megfiadzik szinonimái

ige
  • megfial, lefial (tájnyelvi), megkölykezik, megellik
  • megmalacozik
  • megborjadzik
  • megcsikózik
  • (tájnyelvi): megszaporodik, sokasodik
  • (tájnyelvi): összetörik, széttörik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bonyodalom

főnév
  • probléma, nehézség, bökkenő, akadály, baj, zavar, szorultság, szorult helyzet, vesződség, szövevény, kellemetlenség, bosszúság, dilemma, komplikáció, slamasztika, bizonytalanság, félreértés, gubanc (szleng), gond, hűhó, teketória, ribillió, útvesztő, labirintus, felhajtás, felbolydulás, alkalmatlanság, válság, galiba, ágbog (régies), bonyolulat (régies), bonyolgás (tájnyelvi), galamuta (tájnyelvi), galibaság (tájnyelvi), kalamitás (régies)
  • cselekmény, fordulat

megnyugtatás

főnév
  • elcsendesítés, lecsillapítás, megbékítés, elcsitítás, vigasztalás, enyhítés
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megfiadzik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

masszív

melléknév
  • erős, tartós, szilárd
  • nehéz, súlyos, tömött, tömör, vaskos
  • keménykötésű, robusztus, tagbaszakadt, drabális (pejoratív)

lebont

ige
  • lerombol, ledönt, szanál (bizalmas)
  • felfejt, leteker

ládafia

főnév
  • (tájnyelvi): fiók, rekesz

konfirmál

ige
  • megerősít, jóváhagy (szaknyelvi)
  • erősít, állít
  • bizonyít

megcsontosodott

melléknév
  • megmeszesedett, megrögződött, megrögzött, merev, begyepesedett, meggyökerezett, megmerevedett, maradi, régimódi, vaskalapos, idejétmúlt
  • beleivódott, beleevődött, bevett

megtámadható

melléknév
  • védtelen, sebezhető, gyenge
  • kifogásolható, helytelen
  • vitatható, kétségbe vonható, kikezdhető, vitás, bizonytalan, kétséges, labilis
  • érvényteleníthető, hatálytalanítható, felbontható, megsemmisíthető

világegyetem

főnév
  • világmindenség, mindenség, univerzum, kozmosz, makrokozmosz (idegen), földkerekség, nagyvilág, világ

kicsinyel

ige
  • lebecsül, lekicsinyel, kevésre becsül, megvet, lenéz, csekélybe vesz (régies), semmibe vesz, fittyet hány, negligál (idegen), fitymál, bagatellizál (idegen), aláértékel

kétkulacsos

melléknév
  • kétszínű, képmutató, köpönyegforgató, hamis, álnok, hipokrita, kaméleon (választékos), állhatatlan, megbízhatatlan, jellemtelen, hitszegő, áruló, renegát, csaló, róka, hűtlen

habókos

melléknév
  • hóbortos, bogaras, hangyás (szleng), szeszélyes, bolondos, mániás, különc, kelekótya, hebehurgya

ki-ki

névmás
  • mindenki, minden egyes, mindegyik
  • egyenként, fejenként, személyesen, egyénileg, külön-külön

megvilágítás

főnév
  • expozíció
  • nézőpont, szempont, aspektus, szemszög, beállítás, feltüntetés
  • magyarázat, kommentár

mókás

melléknév
  • tréfás, bolondos, játékos, bohókás, bohó, játszi, jópofa, mulatságos, vicces, mulattató, szórakoztató, mófé (tájnyelvi), figurás (tájnyelvi)
  • nevetséges, különös, furcsa, groteszk, muris (bizalmas), habókos (tájnyelvi)

bunkósbot

főnév
  • bunkó, furkósbot, fütykös, husáng, dorong, furkó, verőfa, csőszbőgető (tájnyelvi), komakísérő (tájnyelvi)

patrícius

főnév
  • nagypolgár

óg-móg

ige
  • (tájnyelvi): dohog, dörmög, morog, morgolódik, duzzog, zsörtölődik, füstölög, berzenkedik

megfogad

ige
  • felvesz, szolgálatba fogad, felfogad (régies)
  • (tanácsot): követ, megszívlel, megtart, hallgat (valakire)
  • megígér, fogadalmat tesz, megesküszik, elhatároz, eltökél
  • fogadást köt (valamire), megtesz (bizalmas)

másít

ige
  • változtat, módosít, alakít

megoszlás

főnév
  • elkülönülés, differenciálódás, szétoszlás
  • szétágazás, elválás, szétszóródás
  • arány, szóródás, eloszlás, szórás (szaknyelvi)

ócskapiac

főnév
  • zsibvásár, zsibogó (tájnyelvi), ószer (tájnyelvi), tangó (szleng), adjakendfel-piac (tájnyelvi), rongypiac (tájnyelvi), zsibpiac (tájnyelvi), bolhapiac

meghökkentő

melléknév
  • megdöbbentő, döbbenetes, elképesztő, meglepő, mellbevágó, szörnyű, hátborzongató, borzasztó
  • furcsa, különös, szokatlan, bizarr, újszerű, sajátságos
  • groteszk, torz, abszurd

legénység

főnév
  • legénykor, legényélet
  • nőtlenség
  • személyzet, mannschaft (idegen)
  • pajkosság, hetykeség, kivagyiság (tájnyelvi), legénykedés

megsértődik

ige
  • megbántódik, megorrol, megneheztel, zokon vesz, rossz néven vesz, szívére veszi, megharagszik, felhúzza az orrát, felkapja a vizet (szleng), apprehendál (idegen), elzokul (tájnyelvi)

odaüt

ige
  • odavág, odasóz (bizalmas), rácsap, odateremt, odaken (bizalmas), behúz (bizalmas), beakaszt (szleng), ráüt, ráhúz, odasújt (választékos), odakuttyant (tájnyelvi), odaver, odacsap, odalegyint (bizalmas)
  • megüt, beüt