kiéleződik szinonimái

ige
  • kiélesedik, elmérgesedik, eldurvul, feszültté válik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

eltűnődik

ige
  • elgondolkozik, eltöpreng, eltűnölődik (tájnyelvi), elmereng, elmélázik, elábrándozik

kristályvíz

főnév
  • ásványvíz, borvíz, forrásvíz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kiéleződik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kerítés

főnév
  • körbevevés, rácsozás, karózás, kikarimázás, kertelés
  • lésza (tájnyelvi), árkolat (régies), gyepű (tájnyelvi), karvas, fal, sövény, élősövény, sövényfal, sövényezet (régies), korlát, palánk, kertelet (régies)
  • megszerzés
  • lopás, orozás (régies), rablás
  • kerítőhalászat
  • leánykereskedés, leánykereskedelem
  • közvetítés

ittas

melléknév
  • részeg, italos, borgőzös, mámoros, beszeszelt, illuminált, kapatos, pityókás (bizalmas), spicces (bizalmas), mólés (szleng), becsípett, becsiccsentett (bizalmas), gagyos (régies), gajdos (régies), mátos (szleng), piás (szleng), lutykos (tájnyelvi), káptyás (tájnyelvi), mázgós (tájnyelvi)

intelligencia

főnév
  • értelem, ész, felfogóképesség, ítélőképesség, értelmesség
  • műveltség

higgad

ige
  • megnyugszik, csillapodik, csihad (tájnyelvi), lanyhul, mérsékelődik, juházik (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): ülepszik, tisztul (víz)

kialakul

ige
  • formálódik, keletkezik, létrejön, kibontakozik, kibomlik, érlelődik, megérik, beérik, kiforr, kiformálódik, összeáll, kifejlődik, kifejlik, kirajzolódik, kikerekedik, kikristályosodik, kijegecesedik (választékos), testet ölt, alakot ölt, formát ölt
  • elrendeződik, rendbe jön

kitérés

főnév
  • kikerülés, kerülgetés, letérés, eltérés, irányváltás
  • kibillenés, megtörés, ingadozás
  • félreugrás, elhajlás, diverzió (idegen), elhárítás, testcsel, fortély
  • kibúvó, ürügy, mellébeszélés, kertelés, köntörfalazás, kijátszás
  • elkalandozás, kerülő, digresszió (idegen)
  • (szaknyelvi): kitérő, kitérővágány, kitérőhely, mellékvágány
  • közbevetés, közbeiktatás, közjáték, betét, körülírás, mellékesemény, mellékcselekmény, kaland, exkurzus (idegen), epizód

szíves II.

főnév
  • szívbajos, szívbeteg

háborúellenes

melléknév
  • pacifista, békebarát (választékos), békepárti

gyíkleső

főnév
  • tőr, díszkard, szurony, bajonett, spádé (régies)
  • zsebkés, bicska

elsül

ige
  • (fegyver): eldördül, durran, pukkan, dörren, felrobban
  • (növény): kiég, elfonnyad, megrekken (tájnyelvi), elaszik (tájnyelvi)
  • (szleng): kielégül, elélvez, ejakulál (szaknyelvi), evakuál (szleng), ellövi a patront (szleng)

hallgató I.

melléknév
  • néma, fülelő, figyelő, csendes
  • szótlan, hangtalan

kívülálló

főnév
  • avatatlan, laikus, outsider (idegen)

kösöntyű

főnév
  • ékszer, nyakék, násfa (régies)

megmar

ige
  • megsebez, megsért
  • megharap, megkarmol, megcsíp, megkap
  • (vegyszer) kimar

letört

melléknév
  • levert, megtört, nyomott, szárnyaszegett, búvalbélelt (tréfás), deprimált, letargikus, csüggedt, elcsüggedt, reményvesztett, rezignált, desperált (idegen), desperátus (idegen), lehangolt, lehangolódott, elkedvetlenedett, kedvetlen, kedveszegett, kedélytelen, lehervadt (bizalmas), rosszkedvű, szomorú, bánatos, elesett, lógatja a fejét, lógatja az orrát, elengedi fülét-farkát, konya (tájnyelvi)
  • elszegényedett, lecsúszott, levitézlett, tönkrement, deklasszált (idegen)

kiérdemel

ige
  • rászolgál, megszolgál, érdemes (valamire)

kereszt

főnév
  • feszület, krucifix (idegen), crux (idegen), keresztfa
  • sírfa (régies), sírkereszt, fejfa, síremlék
  • kereszthalál
  • (bizalmas): keresztszülő
  • keresztapa
  • keresztanya
  • teher, szenvedés, megpróbáltatás, kín, baj
  • (szaknyelvi): felemelőjel, diesis (idegen)
  • gabonakereszt, kalangya (tájnyelvi)

kipuhatol

ige
  • megtudakol, kinyomoz, kifürkész, kikutat, kitud, kérdezősködik, kiderít, kémkedik, kikémlel, kiszimatol, kitapogat, körüljár, kivizslat (régies), rekognoszkál (idegen), kitimporál (tájnyelvi)

leránt

ige
  • lever, leberhel (tájnyelvi)
  • letép, lehúz, levet
  • levon (választékos), leszakít, leszakaszt (tájnyelvi)
  • (szleng): megbírál, lehúz (szleng), ledorongol (bizalmas), lepocskondiáz, megszól, leszól, lekritizál (bizalmas), kicikiz (szleng)

kihúz

ige
  • kivon, előhúz, kivonszol, kihalász, kiemel, kifog, kimer, extrahál (idegen), kivontat, kivonszikál (tájnyelvi)
  • eltávolít, kitép, kiránt
  • kisegít, kiszabadít, kiment
  • (léghuzat légnemű anyagot): kivisz, kisodor
  • kisorsol
  • kihörpint, kiiszik, felhajt
  • széthúz, elhúz, meghosszabbít, kifeszít
  • kivakar, kiradíroz, kitöröl, áthúz, deleál, sztorníroz (szaknyelvi)
  • megrajzol, kifest
  • túlél, átvészel, kibír, kiböjtöl
  • halaszt, elhalaszt
  • (kihúzza magát vmiből, vmi alól): kibújik, mentesül, kivonja magát (valamiből)

járkál

ige
  • járdogál, ide-oda megy, jön-megy, jár-kel, kerül-fordul, sétál, sétálgat, mászkál, barangol, korzózik (bizalmas), ődöng, őgyeleg, ténfereg, sertepertél (bizalmas), császkál, bóklászik, kószál, bolyong, cselleng, csámborog, csavarog, csatangol, kóricál, grasszál (pejoratív), bócorog (tájnyelvi), gyüszmékel (tájnyelvi), tapotál (tájnyelvi), csalinkázik, lötyög (bizalmas), lütyög (tájnyelvi), sértifikál (tájnyelvi), buddog (tájnyelvi), kántat (tájnyelvi)
  • sürög-forog Sz: jár-kel, mint a bűnös lélek; jár, míg térdig kopik a lába; ődöng, mint a hathetes borjú; jár ki-be, mint a pitvarajtó

kisolló

melléknév
  • körömolló, körömvágó olló, bőrvágó olló, manikűrolló

létesít

ige
  • alapít, szervez, összehoz (bizalmas), létrehoz, létrehív, életre hív, teremt, megteremt, kreál, instituál (régies)
  • felállít
  • nyit