kihágás szinonimái

főnév
  • törvényszegés, szabályszegés, szabálysértés, rendbontás, garázdálkodás, csendháborítás, vétség, vétek, áthágás, megszegés, botlás, törvénytelenség, eltévelyedés, jogsértés, jogtiprás, excesszus (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

parlag I.

főnév
  • parlagföld, ugar, pusztaság, puszta, gyepföld (régies), szűzföld (régies)

nyugtalanító

melléknév
  • zavaró, kellemetlen, kínos, baljós, baljóslatú, rejtélyes, különös, furcsa, gyanús, visszás
  • aggasztó, riasztó, terhes, nyomasztó, gyötrő, szorongató, szívdobogtató, lidérces
  • izgató, felzaklató, fenyegető, bosszantó, ingerlő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kihágás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kétszerkettő

főnév
  • egyszeregy, szorzótábla

járkálás

főnév
  • jövés-menés, kószálás, kóricálás, korzózás (bizalmas), csatangolás, ődöngés, kujtorgás
  • búcsújárás, csánbálás (tájnyelvi)
  • utánajárás

irka

főnév
  • füzet
  • (szleng): írnok, aktakukac, firka, firkász (pejoratív), tintász (régies), tintanyaló (pejoratív)

hitetlen

melléknév
  • kétkedő, hitszegő, kételkedő, kétségeskedő, tamáskodó, szkeptikus, hitetlenkedő, bizalmatlan, gyanakvó
  • istentagadó, ateista, istentelen, pogány, vallástalan, agnosztikus (szaknyelvi)
  • kutyahitű, gyaur Sz: se istene, se hite
  • (régies): megbízhatatlan, hűtlen, hitszegő, áruló, csalárd, kérdéses, gyanús

kidug

ige
  • kitol, kiölt, kinyom, kinyújt

kivesz1

ige
  • kiemel, kiszed, kipiszkál, kipakol, kirak, kirámol
  • kilop, elcsen, eloroz
  • előhúz, kihúz, kivon, kiránt
  • kioperál, eltávolít
  • kikölcsönöz, bérbe vesz, kölcsönkér
  • kibérel, lefoglal, kiárendál (régies)
  • kitisztít, kiszed, eloszlat, kikap, eltüntet
  • kitöröl, megsemmisít
  • elvisz, átirat
  • észlel, érzékel, észrevesz, felfog, megért, kiérez, meglát, felismer, megkülönböztet, kihámoz, excipiál (szaknyelvi)
  • visszavesz, kivált
  • (járandóságot, szabadságot): felhasznál, igénybe vesz
  • kiver, kicsal, kicsikar
  • szóra bír

szomorúfűz

melléknév
  • árvafűz, húsvétfa (tájnyelvi)

hájfejű

melléknév
  • (szleng): kövér, dagadt, hájas, tunya, böhönye (tájnyelvi)
  • buta, ostoba, mamlasz, málé, tökkelütött, hígagyú, vízfejű

gyufásdoboz

főnév
  • gyufaskatulya, masinapakli (tájnyelvi)

eltérő

melléknév
  • elhajló, széthajló, széttartó, divergens (szaknyelvi)
  • különböző, elütő, differens (szaknyelvi), más, másféle, másfajta, heterogén, másforma, másmilyen, diszkordáns (választékos)

hangnem

főnév
  • stílus, beszédmodor, hangvétel, hangszín, tónus, modor, alaphang

kólint

ige
  • (fejbe kólint): fejbe üt, lecsap, somodorint (régies)
  • (fejbe kólint): meglep, megdöbbent, elképeszt

közben II.

névutó
  • folyamán, során

megöregedik, megöreg

ige
  • megvénül, megkorosodik, megtörődik, megaggik (régies), élemedik (tájnyelvi), megvénhedik (régies), aggódik (tájnyelvi), megőszül, elvirágzik (választékos), elhervad (választékos) Sz: elérte a sok péntek (tájnyelvi); eljár felette az idő; eljár rajta az idő, mint az öreg lányon
  • berozsdásodik, eltompul

liheg

ige
  • fúj, fújtat, szuszog, zihál, piheg, levegő után kapkod, lehicskel (tájnyelvi), lihel-pihel (tájnyelvi), lillékel (tájnyelvi), nyelvel (tájnyelvi) Sz: fúj, mint a gőzgép; úgy szuszog, mint a dugott liba
  • sóvárog, eped, epekedik, epedezik, áhítozik, ácsingózik (valami után), szomjaz (vmit, vmire), szomjúhoz (valamit), szomjazik, vágyik, vágyakozik, vágyódik (valamire)
  • eszi a fene (vmiért, vkiért) (bizalmas), veszkődik (vmiért, vkiért) (tájnyelvi), meghal (vmiért, vkiért)

kihalt

melléknév
  • kipusztult, magvaszakadt, kiveszett, holt
  • elavult, megszűnt, megsemmisült
  • néptelen, üres, elnéptelenedett, ember nem járta, lakatlan, kietlen, sivár, kopár, puszta, elhagyott Sz: csendes, mint böjtben a mészárszék; csendes, mint a puszta malom

készít

ige
  • csinál, alkot, létrehoz, előállít, eszkábál, kreál, szerkeszt, bütyköl (bizalmas), formál, fabrikál, barkácsol, tákol, gyárt, teremt, kialakít, termel, produkál, létesít, pepecsel, sikerít, hevenyész, összeüt, összeró

kiskereskedő

főnév
  • árus, kisárus, boltos, szatócs (régies), kufár, kalmár, kiselosztó, viszonteladó, közvetítő kereskedő, detailista (idegen), maszek (bizalmas)

létfenntartás

főnév
  • önfenntartás, megélhetés, életlehetőség, kenyérkereset, kenyér, élet, szubszisztencia (idegen)

kilel

ige
  • (tájnyelvi): kigondol, kieszel, kitalál
  • (tájnyelvi): megtud, rájön (valamire)

jelenlegi

melléknév
  • mostani, mai, jelen, jelenvaló, ez idő szerinti, szóban forgó, adott, aktuális, pillanatnyi, napirenden levő, fennálló, folyó

kitép

ige
  • kiránt, kihúz, kiszed, kiszakít, kiszaggat
  • kivesz, kiragad
  • kiirt, kiöl, kitöröl

lián

főnév
  • kúszónövény, futónövény, indás növény