kézi szinonimái

melléknév
  • kézzel végzett, manuális (idegen), kézzel hajtott
  • hordozható

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

beljebb

határozószó
  • belrébb (tájnyelvi), bennebb (tájnyelvi), bentebb (tájnyelvi)(tájnyelvi)

gyertyatartó

főnév
  • kandeláber, girandole (idegen)
  • menóra
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kézi szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kényszeredett

melléknév
  • kierőszakolt, erőltetett, kikényszerített, mesterkélt, természetellenes, kelletlen, tettetett, színlelt, csinált, kényszerült, megjátszott, szertartásoskodó, felvett
  • (tájnyelvi): fejletlen, csenevész, legyengült, elgyengült, kimerült, lesoványodott, erőtlen, bágyadt, lankadt

iráni

melléknév, főnév
  • perzsa

illetéktelen

melléknév
  • jogosulatlan, nem meghatalmazott, nem hivatalos, avatatlan, hívatlan, hozzá nem értő, inkompetens (idegen), kívülálló

helyezés

főnév
  • minősítés
  • hely, sorrend, pontszám
  • érem

keserves I.

melléknév
  • elszomorító, szomorú, szontyolító (tréfás), bánatos, bús, búsító, szívre ható, leverő, sanyarú, sanyargós (tájnyelvi), bajos, keservetes (tájnyelvi), mélabús, komor, fájdalmas, siralmas, nyomorúságos, szánalmas, gyászos, jajos (régies)
  • fáradságos, kínkeserves, nehéz, verejtékes, izzadságos, fárasztó, küzdelmes, kemény, kimerítő, vesződséges, kegyetlen, zord

kisajátít

ige
  • köztulajdonba vesz
  • (egyházi vagyont): szekularizál (idegen), konfiskál (régies), monopolizál (idegen), nacionalizál (régies)
  • birtokba vesz, tulajdonává tesz, megszerez, szert tesz, lefoglal, elhódít, megkaparint, ráteszi a kezét, expropriál (szaknyelvi)
  • eltulajdonít, ellop, elcsen, elemel, elhappol (szleng), elcsakliz (bizalmas)
  • (tájnyelvi): átvesz

szétzúz

ige
  • széttör, összetör, összezúz
  • szétroncsol, összeroncsol
  • megsemmisít, elpusztít, tönkrever, lerombol
  • megcáfol, megbírál

gyógyszer

főnév
  • orvosság, ír, balzsam, ellenszer, patikaszer, medicina (szaknyelvi)
  • tabletta, pirula, pasztilla, kapszula, főzet, elixír, szirup

gunyoros

melléknév
  • csúfondáros, élces, kaján, csípős, ironikus (idegen), maliciózus, szarkasztikus (választékos), szatirikus

előreenged

ige
  • előrebocsát, előreereszt, előreküld

hajcsár

főnév
  • marhahajcsár, baromhajtó (régies), sitár (régies), botos (tájnyelvi)
  • rabszolgahajcsár

kitalál

ige
  • kiderít, kinyomoz, kifürkész, rájön, kikövetkeztet, megfejt, rájön a nyitjára, megsejt, kiszimatol, megszagol, eltrafál (tájnyelvi), kiszamuklál (tájnyelvi)
  • kieszel, kigondol, kitervel, kiagyal, kiötöl, kisüt, kifőz, elképzel, mesterkedik, kimesterkél, ravaszkodik, manipulál, kispekulál (bizalmas), kifundál, kiókumlál (bizalmas), kimódol, kilel (tájnyelvi), kieszkontál (tájnyelvi)
  • kijut
  • lódít, hazudik, füllent, kohol, költ
  • (bizalmas): feltalál, megalkot, felfedez

köcsög

főnév
  • kancsó, korsó, csupor, szilke (tájnyelvi), bokály (régies), bumó (tájnyelvi)
  • fazék (régies)
  • (szleng): vagina (szaknyelvi)
  • (szleng): homoszexuális, homokos (szleng), buzi (durva)
  • (szleng): hülye, buta, agyalágyult, nyúlagyú (szleng), gyökér (szleng)

meghökkentő

melléknév
  • megdöbbentő, döbbenetes, elképesztő, meglepő, mellbevágó, szörnyű, hátborzongató, borzasztó
  • furcsa, különös, szokatlan, bizarr, újszerű, sajátságos
  • groteszk, torz, abszurd

lényegében

határozószó
  • tulajdonképpen, tulajdonképp, valójában, voltaképpen, igazában, alapjában véve, eredetileg
  • egyáltalán, egyáltalában
  • elvégre, utóvégre, végre is, végül is, végtére is
  • végeredményben, mindent tekintetbe véve, mindent összevéve, végelemzésben (régies)

kézzel-lábbal

határozószó
  • erélyesen, erőteljesen, minden erejével

keményfejű

melléknév
  • csökönyös, konok, makacs, megátalkodott, nyakas, kemény koponyájú, vasfejű, önfejű, akaratos, hajlíthatatlan

kilát

ige
  • ellát (valameddig)
  • (régies): meglát, kikövetkeztet, észrevesz
  • (tájnyelvi): előteremt, kigazdálkodik
  • (tájnyelvi): kilátszik, kiér, kinyúlik, kilóg, kicsüng, kivillan

lekicsinylő

melléknév
  • fitymáló, leszóló, ócsárló, lenéző, leereszkedő, megvető, pejoratív, vállveregető

kiebrudal

ige
  • kiakolbólít, kigolyóz (szleng), kikerget, kizavar, kivág, kiűz, kidob, kipenderít, kitesz, kifírundcvancigol (bizalmas), kitessékel, eltávolít, kirakja a szűrét

ismertet

ige
  • előad, elmond, kifejt, bemutat, tanít, tudomásra hoz, fejteget, elbeszél, megmagyaráz, tájékoztat, előterjeszt, taglal, körvonalaz, beszámol, referál, tálal (bizalmas), recenzeál (szaknyelvi)

kinyilatkoztatás

főnév
  • kijelentés, kihirdetés, közhírré tétel, kinyilvánítás, leleplezés, feltárás, felfedés, reveláció (idegen), megvilágítás, kifejtés, elmondás

lemondat

ige
  • megbuktat (kormányfőt), megdönt (kormányt), megfoszt (hatalomtól)