lejárat1 szinonimái
ige
- megszégyenít, eláztat (szleng), leéget (szleng), blamál (bizalmas), dezavuál (idegen), diszkreditál (idegen), kompromittál (idegen) Sz: kínos helyzetbe hoz; rossz hírbe hoz
- (lejáratja magát): megszégyenül, leég (bizalmas), lebőg (szleng)
lejárat2 szinonimái
főnév
- lejáró, lemenet
- határidő, exspiráció (szaknyelvi)
- terminus
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
lapát
főnév
- evező
- kormány, lapát
- (szleng): fül, kagyló (szleng), légycsapó (szleng), vitorla (szleng)
komázik
ige
- pajtáskodik, barátkozik, cimborál, haverkodik (bizalmas), bratyizik (bizalmas), fraternizál (régies), amicázik (régies)
- bizalmaskodik, tolakodik, konfidenskedik
kitűnik
ige
- kiemelkedik, kimagasodik, kimagaslik, ellátszik, dominál (régies)
- feltűnik, jeleskedik, túlszárnyal, kitesz magáért, felülmúl, tündököl, remekel, ékeskedik (régies), excellál (régies) Sz: ő a ludak között a hattyú
- kiderül, megmutatkozik, megnyilvánul, kiugrik, kirajzolódik, kitetszik (régies), kiviláglik, szembeszökik, kiüt, manifesztálódik (választékos)
lefülel
ige
- rajtaüt, elfog, elkap, rajtakap, lefog, letartóztat, elcsíp, nyakon csíp, tetten ér
- lehallgat
magány
főnév
- egyedüllét, magányosság, társtalanság, magárahagyatottság, árvaság, egyedülvalóság (régies), egyedülség (régies), elhagyatottság
- elvonultság, visszavonultság, emberkerülés, remeteség, remeteélet, elzárkózás
javulás
főnév
- jobbulás, tökéletesedés, csiszolódás, pallérozódás, nemesedés, okosodás, finomodás
- fellendülés, fejlődés, haladás, előrejutás(idegen)
- (emberé): gyógyulás, lábadozás, erősödés, felépülés
- (sebé): behegedés, hegesedés, varasodás, tisztulás
- (időjárásé): enyhülés, melegedés
istentelen
melléknév
- istentagadó, ateista, istenkáromló, pogány, elátkozott, hitetlen, szentségtörő
- gyalázatos, komisz, feslett, gonosz, elvetemült, gaz, gazember, elfajult, cudar, erkölcstelen, pokolravaló, javíthatatlan
- haszontalan, pajkos
- szörnyű, borzasztó, kegyetlen, horribilis
foltos
melléknév
- pecsétes, piszkos, szennyes, maszatos, koszos, festékes, mocskos, pacás (bizalmas), szurtos, fecsekes (tájnyelvi)
- mintás, tarka, babos, pettyegetett, pettyezett, iromba (tájnyelvi), cirmos (tájnyelvi)
- foldozott, foltozott, toldozott, toldozott-foldozott, viseltes
juss
főnév
- örökség, örökrész, hagyaték
- járandóság
- (régies): jog (valamire)
- (tájnyelvi): hozomány
- (tájnyelvi): haszon, nyereség, részesedés
meghatározás
főnév
- kijelölés, megállapítás, körülírás, értelmezés, magyarázat, kiszabás, kitűzés, célkitűzés, fixálódás (idegen)
- szómagyarázat, definíció, értély (régies), megállapítás, determináció (idegen)
békanyál
főnév
- békahártya (tájnyelvi), békahínár (tájnyelvi), békalencse (tájnyelvi), békakása (tájnyelvi)
- (tájnyelvi): ökörnyál
óhajt
ige
- kíván, áhít, szeretne, remél, kér, liheg (valamiért) (pejoratív), les, sóvárog, vágyakozik, ácsingózik, örömest lát, eped, fohászkodik, eseng (választékos)
- számít (valamire), szomjúhozik (választékos)(valamitől)
- akar, szándékozik, készül, törekszik, igényel, megkövetel, sürget, parancsol
monoton
melléknév
- egyhangú, álmosító, unalmas, sivár, fakó, eseménytelen, sablonos, együtésű (régies), szürke, egyszínű, érdektelen
leken
ige
- megken, beken, lemázol, lefest
- (bizalmas): lekever, lemaszatol (tájnyelvi), behúz (bizalmas), odasóz (bizalmas)
lényegtelen
melléknév
- mellékes, jelentéktelen, másodrendű, másodrangú, harmadrendű, harmadrangú, huszadrangú, elhanyagolható, imponderábilis (idegen), irreleváns (szaknyelvi), formális, érdektelen, tárgytalan, közömbös, almás (szleng)
- apró-cseprő, kisszerű, csip-csup, piszlicsáré (bizalmas), piti, pitiáner (bizalmas), vicik-vacak, szir-szar (durva)
- kicsi, elenyésző, parányi, szemernyi, mákszemnyi, mákszem, csepp, cseppnyi, csipet, csipetnyi, fikarc, fikarcnyi, szikrányi, hajszál, hajszálnyi, paraszthajszálnyi, árnyalatnyi, gondolatnyi
- csekély, csekélyke, minimális
lökdös
ige
- taszigál, döföl (tájnyelvi), lökötöl (tájnyelvi), gyeszetel (tájnyelvi), hány-vet (tájnyelvi)
mond
ige
- kifejez, közöl, kijelent, állít, szól, nyilatkozik, beszél, említ, kifejt, előhoz, felhoz (bizalmas), szpíkel (bizalmas), hadovál (szleng), pofázik (durva)
- előad, szaval, énekel, regél, mesél, gajdol (pejoratív)
- (vminek, vmilyennek): nevez, nyilvánít, vall, értékel, titulál
- kifejez, tükröz, ábrázol, leír