keserves I. szinonimái

melléknév
  • elszomorító, szomorú, szontyolító (tréfás), bánatos, bús, búsító, szívre ható, leverő, sanyarú, sanyargós (tájnyelvi), bajos, keservetes (tájnyelvi), mélabús, komor, fájdalmas, siralmas, nyomorúságos, szánalmas, gyászos, jajos (régies)
  • fáradságos, kínkeserves, nehéz, verejtékes, izzadságos, fárasztó, küzdelmes, kemény, kimerítő, vesződséges, kegyetlen, zord

keserves II. szinonimái

főnév
  • kesergő, siratóének, sirató

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

abajgat

ige
  • háborgat, zaklat, piszkál, nyaggat, nyúz, bánt, szekál (bizalmas), szekíroz (bizalmas), molesztál, macerál (bizalmas), vegzál (régies), buzerál (szleng)
  • (tájnyelvi): óbégat, nyivákol, vernyákol (tájnyelvi)

befordul

ige
  • bekanyarodik, behajt, bevág, becsap, bemegy, bejön, belép, betér, betoppan, beállít, beköszön, betámít (tájnyelvi)
  • falnak fordul
  • belefordul, bedől, beledől, beborul, beleborul, beleesik, belepottyan, belehuppan, belezuhan, beleszédül, beletántorodik, bekavarodik (tájnyelvi), beserül (tájnyelvi), betekeredik (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a keserves szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kedves I.

melléknév
  • kedvenc, kedvelt, szeretett, becses, szerelmetes (régies), tetsző (régies), amábilis (régies)
  • barátságos, szíves, kegyes (régies), nyájas, kies (régies), szívélyes, drágalátos, szeretetre méltó, megnyerő, elragadó, tám (idegen)
  • vonzó, bájos, tetszetős, angyali, aranyos, bájdús, édes, édi, cuki (bizalmas), hercig (bizalmas), tündéri, ennivaló (bizalmas), babica (tájnyelvi)

indok

főnév
  • indítóok, ok, észok, indíték, mozgatóerő, mozgatórugó, motiváció, motívum, alap
  • megokolás, magyarázat, érv, ürügy

időtálló

melléknév
  • maradandó, örök, örökös, halhatatlan, múlhatatlan, sírig tartó, örök érvényű, örök életű, feledhetetlen
  • tartós, elnyűhetetlen, elkoptathatatlan, elpusztíthatatlan, kopásálló, strapabíró (bizalmas), erős

házaló

főnév
  • árus, ügynök, vándorárus, mozgóárus, vándorkereskedő, nepper (bizalmas), handlé (régies), zsibárus, ócskás (régies), ószeres, kolportőr (régies), bális (régies), bugyros (régies), pedlár (régies), hanglér (tájnyelvi), babéros (tájnyelvi)

kérdéses

melléknév
  • kétséges, bizonytalan, vitatható, kérdőjeles, megkérdőjelezhető, problematikus, kétes, eldöntetlen, megoldatlan, megfejtetlen, ismeretlen
  • ingatag, félremagyarázható, pontatlan
  • említett, tárgyalt, szóban forgó

kincs

főnév
  • pénz, készpénz, vagyon, vagyontárgy, birtok, ékszer, drágaság, javak, jószág, ingatlan, marha (régies), trezor (idegen), klenódium (régies)
  • érték

szereplő I.

melléknév
  • résztvevő, fellépő, közreműködő

gyalul

ige
  • simít, lefarag, kiváj
  • aprít, szeletel
  • alakít, javít, formál, csiszol

gonosztett

főnév
  • gaztett, bűntett, bűn, bűntény, bűncselekmény, jogtiprás, gazemberség, gonoszság

elnyel

ige
  • bekap, lenyel
  • (föld, víz): magába zár, eltemet
  • (sötétség): eltakar, beburkol
  • (hangot): elnyom, túlharsog
  • felszív, abszorbeál (szaknyelvi)
  • (vállalkozás pénzt): felemészt

gyűlöletes

melléknév
  • utált, utálatos, ellenszenves, visszataszító, megvetésre méltó, elvetemült, gonosz, odiózus (régies), undorító, irtóztató, iszonytató, felháborító, gyalázatos, kiállhatatlan, rettegett

kisded II.

főnév
  • kisbaba, kisgyermek, gyermekecske, gyerekcse (régies), gyerkőc, csemete, apróság

korcs

melléknév, főnév
  • keverék, öszvér
  • keresztezett, hibrid
  • elfajzott, elkorcsosult, elsatnyult, csenevész, degenerált (szaknyelvi)
  • (régies): fattyú, zabigyerek

megfiadzik

ige
  • megfial, lefial (tájnyelvi), megkölykezik, megellik
  • megmalacozik
  • megborjadzik
  • megcsikózik
  • (tájnyelvi): megszaporodik, sokasodik
  • (tájnyelvi): összetörik, széttörik

leitat

ige
  • lerészegít, berúgat, becsípet, felöltöztet (tájnyelvi)
  • felitat, felszárít

kész

melléknév
  • elkészült, előkészített, rendezett, használható
  • felkészült, képesített, kitanult
  • kialakult, befejezett, kiforrott
  • valóságos, teljes, tiszta, teli, egész, hiánytalan, tökéletes, perfekt (idegen), kifejlett, kézenfekvő, nyilvánvaló, effektív, kifogástalan, komplett, totális
  • hajlandó, készséges, prompt (idegen), elszánt, eltökélt, hajlamos, előzékeny, szíves, szolgálatkész
  • vége, kaput (idegen), punktum (bizalmas)
  • elromlott, tönkrement, kinyiffant (szleng), totálkáros (szleng), lerobbant (szleng), bedöglött (bizalmas), kampec (szleng), lestrapált (bizalmas)

katonai

melléknév
  • hadügyi, hadi, honvédelmi, fegyveres
  • háborús, militáris
  • kincstári

kigyógyít

ige
  • kikezel, helyrehoz, meggyógyít, kikúrál
  • kiábrándít, leszoktat

legfőbb

melléknév
  • fő-fő (tréfás), legelső, legfontosabb, leglényegesebb, elsődleges

kézi

melléknév
  • kézzel végzett, manuális (idegen), kézzel hajtott
  • hordozható

intéző I.

melléknév
  • végző, mozgató, eljáró, vezető, irányító

kiköszörül

ige
  • kifen, kiélesít
  • kijavít, helyrehoz, jóvátesz

lehiggad

ige
  • lecsillapodik, elcsendesedik, megcsendesedik, megnyugszik, megbékél, kijózanodik, letisztul (tájnyelvi), megállapodik
  • megkomolyodik(szleng)
  • (tájnyelvi): (parázs) elhamvad, (tűz) kialszik