grimasz szinonimái

főnév
  • fintor, arcfintorítás, fintorgás, arcrándítás, maskaraarc (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

leesik

ige
  • lefordul, lehuppan, lepotyog, lepottyan, letottyan, lerogyik, lezuhan, ledől, leborul, lehanyatlik, lebillen, lecsúszik, lebóbázik (tájnyelvi), lecuppan (tájnyelvi), lekankurázik (tájnyelvi), lekeleficél (tájnyelvi), lesuvad (tájnyelvi)
  • (hó, eső) lehull
  • alászáll, visszaesik, csökken, zuhan
  • (valakinek, valami): jut

abszurdum

főnév
  • abszurditás, képtelenség, lehetetlenség, esztelenség, értelmetlenség, ostobaság
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a grimasz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

gátlásos

melléknév
  • tartózkodó, félszeg, feszélyezett, aggályos, gátolt, frusztrált (választékos)
  • hűvös

felség, fölség

főnév
  • (megszólításként is): uralkodó, fenség, majesztás (idegen), sire (idegen)
  • méltóság, magasztosság, fennköltség, emelkedettség
  • (régies): fensőbbség, tekintély

felidegesít, fölideg

ige
  • felbosszant, felingerel, felmérgesít, feldühít, dühösít, megharagít, felhergel, felizgat, felbőszít, feltüzel, dühbe hoz, kihoz a sodrából, méregbe gurít, haragra gerjeszt, felzaklat, fellobbant, felajz, felkorbácsol, felfokoz, stimulál, feldúl, felheccel, bepöccent (szleng), bepörget (szleng), felcukkol (szleng), kiidegel (szleng)

erőleves

főnév
  • húsleves, bouillon (idegen), színleves (régies)

gombozik

ige
  • gombfocizik

haláltusa

főnév
  • haldoklás, agónia (választékos), halálküzdelem (választékos), végvonaglás, agonizálás, önkívület
  • élethalálharc (választékos)

ösztönző

melléknév
  • bátorító, biztató, buzdító, lelkesítő, ösztökélő, serkentő, mozgató, stimuláló, sarkalló, előmozdító, motiváló, gyorsító

ellenálló képesség

főnév
  • védettség, immunitás (szaknyelvi), edzettség, ellenállás

elhangzik

ige
  • elhallatszik, elhallik (régies)
  • (régies): elhalkul, elcsendesül, elül, lecsillapodik

bélyegzőpárna

főnév
  • festékpárna, pecsétpárna, párna

elöljáró

főnév
  • feljebbvaló, felettes, vezető, főnök, fejes (szleng), séf (szleng), góré (szleng), nacsalnyik (szleng), principális (régies), fónagy (régies)
  • elöljárószó, viszonyszó, prepozíció (szaknyelvi)

hanglemez

főnév
  • lemez
  • gramofonlemez
  • CD

hevít

ige
  • tüzesít, forrósít, lángra lobbant, izzít, melegít, megforral (régies)
  • (nap): süt, tűz, éget, perzsel
  • lelkesít, buzdít, ösztönöz, izgat, feldühít, nekivadít, fűt

kézmozdulat

főnév
  • gesztus, kézlegyintés, taglejtés

izzadság

főnév
  • verejték, veríték, sudor (szaknyelvi), lucsok (bizalmas), lacsak (tájnyelvi), loncs (tájnyelvi), izzadmány (régies), transzspiráció (szaknyelvi)
  • tajték, hab (állaté)
  • pára, kicsapódás, lecsapódás

gubbaszt

ige
  • üldögél, kuksol, kuporog, kucorog, csücsül (bizalmas), gunnyaszt, darvadozik (tájnyelvi), gubbaszkodik (tájnyelvi) Sz: úgy ül ott, mint szent gugg; ül, mint egy óntúzok

galiba1

főnév
  • baj, bonyodalom, gond, zavar, kellemetlenség, fennakadás, malőr, kalamitás (régies), nehézség, vesződség, vesződés, hézag, bibi (bizalmas), slamasztika, gubanc (szleng), balhé (szleng), gáz (szleng)

háborúellenes

melléknév
  • pacifista, békebarát (választékos), békepárti

ispán

főnév
  • uradalmi tiszt, tiszttartó (régies), intéző, jószágfelügyelő, jószágigazgató, jószágkormányzó (régies), gazdatiszt, sáfár (régies)

gyáros

főnév
  • gyártulajdonos, üzemtulajdonos, nagyiparos, gyárnok (régies), producens (idegen)

feltérképez, föltérk

ige
  • felmér, felbecsül

hajlam

főnév
  • vonzódás, vonzalom, hajlandóság, kedv, készség
  • adottság, rátermettség, tehetség, érzék, véna (választékos), talentum (régies), alkat, jellem, természet, vérmérséklet, beállítottság, diszpozíció (szaknyelvi)
  • fogékonyság, hajlamosság, inklináció (szaknyelvi)

izgatószer

főnév
  • élénkítőszer, élénkítő, ajzószer, doppingszer, serkentő, stimuláns (szaknyelvi)