölitat

ige
  • felszárít, felszívat, letöröl, vízmentesít

erőszak

főnév
  • kényszer, kényszerítés, kény (régies), erőhatalom (régies), agresszió, erőszakolás, erőszakoskodás, erőszakosság, agresszivitás, violencia (idegen), ököljog, hatalmaskodás, basáskodás, törvénytiprás, jogtiprás
  • terrorcselekmény, robbantás, robbantgatás
  • nemi erőszak, megerőszakolás, liliomtiprás, megbecstelenítés, meggyalázás, megrontás
  • terror, rémuralom, zsarnokság, önkény, önkényuralom

gondolkodó, gondolko I.

melléknév
  • töprengő, elmélkedő, számító, tervező, eszméletes (tájnyelvi), tűnődő, mélázó
  • intelligens, megfontolt, meggondolt, okos, logikus, értelmes, öntudatos

halasztás

főnév
  • elhalasztás, elnapolás, halogatás, húzás-halasztás, huzavona, elodázás, időnyerés, eltolás, elhúz (valamit), későbbre hagyás, késleltetés, késedelem
  • haladék, moratórium (szaknyelvi), póthatáridő, haladékadás, engedmény

öv

főnév
  • derékszíj, nadrágszíj, tüsző (régies), (szerzetesi) cingulus (idegen)
  • pánt, heveder
  • égöv, zóna, övezet

ellenkezik

ige
  • ellentmond, szembeszáll, szembehelyezkedik, tiltakozik, protestál (régies), húzódozik, dacoskodik, prüszköl, óvást emel, kötekedik, ingerkedik, megköti magát, megbicsakolja magát (tájnyelvi), makacskodik, durcáskodik, berzenkedik
  • ellenszegül, ellenáll
  • eltér, különbözik, elüt, szembenáll, ellentmond, ellentétben áll

elhatárol

ige
  • elválaszt, elkülönít, elrekeszt, elszigetel, izolál (választékos), szeparál (választékos)
  • (elhatárolja magát): elhatárolódik, elzárkózik, visszautasít, megtagad

bemondó

főnév
  • műsorközlő, beszélő, narrátor, konferanszié, szpíker (idegen)
  • (régies): beadó, feladó, áruló, vádló

előőrs

főnév
  • elővéd, előhad
  • őrjárat, járőr, őrszem, patrul (régies)
  • élcsapat, előharcos, úttörő

hangszín

főnév
  • tónus, árnyalat, hangárnyalat, hanghordozás, hangzás, orgánum (választékos), hangorgánum (választékos), tonalitás (szaknyelvi), intonáció
  • hangnem, beszédmód, modor

hiánytalan

melléknév
  • teljes, egész, sértetlen, ép, hibátlan, kerek, befejezett, kifogástalan, csonkítatlan, csorbítatlan, maradéktalan, hibamentes, makulátlan, szeplőtlen (régies), kezdetlen, bontatlan, komplett, intakt (szaknyelvi), integrális (idegen)

kiagyal

ige
  • kieszel, kitalál, kitervez, kohol, kifőz, kigondol, kisüt, kifundál, elgondol, kiokoskodik, kiötöl, kiókumlál (bizalmas), kimódol, kispekulál (bizalmas), elképzel, tervez, fejébe vesz

jajong

ige
  • jajveszékel, jajgat, kiáltozik, sír-rí, sírdogál, zokog, óbégat, sivalkodik, sipánkol, sivítoz (pejoratív), abajog (tájnyelvi)
  • panaszkodik, siránkozik, sopánkodik, nyafog

gúnár

főnév
  • hím lúd, gunci (tájnyelvi), gácsér (tájnyelvi)

gáncsoskodik

ige
  • hibát keres, akadékoskodik, a kákán is csomót keres, akadályokat gördít az útjába (valakinek), kerékkötője (valaminek)
  • kötözködik, kötekedik, nehézségeket támaszt, aprólékoskodik, kukacoskodik, okvetetlenkedik, bakafántoskodik (régies), szarakodik (szleng)

hadar

ige
  • darál, fúj, hablatyol (tájnyelvi), hebrencskedik (tájnyelvi) Sz: pereg a nyelve, mint a pergő rokka; úgy beszél, mint a szélkelep
  • (tájnyelvi): csépel

istentelen

melléknév
  • istentagadó, ateista, istenkáromló, pogány, elátkozott, hitetlen, szentségtörő
  • gyalázatos, komisz, feslett, gonosz, elvetemült, gaz, gazember, elfajult, cudar, erkölcstelen, pokolravaló, javíthatatlan
  • haszontalan, pajkos
  • szörnyű, borzasztó, kegyetlen, horribilis

gyaur

melléknév, főnév
  • keresztény, hitetlen, ebhitű

feltűnik, föltűnik

ige
  • megjelenik, előtűnik, felbukkan, berobban, előbukkan, megmutatkozik, feltetszik (tájnyelvi), felcsillan, felvillan, felködlik, feldereng, felrémlik, felötlik, felmerül, felsejlik, feltünedezik, felmutatja magát (tájnyelvi), feltünölődik (tájnyelvi)
  • szembeötlik, szembetűnik, a szemébe ötlik (valakinek), szembeszökik, szemet szúr Sz: magára vonja a figyelmet; feltűnést kelt; reflektorfénybe kerül; a figyelem középpontjába kerül
  • (valamilyennek): látszik, tűnik, tetszik, mutatkozik, érződik

hajnal

főnév
  • pirkadat, pitymallat (tájnyelvi), napkelte, auróra (idegen), napfeljötte (tájnyelvi), virradat, hajnalhasadás, hajnalodás, korány (régies), derengés
  • pirkadás, reggeli szürkület, hajnalpír, hajnalfény
  • kezdet, eredet

izolált

melléknév
  • elszigetelt, elszigetelődött, izolálódott, egyedülálló, elhagyatott, magányos, társtalan
  • leválasztott, elkülönített, szeparált, különálló