lejárat1 szinonimái

ige
  • megszégyenít, eláztat (szleng), leéget (szleng), blamál (bizalmas), dezavuál (idegen), diszkreditál (idegen), kompromittál (idegen) Sz: kínos helyzetbe hoz; rossz hírbe hoz
  • (lejáratja magát): megszégyenül, leég (bizalmas), lebőg (szleng)

lejárat2 szinonimái

főnév
  • lejáró, lemenet
  • határidő, exspiráció (szaknyelvi)
  • terminus

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megöregedik, megöreg

ige
  • megvénül, megkorosodik, megtörődik, megaggik (régies), élemedik (tájnyelvi), megvénhedik (régies), aggódik (tájnyelvi), megőszül, elvirágzik (választékos), elhervad (választékos) Sz: elérte a sok péntek (tájnyelvi); eljár felette az idő; eljár rajta az idő, mint az öreg lányon
  • berozsdásodik, eltompul

tünet

főnév
  • jel, szimptóma (szaknyelvi)
  • panasz
  • (régies): tünemény, jelenség, látszat
  • lidérc, kísértet, jelenés
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a lejárat szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

lapát

főnév
  • evező
  • kormány, lapát
  • (szleng): fül, kagyló (szleng), légycsapó (szleng), vitorla (szleng)

komázik

ige
  • pajtáskodik, barátkozik, cimborál, haverkodik (bizalmas), bratyizik (bizalmas), fraternizál (régies), amicázik (régies)
  • bizalmaskodik, tolakodik, konfidenskedik

kitűnik

ige
  • kiemelkedik, kimagasodik, kimagaslik, ellátszik, dominál (régies)
  • feltűnik, jeleskedik, túlszárnyal, kitesz magáért, felülmúl, tündököl, remekel, ékeskedik (régies), excellál (régies) Sz: ő a ludak között a hattyú
  • kiderül, megmutatkozik, megnyilvánul, kiugrik, kirajzolódik, kitetszik (régies), kiviláglik, szembeszökik, kiüt, manifesztálódik (választékos)

keskeny

melléknév
  • szűk, szűkes, szoros
  • vékony, sovány, karcsú, hosszúkás, vézna
  • ösztövér

lefülel

ige
  • rajtaüt, elfog, elkap, rajtakap, lefog, letartóztat, elcsíp, nyakon csíp, tetten ér
  • lehallgat

magány

főnév
  • egyedüllét, magányosság, társtalanság, magárahagyatottság, árvaság, egyedülvalóság (régies), egyedülség (régies), elhagyatottság
  • elvonultság, visszavonultság, emberkerülés, remeteség, remeteélet, elzárkózás

urbanizmus

főnév
  • (szaknyelvi): városrendezés, várostervezés

javulás

főnév
  • jobbulás, tökéletesedés, csiszolódás, pallérozódás, nemesedés, okosodás, finomodás
  • fellendülés, fejlődés, haladás, előrejutás(idegen)
  • (emberé): gyógyulás, lábadozás, erősödés, felépülés
  • (sebé): behegedés, hegesedés, varasodás, tisztulás
  • (időjárásé): enyhülés, melegedés

istentelen

melléknév
  • istentagadó, ateista, istenkáromló, pogány, elátkozott, hitetlen, szentségtörő
  • gyalázatos, komisz, feslett, gonosz, elvetemült, gaz, gazember, elfajult, cudar, erkölcstelen, pokolravaló, javíthatatlan
  • haszontalan, pajkos
  • szörnyű, borzasztó, kegyetlen, horribilis

foltos

melléknév
  • pecsétes, piszkos, szennyes, maszatos, koszos, festékes, mocskos, pacás (bizalmas), szurtos, fecsekes (tájnyelvi)
  • mintás, tarka, babos, pettyegetett, pettyezett, iromba (tájnyelvi), cirmos (tájnyelvi)
  • foldozott, foltozott, toldozott, toldozott-foldozott, viseltes

juss

főnév
  • örökség, örökrész, hagyaték
  • járandóság
  • (régies): jog (valamire)
  • (tájnyelvi): hozomány
  • (tájnyelvi): haszon, nyereség, részesedés

mángorol

ige
  • simít, kisimít, hengerel, dörgöl (tájnyelvi), mángol (tájnyelvi)

meghatározás

főnév
  • kijelölés, megállapítás, körülírás, értelmezés, magyarázat, kiszabás, kitűzés, célkitűzés, fixálódás (idegen)
  • szómagyarázat, definíció, értély (régies), megállapítás, determináció (idegen)

békanyál

főnév
  • békahártya (tájnyelvi), békahínár (tájnyelvi), békalencse (tájnyelvi), békakása (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): ökörnyál

óhajt

ige
  • kíván, áhít, szeretne, remél, kér, liheg (valamiért) (pejoratív), les, sóvárog, vágyakozik, ácsingózik, örömest lát, eped, fohászkodik, eseng (választékos)
  • számít (valamire), szomjúhozik (választékos)(valamitől)
  • akar, szándékozik, készül, törekszik, igényel, megkövetel, sürget, parancsol

monoton

melléknév
  • egyhangú, álmosító, unalmas, sivár, fakó, eseménytelen, sablonos, együtésű (régies), szürke, egyszínű, érdektelen

leken

ige
  • megken, beken, lemázol, lefest
  • (bizalmas): lekever, lemaszatol (tájnyelvi), behúz (bizalmas), odasóz (bizalmas)

lám

módosítószó
  • íme, ecce (idegen)
  • ugye

lidércnyomás

főnév
  • boszorkánynyomás
  • lidérc, aggodalom, félelem, gyötrelem, gyötrődés, szorongás

minuta, minutum

főnév
  • másodperc, pillantás, perc, pillanat

lényegtelen

melléknév
  • mellékes, jelentéktelen, másodrendű, másodrangú, harmadrendű, harmadrangú, huszadrangú, elhanyagolható, imponderábilis (idegen), irreleváns (szaknyelvi), formális, érdektelen, tárgytalan, közömbös, almás (szleng)
  • apró-cseprő, kisszerű, csip-csup, piszlicsáré (bizalmas), piti, pitiáner (bizalmas), vicik-vacak, szir-szar (durva)
  • kicsi, elenyésző, parányi, szemernyi, mákszemnyi, mákszem, csepp, cseppnyi, csipet, csipetnyi, fikarc, fikarcnyi, szikrányi, hajszál, hajszálnyi, paraszthajszálnyi, árnyalatnyi, gondolatnyi
  • csekély, csekélyke, minimális

kontaktus

főnév
  • érintkezés, kapcsolat, viszony

lökdös

ige
  • taszigál, döföl (tájnyelvi), lökötöl (tájnyelvi), gyeszetel (tájnyelvi), hány-vet (tájnyelvi)

mond

ige
  • kifejez, közöl, kijelent, állít, szól, nyilatkozik, beszél, említ, kifejt, előhoz, felhoz (bizalmas), szpíkel (bizalmas), hadovál (szleng), pofázik (durva)
  • előad, szaval, énekel, regél, mesél, gajdol (pejoratív)
  • (vminek, vmilyennek): nevez, nyilvánít, vall, értékel, titulál
  • kifejez, tükröz, ábrázol, leír