indukció szinonimái

főnév
  • rávezetés, következtetés

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hátrább, hátrébb

határozószó
  • hátrafelé
  • messzebb, távolabb, visszább (bizalmas)

kallódik

ige
  • hányódik-vetődik, hánykolódik, elkeveredik
  • lappang, hever
  • (szaknyelvi): (szövet) tömörül, ványolódik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a indukció szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hüvelyk

főnév
  • hüvelykujj, nagyujj, öregujj, bütyök (tájnyelvi), bütyökujj (tájnyelvi)
  • col, inch (idegen)

hányinger

főnév
  • émelygés, öklendezés, nausea (szaknyelvi), gyomorháborgás (tájnyelvi)
  • undor, undorodás, utálat, utálkozás, rosszullét, csömör, megcsömörlés

hálaadás

főnév
  • áldás (választékos), hálálkodás, köszönet
  • ima, imádság, istentisztelet, ájtatosság, szertartás

garázs

főnév
  • gépkocsitároló
  • kocsicsarnok, kocsiszín, gépszín

ijesztő

melléknév
  • félelmetes, kísérteties, borzasztó, borzongató, hátborzongató, rémséges, félelmes (régies), rémületes, rémületbe ejtő, rettentő, rettenetes, borzalmas, szörnyű, rémítő, rémes, rémisztő, riasztó, aggodalmat keltő, iszonyatos, iszonytató, vészes, vészterhes, baljós, baljóslatú, hajmeresztő, vérfagyasztó, vérfagylaló (régies)

jókor

határozószó
  • időben, idejében, legjobbkor, kellőleg (régies), apropó (régies)
  • korán, idején, kelletekorán (tájnyelvi)
  • (pejoratív): későn, késve, rosszkor

sál

főnév
  • kendő, sálkendő (régies), stóla

feltérképez, föltérk

ige
  • felmér, felbecsül

féloldalt

határozószó
  • féloldalasan, ferdén, oldalt, félre, oldalvást, oldaltok (tájnyelvi), keszegoldalvást (tájnyelvi), félszakra (tájnyelvi)

díj

főnév
  • díjazás, fizetés, fizetség, munkabér, munkadíj, bér, bérezés, taksa, illetmény, illeték, honorárium, tiszteletdíj, járandóság, dotáció, juttatás, javadalmazás
  • jutalom, pályadíj, kitüntetés

fiatalember

főnév
  • ifjú, ifjonc, fiú, legény, siheder, suhanc, gyerekember, fiatalúr, fickó, fickólegény (tájnyelvi), finak (tájnyelvi)

kádencia

főnév
  • zárlat, záradék
  • rím, rigmus

kerékvágás

főnév
  • keréknyom, nyom, kerékróna, szekérnyom, kocsinyom, barázda, csapás (tájnyelvi), csapa (tájnyelvi)

lebőg

ige
  • lehurrog
  • (szleng): kudarcot vall, pórul jár, megszégyenül, hoppon marad, rajtaveszt, belebukik, leszerepel, felsül, koppan (szleng), leég (bizalmas), befürdik (szleng)
  • megbukik

kombinál

ige
  • összekapcsol, összeköt, összecsatol, összeilleszt, társít, egyesít, ötvöz, egybeolvaszt, egybeszerkeszt
  • elképzel, találgat, következtet, kikövetkeztet, kitalál, számításba vesz
  • ügyeskedik, manipulál, machinál (bizalmas)

infláció

főnév
  • pénzromlás, pénzhígulás

huzamos

melléknév
  • tartós, hosszan tartó, sokáig tartó, permanens

járkál

ige
  • járdogál, ide-oda megy, jön-megy, jár-kel, kerül-fordul, sétál, sétálgat, mászkál, barangol, korzózik (bizalmas), ődöng, őgyeleg, ténfereg, sertepertél (bizalmas), császkál, bóklászik, kószál, bolyong, cselleng, csámborog, csavarog, csatangol, kóricál, grasszál (pejoratív), bócorog (tájnyelvi), gyüszmékel (tájnyelvi), tapotál (tájnyelvi), csalinkázik, lötyög (bizalmas), lütyög (tájnyelvi), sértifikál (tájnyelvi), buddog (tájnyelvi), kántat (tájnyelvi)
  • sürög-forog Sz: jár-kel, mint a bűnös lélek; jár, míg térdig kopik a lába; ődöng, mint a hathetes borjú; jár ki-be, mint a pitvarajtó

kizsákmányol

ige
  • elnyom
  • kihasznál, kiuzsoráz, kiszipolyoz, kizsigerel, kifoszt, kimerít, kizsarol

irányadó

melléknév
  • mérvadó, mértékadó, iránymutató, követendő, vezérfonalul szolgáló, előíró, normatív (idegen), szabályozó, meghatározó, alapvető, döntő, hiteles, példaadó
  • illetékes, hivatalos, kompetens (szaknyelvi)

hasáb

főnév
  • szögoszlop (régies)
  • fahasáb, hasábfa
  • oszlop, kolumna (szaknyelvi), rovat
  • flekk (szaknyelvi)
  • prizma
  • darab
  • cikk (káposztáé) (tájnyelvi)

jelentős

melléknév
  • fontos, lényeges, alapvető, esszenciális (régies), jelentékeny, jelentőségteljes, komoly, nyomós, meghatározó, döntő, nagy fontosságú, nagy horderejű, sarkalatos, súlyos, sokatmondó, pregnáns (idegen), releváns (szaknyelvi)
  • tekintélyes, befolyásos, ismert, nevezetes, nagyhírű, hírneves, illusztris, előkelő, notábilis (választékos)
  • kimagasló, kiemelkedő, emlékezetes, kiváló, kitűnő, kolosszális (bizalmas), korszakalkotó
  • bőséges, gazdag, jókora, számottevő, nagymérvű, tetemes, nagy, óriási, kiadós
  • (pillantás): sajátos, sokat sejtető

kólint

ige
  • (fejbe kólint): fejbe üt, lecsap, somodorint (régies)
  • (fejbe kólint): meglep, megdöbbent, elképeszt