gukker szinonimái
főnév
- kukker, látcső, messzelátó, távcső
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
tevékeny
melléknév
- aktív, tevékenykedő, serény, buzgó, agilis, dinamikus, energikus, életerős, lendületes, tetterős, munkás (tájnyelvi), dolgos, szorgalmas
felsőbbrendű
melléknév
- magasabb rendű, fejlettebb, tökéletesebb, különb, értékesebb
- természetfölötti
erőszak
főnév
- kényszer, kényszerítés, kény (régies), erőhatalom (régies), agresszió, erőszakolás, erőszakoskodás, erőszakosság, agresszivitás, violencia (idegen), ököljog, hatalmaskodás, basáskodás, törvénytiprás, jogtiprás
- terrorcselekmény, robbantás, robbantgatás
- nemi erőszak, megerőszakolás, liliomtiprás, megbecstelenítés, meggyalázás, megrontás
- terror, rémuralom, zsarnokság, önkény, önkényuralom
gondolkodó, gondolko I.
melléknév
- töprengő, elmélkedő, számító, tervező, eszméletes (tájnyelvi), tűnődő, mélázó
- intelligens, megfontolt, meggondolt, okos, logikus, értelmes, öntudatos
halasztás
főnév
- elhalasztás, elnapolás, halogatás, húzás-halasztás, huzavona, elodázás, időnyerés, eltolás, elhúz (valamit), későbbre hagyás, késleltetés, késedelem
- haladék, moratórium (szaknyelvi), póthatáridő, haladékadás, engedmény
öv
főnév
- derékszíj, nadrágszíj, tüsző (régies), (szerzetesi) cingulus (idegen)
- pánt, heveder
- égöv, zóna, övezet
ellenkezik
ige
- ellentmond, szembeszáll, szembehelyezkedik, tiltakozik, protestál (régies), húzódozik, dacoskodik, prüszköl, óvást emel, kötekedik, ingerkedik, megköti magát, megbicsakolja magát (tájnyelvi), makacskodik, durcáskodik, berzenkedik
- ellenszegül, ellenáll
- eltér, különbözik, elüt, szembenáll, ellentmond, ellentétben áll
elhatárol
ige
- elválaszt, elkülönít, elrekeszt, elszigetel, izolál (választékos), szeparál (választékos)
- (elhatárolja magát): elhatárolódik, elzárkózik, visszautasít, megtagad
bemondó
főnév
- műsorközlő, beszélő, narrátor, konferanszié, szpíker (idegen)
- (régies): beadó, feladó, áruló, vádló
hangszín
főnév
- tónus, árnyalat, hangárnyalat, hanghordozás, hangzás, orgánum (választékos), hangorgánum (választékos), tonalitás (szaknyelvi), intonáció
- hangnem, beszédmód, modor
hiánytalan
melléknév
- teljes, egész, sértetlen, ép, hibátlan, kerek, befejezett, kifogástalan, csonkítatlan, csorbítatlan, maradéktalan, hibamentes, makulátlan, szeplőtlen (régies), kezdetlen, bontatlan, komplett, intakt (szaknyelvi), integrális (idegen)
kiagyal
ige
- kieszel, kitalál, kitervez, kohol, kifőz, kigondol, kisüt, kifundál, elgondol, kiokoskodik, kiötöl, kiókumlál (bizalmas), kimódol, kispekulál (bizalmas), elképzel, tervez, fejébe vesz
jajong
ige
- jajveszékel, jajgat, kiáltozik, sír-rí, sírdogál, zokog, óbégat, sivalkodik, sipánkol, sivítoz (pejoratív), abajog (tájnyelvi)
- panaszkodik, siránkozik, sopánkodik, nyafog
gáncsoskodik
ige
- hibát keres, akadékoskodik, a kákán is csomót keres, akadályokat gördít az útjába (valakinek), kerékkötője (valaminek)
- kötözködik, kötekedik, nehézségeket támaszt, aprólékoskodik, kukacoskodik, okvetetlenkedik, bakafántoskodik (régies), szarakodik (szleng)
hadar
ige
- darál, fúj, hablatyol (tájnyelvi), hebrencskedik (tájnyelvi) Sz: pereg a nyelve, mint a pergő rokka; úgy beszél, mint a szélkelep
- (tájnyelvi): csépel
istentelen
melléknév
- istentagadó, ateista, istenkáromló, pogány, elátkozott, hitetlen, szentségtörő
- gyalázatos, komisz, feslett, gonosz, elvetemült, gaz, gazember, elfajult, cudar, erkölcstelen, pokolravaló, javíthatatlan
- haszontalan, pajkos
- szörnyű, borzasztó, kegyetlen, horribilis
feltűnik, föltűnik
ige
- megjelenik, előtűnik, felbukkan, berobban, előbukkan, megmutatkozik, feltetszik (tájnyelvi), felcsillan, felvillan, felködlik, feldereng, felrémlik, felötlik, felmerül, felsejlik, feltünedezik, felmutatja magát (tájnyelvi), feltünölődik (tájnyelvi)
- szembeötlik, szembetűnik, a szemébe ötlik (valakinek), szembeszökik, szemet szúr Sz: magára vonja a figyelmet; feltűnést kelt; reflektorfénybe kerül; a figyelem középpontjába kerül
- (valamilyennek): látszik, tűnik, tetszik, mutatkozik, érződik
hajnal
főnév
- pirkadat, pitymallat (tájnyelvi), napkelte, auróra (idegen), napfeljötte (tájnyelvi), virradat, hajnalhasadás, hajnalodás, korány (régies), derengés
- pirkadás, reggeli szürkület, hajnalpír, hajnalfény
- kezdet, eredet
izolált
melléknév
- elszigetelt, elszigetelődött, izolálódott, egyedülálló, elhagyatott, magányos, társtalan
- leválasztott, elkülönített, szeparált, különálló