kenyérmorzsa szinonimái

főnév
  • kenyérmorzsalék, kenyérzsurma, prézli, darabuca (tájnyelvi), hulladék

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tudósít

ige
  • tájékoztat, közvetít, beszámol, jelent, értesít, értésére ad, informál, elbeszél, elmond, jelentést tesz, tudat, tudtára ad, kihirdet
  • lefest, ecsetel, leír

évődik

ige
  • enyeleg, tréfálkozik, kötekedik, tréfál, kötődik, ingerkedik, húz (valakit), gonoszkodik, huncutkodik, mókázik, heccel, cicáz, kokettál, cukkol, csipkelődik, kisálkodik (tájnyelvi), böllenkedik (tájnyelvi), incselkedik
  • (tájnyelvi): rágódik, tépelődik, eszi magát
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kenyérmorzsa szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kapcsolódik

ige
  • illeszkedik, kulcsolódik
  • összefügg, összetartozik, csatlakozik, egyesül
  • társul, járul, asszociálódik
  • fűződik (valakihez, valamihez), kötődik (valakihez, valamihez)

igaz I.

melléknév
  • valóságos, helytálló, érvényes, való, valósághű, tényhű, valóságnak megfelelő, hiteles, tagadhatatlan, kétségtelen, bizonyított, adatszerű
  • őszinte, átélt
  • becsületes, feddhetetlen, derék, egyenes, szókimondó, nyílt, jóravaló, igazságos, szavahihető, tisztességes, erkölcsös
  • igazi, valódi, eredeti, hamisítatlan, originális

hullámzik

ige
  • fodrozódik, gyűrűzik, kavarog, tajtékzik, ring, reng, háborog, tornyosul, buzog, hánykódik, ingadozik, fluktuál (szaknyelvi)

harmonikus

melléknév
  • összhangzatos, összehangzó, összecsengő, dallamos, melodikus, kellemes
  • kiegyensúlyozott, békés, egyetértő, összehangolt, összeillő, passzoló (bizalmas), zavartalan, problémátlan, konfliktusmentes, zökkenőmentes, felhőtlen, jó

kedélyes

melléknév
  • derűs, oldott, bohém, joviális (régies), jókedvű, nyájas, vidám, szívélyes, derűlátó
  • könnyed, elnéző
  • kellemes, lakályos, hangulatos, meghitt, gemütlich (idegen), nedélyes (régies)

kihágás

főnév
  • törvényszegés, szabályszegés, szabálysértés, rendbontás, garázdálkodás, csendháborítás, vétség, vétek, áthágás, megszegés, botlás, törvénytelenség, eltévelyedés, jogsértés, jogtiprás, excesszus (idegen)

szemben I.

határozószó
  • szemközt, szemtől szemben, átellenben, kontra (idegen)

gondos

melléknév
  • lelkiismeretes, alapos, aprólékos, pontos, akkurátus (régies), tüzetes, precíz, kötelességtudó, törődő, ügyelő, figyelmes, előrelátó, elővigyázatos, óvatos, körültekintő
  • rendes, pedáns, tüchtig (bizalmas)

gáznemű

melléknév
  • gázszerű, légnemű, gáz halmazállapotú
  • illó, elillanó, illékony

elkerít

ige
  • elkülönít, elválaszt, elrekeszt, elzár
  • körülkerít
  • (tájnyelvi): káromkodik, cifráz (tájnyelvi), szitkozódik

gyászeset

főnév
  • haláleset, tragédia, csapás

kilincs

főnév
  • zár, zárómű, kilincsmű, fogantyú, kallantyú, retesz

koholt

melléknév
  • kiagyalt, kieszelt, kitalált, költött, csinált, kifundált (bizalmas), fiktív, valótlan, fals (bizalmas), hamis, ál, színlelt, alaptalan, hazug

megbékél

ige
  • megegyezik, megállapodik, kibékül, elássa a csatabárdot, juházódik (tájnyelvi)
  • megbékül, megengesztelődik, megenyhül Sz: megfordul benne a borjú; lefonja a gugyelát (a fonnivalót); beadja a korsót

lebőg

ige
  • lehurrog
  • (szleng): kudarcot vall, pórul jár, megszégyenül, hoppon marad, rajtaveszt, belebukik, leszerepel, felsül, koppan (szleng), leég (bizalmas), befürdik (szleng)
  • megbukik

kényszerű

melléknév
  • erőszakolt, megkövetelt, megszabott, kötelező, elkerülhetetlen, kikerülhetetlen, elengedhetetlen, imperatív (idegen), obligát (idegen)
  • szükséges, szükségszerű, elmaradhatatlan

kanna

főnév
  • vizeskanna, edény
  • kupa (tájnyelvi), kancsó, ibrik (tájnyelvi), fokány (régies), kanta (tájnyelvi), vödör, bádogvödör, kübli (bizalmas), pitli (bizalmas)

kiárad

ige
  • kiönt, kilép a medréből, kiömlik, kizúdul, eláraszt, kiomlik, kiözönlik, kifolyik, kifakad (tájnyelvi)
  • kitódul, kiront
  • kitör, előretör
  • kisugárzik, kiáramlik, emanál (idegen)

lárifári

főnév
  • ostobaság, hiábavalóság, haszontalanság, lirumlárum (régies), encemence (tájnyelvi), táréváré (tájnyelvi)
  • fecsegés
  • szóbeszéd, mesebeszéd

keresztény

melléknév
  • keresztyén, Krisztus-hívő
  • goj (pejoratív)
  • ebhitű (pejoratív), kutyahitű, gyaur
  • keresztényi, keresztyéni

illatszer

főnév
  • piperecikk, kozmetikum, szagosító, kölni, kölnivíz, parfüm

kiélesít

ige
  • kifen, kiköszörül, megélesít, megköszörül, élez, kiélez

leapad

ige
  • lelohad, lelapul (tájnyelvi)
  • csökken, megcsappan, alábbhagy, megfogyatkozik
  • lesoványodik, lefogy