kereskedelem szinonimái

főnév
  • kereskedés, kereskedőség
  • áruforgalom, árucsere, csereüzlet, üzlet, ügylet, csereforgalom, adásvétel, üzletelés (bizalmas), biznisz (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

programoz

ige
  • tervez, utasít
  • ütemez, beoszt

klaviatúra

főnév
  • billentyűzet, billentyűsor, tasztatúra (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kereskedelem szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kártékony

melléknév
  • ártalmas, ártó, káros, kártevő
  • gonosz, veszedelmes, pusztító, kárkondító (tájnyelvi)

illetékes

melléknév
  • hiteles, autentikus, hivatalos, megbízható, jogosult, hozzáértő, kompetens (szaknyelvi), mértékadó, szakértő, kijelölt, megbízott, mérvadó, hivatott, felhatalmazott, beavatott

idea

főnév
  • eszme, fogalom
  • gondolat, ötlet, elképzelés, elgondolás, tipp, sziporka, elmeszikra (régies), éca (bizalmas), écesz (szleng)
  • alapeszme, vezéreszme, teória
  • sejtelem

hátborzongató

melléknév
  • félelmetes, rémületes, rémítő, szörnyű, ijesztő, kísérteties, borzalmas, borzasztó, dermesztő, iszonyú, iszonyatos, lidérces, hajmeresztő, vérfagyasztó, vérfagylaló (régies), vészjósló

kendő

főnév
  • keszkenő (régies)
  • fejkendő, vállkendő, stóla, nagykendő, berliner (tájnyelvi)
  • törlőruha, törlőkendő, portörlő, konyharuha, edénytörlő, edénykendő

kiközösít

ige
  • kizár, kitaszít, kiűz, kiátkoz, kirekeszt, törvényen kívül helyez, egyházi átokkal sújt, exkommunikál (idegen), proskribál (idegen), diszkvalifikál (idegen)
  • kivet (közösségből), kitagad, kikerget, kiutasít, kidob, kitesz, kirak, kitúr, kiutál, kiszorít, kitilt, kitoloncol, kigolyóz (szleng)

szent

melléknév
  • megszentelt, felszentelt
  • megáldott, áldott, szakrális (idegen), szentséges
  • mennyei, égi(idegen)
  • boldog, üdvözült, felmagasztosult
  • vallásos, jámbor, istenfélő, ájtatos, templomos, kegyes (régies), áhítatos, szenteskedő (pejoratív)
  • drága, szeretett
  • változtathatatlan, sérthetetlen
  • bizonyos, igaz, kétségbevonhatatlan

grimasz

főnév
  • fintor, arcfintorítás, fintorgás, arcrándítás, maskaraarc (tájnyelvi)

gigászi

melléknév
  • óriási, hatalmas, nagy

ellenző II.

főnév
  • napellenző, ernyő, árnyéktartó (régies)
  • spanyolfal, paraván
  • simléder (bizalmas), simli (bizalmas)

gyorsáru

főnév
  • expresszáru

kiolvas

ige
  • kiles, kipuskáz (bizalmas)
  • kibetűz, kisilabizál
  • végigolvas
  • kiérez, kikövetkeztet, sejt, gyanít
  • megjósol
  • (régies): számlál, kioszt, kiad
  • (tájnyelvi): megszámol

kongatás

főnév
  • jelzés, ütés
  • harangozás, harangszó, kondítás, csendítés (tájnyelvi), gingallózás (tájnyelvi)

megelégedett

melléknév
  • boldog, gondtalan, vidám, víg, derűs, nyugodt, kiegyensúlyozott
  • kielégített, elégedett, kielégült

legkisebb

melléknév
  • minimális, legcsekélyebb, legalacsonyabb, legkevesebb, legalsó

keresztanya

főnév
  • komaasszony, kereszt (bizalmas), keresztmama, keresztke (bizalmas), tatámasszony (tájnyelvi)

karfa

főnév
  • támla, kartámasz, kartámlány (régies), könyöklő
  • kapaszkodó, korlát
  • kerítés
  • (régies): rúd, dorong, gerenda

kiéleződik

ige
  • kiélesedik, elmérgesedik, eldurvul, feszültté válik

lebzsel

ige
  • lustálkodik, henyél, tunyálkodik (régies), lazsál (bizalmas), heverészik, helébel (régies)
  • cselleng, lábatlankodik, lézeng, ólálkodik, ámmog (tájnyelvi), balamutál (tájnyelvi), dángubál (tájnyelvi), encseleg (tájnyelvi), henyerál (tájnyelvi), ácsorog
  • (szleng): várakozik, álldogál

kétértelmű

melléknév
  • homályos, félreérthető, kétes, kétséges, dodonai, félremagyarázható, talányos, titokzatos, rejtelmes, rejtélyes, bizonytalan, gyanús, ambivalens (idegen)
  • pikáns, pajzán, pajkos, sikamlós, csiklandós, illetlen, ízetlen, csípős, érzékcsiklandó, frivol, obszcén

indukció

főnév
  • rávezetés, következtetés

kihalt

melléknév
  • kipusztult, magvaszakadt, kiveszett, holt
  • elavult, megszűnt, megsemmisült
  • néptelen, üres, elnéptelenedett, ember nem járta, lakatlan, kietlen, sivár, kopár, puszta, elhagyott Sz: csendes, mint böjtben a mészárszék; csendes, mint a puszta malom

legénység

főnév
  • legénykor, legényélet
  • nőtlenség
  • személyzet, mannschaft (idegen)
  • pajkosság, hetykeség, kivagyiság (tájnyelvi), legénykedés