kérdéses szinonimái

melléknév
  • kétséges, bizonytalan, vitatható, kérdőjeles, megkérdőjelezhető, problematikus, kétes, eldöntetlen, megoldatlan, megfejtetlen, ismeretlen
  • ingatag, félremagyarázható, pontatlan
  • említett, tárgyalt, szóban forgó

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

aggkor

főnév
  • aggság, öregkor, vénség, öregség, tisztes kor, hajlott kor, élemedett kor, előrehaladott kor

adatgyűjtés

főnév
  • összegyűjtés, vizsgálódás, tanulmányozás, kutatás, búvárkodás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kérdéses szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

karika

főnév
  • kör, gyűrű, abroncs, körpánt, rádli (bizalmas), rejf (bizalmas)
  • pörgettyű, karikó (tájnyelvi), guriga (tájnyelvi), guringó (tájnyelvi)

ijedt

melléknév
  • riadt, rémült
  • reszketős, félénk, ijedős

hűhó

főnév
  • hangoskodás, mulatozás, zaj, lárma, ricsaj, rumli (bizalmas), zenebona, handabandázás, cirkusz, patália, ribillió, zsivaj, zűrzavar, botrány, ramazúri (bizalmas), felfordulás, veszekedés, aréna (szleng), balhé (szleng), zrí (szleng), rikács (régies)
  • felhajtás, cécó (bizalmas), hajcihő (bizalmas), csinnadratta, parádé, fényűzés

hát1

főnév
  • (dombé): felszín, felület
  • (könyvé) gerinc
  • támla, háttámla
  • (bizalmas): hátúszás

kellemetlen

melléknév
  • zavaró, idegesítő, kényelmetlen, bántó, nyomasztó, élvezhetetlen, visszatetsző, rossz, dísztelen (tájnyelvi) Sz: kellemetes, mint a keszőce húsvét napján; kellemes, mint karácsonykor a seggberúgás
  • kedvezőtlen, nyugtalanító, aggasztó, aggályos, zsenáns (idegen), zsenánt (bizalmas), kínos, kényes, visszás, fonák, nemszeretem, rázós (szleng), szorult (helyzet), terhes, bajos, áldatlan, gázos (szleng), cikis (szleng)
  • ellenszenves, visszataszító, utálatos, kiállhatatlan, barátságtalan, mogorva

kikelet

főnév
  • tavasz, tavaszidő

szemle

főnév
  • megszemlélés, inspekció (idegen), ellenőrzés, vizsgálat, felülvizsgálat
  • szemügyre vétel, megtekintés, szemrevételezés, megspektálás (régies), áttekintés, számbavétel
  • mustra (régies), mustrálás (régies), felvonulás, parádé, processzió (régies), seregszemle, díszszemle, felsorakozás
  • recenzió (szaknyelvi), ismertetés, referátum (szaknyelvi)

görnyed

ige
  • görbed, meggörbed, meghajlik, hajol, görnyedezik, görbül, görzsed (régies), hajbókol, kushad (bizalmas), gubbad (tájnyelvi)
  • (rabságban): sínylődik, szenved
  • roskadozik

géprész

főnév
  • gépelem, gépalkatrész

ellenjelölt

főnév
  • vetélytárs, ellenfél

gyógyhely

főnév
  • fürdőhely, üdülőhely

kinevez

ige
  • megbíz, kijelöl, megjelöl, meghatároz, megkér, meghatalmaz, felruház (valamivel), felfogad, kirendel, delegál
  • alkalmaz, beiktat, megtesz, előléptet, szerződtet, utasít, promoveál (idegen)

komplett

melléknév
  • teljes, hiánytalan, egész, tökéletes
  • normális, épelméjű, épeszű

megcsontosodott

melléknév
  • megmeszesedett, megrögződött, megrögzött, merev, begyepesedett, meggyökerezett, megmerevedett, maradi, régimódi, vaskalapos, idejétmúlt
  • beleivódott, beleevődött, bevett

lefúj

ige
  • (szél): levisz, levet, eltávolít, lesodor
  • véget vet, befejez
  • visszavon, sztorníroz
  • megsemmisít
  • lepermetez, lespréz
  • elkábít

kerékagy

főnév
  • kerékfej

kaptató

főnév
  • emelkedő, kapaszkodó, domboldal, meredek
  • (régies): hágó, part

kidolgozás

főnév
  • megmunkálás, véghezvitel, alakítás, formálás, kiformálás, kivitelezés, szerkesztés, tervrajz, előkészítés
  • kiállítás, alak, forma, kivitel

lazsnakol

ige
  • üt, ver, üt-ver, püföl, páhol

keserves I.

melléknév
  • elszomorító, szomorú, szontyolító (tréfás), bánatos, bús, búsító, szívre ható, leverő, sanyarú, sanyargós (tájnyelvi), bajos, keservetes (tájnyelvi), mélabús, komor, fájdalmas, siralmas, nyomorúságos, szánalmas, gyászos, jajos (régies)
  • fáradságos, kínkeserves, nehéz, verejtékes, izzadságos, fárasztó, küzdelmes, kemény, kimerítő, vesződséges, kegyetlen, zord

imposztor

főnév
  • rosszcsont, rosszaság, rosszposztó, ördögfióka, gézengúz, huncut, kópé, csibész, selma (régies)
  • gazember, gonosztevő, bűnöző, csirkefogó, szélhámos, himpellér, svindler (bizalmas), svihák (bizalmas), kókler (bizalmas)

kiforr

ige
  • megokosodik, megérik, kifejlődik, kialakul
  • kifut, kiduzzad, kibugyog, kibuzog

lefektet

ige
  • letesz, leterít
  • (gyereket): ágyba fektet, elaltat, buvál (tájnyelvi)
  • ágyba kényszerít, ágyhoz köt (betegség)
  • leteper, ledönt, lefog, két vállra fektet, lenyom
  • (szleng): magáévá tesz, megkefél (szleng), megdug (szleng)
  • megállapít, leszögez, meghatároz, írásba foglal, rögzít