füge I. szinonimái

főnév
  • fige (régies), fügefa
  • egres

füge II. szinonimái

melléknév
  • (régies): talpraesett, helyre, ügyes, derék, rátermett

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

papír

főnév
  • papírlap, papiros (bizalmas), cédula
  • irat, okmány, okirat, dokumentum, oklevél, igazolvány, igazolás
  • (jelzőként): eldobható, egyszer használatos

vér

főnév
  • élet, tetterő, életerő, mozgékonyság, bátorság
  • vérmérséklet, lelki alkat, véralkat
  • érzékiség, szenvedély
  • nemzetség, család, vérség (régies), származás, eredet, kötelék, beütés, fajta, nem, testvér, ős
  • vérözön, vértenger, vérfolyam, vérpatak
  • véráldozat (választékos)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a füge szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

folyékony

melléknév
  • cseppfolyós, fluid, folyó, folyós, híg, folyadékszerű
  • gördülő, folyamatos, sima, könnyed, gördülékeny
  • kurzív (szaknyelvi)

feketemustár

főnév
  • franciamustár

falatozik

ige
  • lakmározik, lakomázik, eszik, eszeget, kosztol (bizalmas), táplálkozik, étkezik, fogyaszt, burkol (bizalmas), kajál (bizalmas), harap (bizalmas), bekap (bizalmas), falámozik (tájnyelvi), falatázik (tájnyelvi)

elszomorodik

ige
  • elszontyolodik, elkomorul, elhagyja magát, magába roskad, reményét veszti, elkedvetlenedik, letörik, lekonyul, elkeseredik, bánkódik, elbúsul, kesereg, búsong, búslakodik, emészti magát, elfancsalodik (tájnyelvi), elkompolodik (tájnyelvi), elkuncsorodik (tájnyelvi), elszompolyodik (tájnyelvi), megfelhőzik (tájnyelvi), elkámpicsorodik, kétségbe esik, elszorul a szíve

fővádlott

főnév
  • főbűnös

gyanánt

névutó
  • nevében (régies), fejében (régies), helyett

ő

névmás
  • az, amaz

elbeszélő I.

melléknév
  • epikus, epikai, narratív (szaknyelvi)

egynemű

melléknév
  • azonos, egyféle, vegyítetlen, homogén, osztatlan, egyfajú, egyöntetű, egységes, egyforma, hasonló, hasonnemű, rokon

bárka

főnév
  • csónak, ladik, dereglye, teknő, hajó (régies)
  • kocsi, batár

elfordul

ige
  • félrenéz, elfordítja a fejét, elserül (tájnyelvi)
  • elkanyarodik, letér, elterelődik, (út) elhajlik, divergál (szaknyelvi)
  • eltávolodik, elhidegül, elpártol
  • (régies): (veszedelem) elhárul

gyomorhurut

főnév
  • gastritis (szaknyelvi), gyomorkatarhus (régies), gyomorrontás, bélhurut, enteritis (szaknyelvi)

harangoz

ige
  • kongat, húzza a harangot, gingallóz (tájnyelvi), búgat (tájnyelvi), kolontyol (tájnyelvi)
  • csönget, csenget, csilingel Sz: húzzák már a levesnótát
  • (lábbal): lóbál, lógáz

kávéskanál

főnév
  • kiskanál, teáskanál
  • mokkáskanál

ihaj

indulatszó
  • csuhaj, sej-haj, sejehaj, ihaj-tyuhaj

függő II.

főnév
  • fülbevaló, fülönfüggő (régies), függelék, csörzs (régies), csingilingi, csillenge (régies), csüngő, mütyürke, mütyür, fütyölék (régies), fürtözet (régies), fityegő, zsuzsu (régies)
  • (szaknyelvi): szállítómű, rázócsúszda
  • mérőón, függőón

fogyasztás

főnév
  • csökkentés, ritkítás, csorbítás, megnyirbálás, mérséklés, redukálás, összevonás
  • soványítás, karcsúsítás
  • táplálkozás, falatozás, evés-ivás, étkezés, zabálás (szleng)
  • felhasználás, vásárlás, konzumálás (régies)

gondoz

ige
  • gondot visel (valakire), gondoskodik, ápol, ellát, nevel, dajkál, pesztrál, istápol, ajnároz
  • kezel, karbantart, rendben tart, konzervál
  • művel

idevalósi

melléknév
  • helybeli, földi, idevaló, bennszülött

gályarab

főnév
  • rabszolga, fogoly, fegyenc, rab, bebörtönzött, elítélt
  • (szleng): munkás, melós (szleng)

felderítés, földerít

főnév
  • felkutatás, terepszemle, kikémlelés, portya, cirkálás, átvizsgálás
  • expedíció
  • nyomozás, vizsgálódás, feltárás, kutatás, vizsgálat
  • felvidítás, mulattatás, felpezsdítés, élénkítés

grimbusz

főnév
  • veszekedés
  • botrány, zűr, baj, kellemetlenség, kalamajka, ramazúri, fölfordulás, kavarodás, rendetlenség

igény

főnév
  • kívánság, követelés, óhajtás, szükséglet, kívánalom, jogosultság, kereslet, kereset (szaknyelvi)